Csatlakozz hozzánk facebookon
Döntenünk kell Kína és az USA között  

Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont. Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában. Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük.

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik. A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük.

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval.

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk. Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé. Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést?

Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék. Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál. Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat. Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból. Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el.

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik. Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni.

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ. Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend. Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest. Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot. Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás. A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió.

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is.

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz. Ezt a kiindulópontot érteni vélem. Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk. Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is. Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik. Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét.

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé?

Bartha Dániel: Alapvetően így van. A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat. Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja. Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában.

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak. Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett. Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni. Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd. Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával.

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így. Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni. Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben. Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek. Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik.

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson. Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál. Lehetséges ez?

Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet. Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra. A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni. Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek. Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk. Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket. Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti.

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással. Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti?

Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz. Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán. Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is. Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál. A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor. Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be

A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek. Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk. A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik.

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára. Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára.

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével.

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban. Lakosságcsere lesz ebből?

Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok. Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el. Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk.

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben. És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága.

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra. Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten.

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány. Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki. És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük.

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában. Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban.

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat. Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet?

Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet. Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is.

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd. Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal. Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok.

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását.

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP. Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni. Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak. Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést.

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani. Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja?

Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen. A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok. Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például.

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások. Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg.

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet.

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok. A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk. Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül.

444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
A kis Noelt keresi a rendőrség - Eltűnés dátuma: 2020-10-24
Nacsa Lőrinc: Az nem megy, hogy a baloldal kamuvideózik, akadályozza és támadja a védekezést és a védekezésben résztvevőket
Új korszak eljövetelét jelentette be Matolcsy György
Müller Cecília: szedjenek vitamint a gyümölcsfogyasztás mellett is, mert a gyümölcsök állás közben is veszítenek vitamintartalmukból.
Mert hát a mindenszenteki gyertyagyújtáskor komoly tömeg várható a síroknál, így a biztonságos távolságtartás aligha lesz kivitelezhető. A hétvégi híradásokban is láthattuk, hogy a...
  
Orbán Viktor, a hazárdőr: az egészségügy és a gazdaság is bukásra áll
Jegyzet arról, hogy ideje belátni: nem lehet úgy eredményesen védekezni a koronavírus ellen, hogy közben a gazdasági nyitottság megmarad. Orbán Viktornak megint igaza volt, már nem kötés...
  
Látványos: Katonák fertőtlenítenek egy szolnoki általános iskolát
Egy szolnoki általános iskolát fertőtlenítenek hétfőn a katonák A szolnoki Kassai Úti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát fertőtlenítik a Magyar Honvédség 2. vitéz...
  
65 éves korában meghalt a magyar színművész
Barátja, Sasvári Sándor megindító szavakkal búcsúzik a színművésztől. 65 éves korában elhunyt Kelemen Csaba színművész – áll az egri Gárdonyi Géza Színház szomorú közlemény...
  
Kivonul az eMAG Lengyelországból - mutatjuk mi lesz itthon
Nem jött be a lengyel üzlet az eMAG-nak. Az eMAG elhagyja Lengyelországot, az ottani érdekeltségét az ország második legnagyobb online kereskedőcége, a Morele veszi meg - írja a Profit.ro...
  
Őrjöngő utast videóztak a buszon - nem volt hajlandó maszkot viselni
A Magyar Narancs ír arról, hogy a BKV-s dolgozókat összefogó szakszervezet buszvezetők mögötti helyek elrekesztését, a sofőrök fizikai elkülönítését kéri a közlekedési vállalattó...
  
Ennyit keresnek most a magyarok
Munkaerőpiaci, kereseti statisztikai adatok jelennek meg a következő héten. Csütörtökön közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság és munkanélküliség július-sze...
  
Az OLAF-hoz fordulunk a gyermektáboroztatás helyett bulizásra használt luxuskúria ügyében
A Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány újabb és újabb állami ingatlanokkal gyarapodik, köztük egy révfülöpi kastéllyal is. Ezzel kapcsolatban annyi tudható, hogy fiatalok ...
  
Felszólítás! - Ismét szakértők vezessék a járvány-elleni küzdelmet!
A tragédia mismásolása helyett a szakértőkre kellene hallgatni és cselekedni kéne – szólította fel a kormányt csütörtök délutáni online sajtótájékoztatóján Bangóné Borbély Ild...
  
Kaliforniai tűzvész: több tízezer embert evakuáltak, egymillióan áram nélkül
Egyes térségekben hurrikán erejű széllökések is fokozzák a katasztrófát. Kalifornia déli vidékein Gavin Newsom kormányzó rendelete nyomán kilencvenezer embernek kellett elhagynia az o...
  
Így gyújtotta fel 61 millió forintos Mercedesét és Zaporozseccel távozott - ezért csinálta
Ilyen az, amikor valaki teljesen értelmetlen módon rombolásba és pusztításba kezd. Egy orosz vlogger a közelmúltban többször is lerobbant a négyajtós Mercedes-AMG GT 63 S-ével és á...
  
Szijjártó az EU- és NATO-integráció blokkolásával fenyegeti Ukrajnát
Az ukránok pontosan tudják, hogy az EU-ban és a NATO-ban minden tagállam egyetértésére szükség van egy új állam integrációjához, de Ukrajna lemond a magyar támogatásról azzal, hogy k...
  
A viszkis rablóként elhíresült Ambrus Attila újabb celebműsorban vállalt szerepet.
A viszkis rablóként elhíresült Ambrus Attila újabb celebműsorban vállalt szerepet. Három éve mutatták be a Viszkis című filmet, szerepelt az Ázsia Expressz című utazós realityben, mo...
  
Fekete kedd: 63-an haltak meg itthon az elmúlt 24 órában
2079 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 63 642-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 63, többségében idős, ...
  
Kettős gyilkosság a XVIII. kerületben: édesanyjával és annak kedvesével végzett egy férfi
A Blikk úgy tudja, kettős emberölés történt hétfő este a XVIII. kerületben. Információnk szerint kettős emberölés történt Budapesten, a XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcában. A...
  
Tragédia: míg a kismama világra hozta nyolcadik gyermekét addig leégett a házuk
Míg a Lukács család nyolcadik gyermeke világra jött, addigra már nem volt hova hazavinni az újszülöttet, mivel porig égett a házuk Milotán. A család számára felfoghatatlan, hogy míg a...
  
Kedvese karjaiban hunyt el a rákkal küzdő Vörös Zoltán
Tárnok —Örökre lehunyta a szemét Vörös Zoltán (†42), aki múlt héten vesztette el a nyirokrákkal vívott kegyetlen harcot. A négygyermekes édesapát egy évvel ezelőtt a Blikk is felka...
  
Kijev lépett: bekérették a magyar nagykövetet
Bekérették az ukrán külügyminisztériumba hétfőn Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki, miután az előző nap az ukrán tárca a választási...
  
Angela Merkel: Nagyon, nagyon nehéz hónapoknak nézünk elébe
Az eddig megtett járványvédelmi lépéseket sem tartotta elégségesnek a német kancellár, aki hétfőn egyeztetett pártja, a CDU vezetőségének tagjaival, és a megbeszélésen a koronavírus...
  
Új korszak eljövetelét jelentette be Matolcsy György
A jegybankelnök szerint az atlanti korszakot „Eurázsia kora” váltja két évtizeden belül. Szijjártó Péter szerint érdekeltek vagyunk egy erős Európai Unióban, de nem mehetünk el szó ...
  
Valami történt Veszprémben: Több mint kétszáz fertőzött egy szociális intézményben
A Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményében az október 26-i adatok szerint 202-en fertőződtek meg koronavírussal, közülük 9 szem...
  
Bakondi aggódik: a magyar-szerb határon is jelentős az illegális bevándorlók száma
Továbbra is aktív a balkáni migrációs útvonal Továbbra is aktív a balkáni migrációs útvonal - mondta a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti m...
  
Szigorítottak: 50 ezer forintról 150 ezer forintra növelte a hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható legmagasabb bírság összegét
Szigorították a hatósági házi karantén megsértésének bírságolását Az Országgyűlés hétfőn több ponton módosította a koronavírus-járvány miatt elrendelhető karanténfajtákkal k...
  
Bajkai István szerint a DK-s szerver online kapcsolatban állt a dark webbel, az internet sötét oldalával
Rendkívül súlyos a volt DK-s képviselő bitcoinbánya ügye Bajkai István napirend előtti felszólalásában rendkívül súlyosnak nevezte Borka-Szász Tamás volt DK-s képviselő bitcoinbány...
  
Szijjártó elárulta milyen számok mutatják a magyar gazdaság erejét és a fejlődés irányát
Magyarország gazdasági súlya a méretén jóval túlmutat A kedvezményezett cégek külpiaci pozícióinak erősödésével busásan meg fognak térülni a nemzeti exportvédelmi programban nyújt...
  
Szijjártó: Beregszász és környékének fejlesztése tekintetében is kész a magyar kormány a további együttműködésre
Nonszensz a kijevi magyar nagykövet bekéretése Nonszensznek nevezte a kijevi magyar nagykövetet hétfői bekéretését az ukrán külügyminisztériumba a magyar külgazdasági és külügyminisz...
  
Szijjártó: A magyar kormány elkötelezett a mellett, hogy segítse, támogassa a kárpátaljai magyarokat.
Nonszensz a kijevi magyar nagykövet bekéretése Nonszensznek nevezte a kijevi magyar nagykövetet hétfői bekéretését az ukrán külügyminisztériumba a magyar külgazdasági és külügyminisz...
  
Semjén: Jakab, Hadházy és Tordai orvosi értelemben véve is pszichopaták
„Az Országgyűlésben ma három pszichopata van: Jakab Péter, Hadházy Ákos és Tordai Bence, ők hárman orvosi értelemben véve is pszichopaták, következésképpen így is kell hozzájuk vis...
  
Botrány: Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek
Ukrajna megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott „agitáció” miatt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külü...
  
Gulyás szerint nincs összefüggés a védekezés eredményessége és a tesztek száma között
Az Országgyűlés hétfői ülésén az járványhelyzetről és a tesztelésről vitatkozott a párbeszédes Burány Sándor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Burány sze...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Döntenünk kell Kína és az USA között
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont. Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában. Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük.

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik. A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük.

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval.

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk. Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé. Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést?

Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék. Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál. Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat. Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból. Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el.

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik. Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni.

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ. Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend. Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest. Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot. Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás. A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió.

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is.

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz. Ezt a kiindulópontot érteni vélem. Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk. Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is. Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik. Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét.

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé?

Bartha Dániel: Alapvetően így van. A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat. Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja. Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában.

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak. Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett. Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni. Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd. Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával.

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így. Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni. Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben. Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek. Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik.

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson. Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál. Lehetséges ez?

Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet. Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra. A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni. Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek. Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk. Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket. Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti.

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással. Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti?

Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz. Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán. Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is. Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál. A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor. Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be

A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek. Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk. A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik.

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára. Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára.

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével.

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban. Lakosságcsere lesz ebből?

Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok. Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el. Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk.

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben. És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága.

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra. Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten.

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány. Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki. És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük.

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában. Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban.

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat. Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet?

Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet. Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is.

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd. Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal. Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok.

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását.

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP. Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni. Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak. Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést.

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani. Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja?

Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen. A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok. Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például.

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások. Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg.

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet.

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok. A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk. Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül.

Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Harminc éve Orbán is helikopterezett a taxisblokád miatt
Elképesztő: 45 percen át vitatkoztak Európa vezetői Orbánnal egyetlen szó miatt
Azééé focimeccsek lesznek neeem?? - óriási poén videót töltöttek fel
Nagy Feró: Kisebb pánikba estem, mégiscsak egy világjárványról beszélünk!
Ököllel vert össze egy utast egy férfi a villamoson - segítsen megtalálni!
Kásler: Mindannyiunknak ki kell állnunk a székelyföldi magyarság jogaiért!
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül szurkolt a Fradi-meccsen
Magyar bank botrány: már huszonhat gyanúsított van
A kis Noelt keresi a rendőrség - Eltűnés dátuma: 2020-10-24
Negyedmilliárd forintot utazott el Orbán Viktor mindössze két év alatt
Karácsony: Szerdán visszavonjuk a budapesti maszkszabályokat
Az év botránya: Fideszes bulihelyet építettek a gyerekeknek kért uniós pénzből a DK szerint
Tragédia: motorbalesetben meghalt az ismert magyar sportoló
Eldurvult helyzet: Kijev kemény válaszlépéseket ígér mert Szijjártó beavatkozik Ukrajna belügyeibe
A diákok üzentek Gulyásnak: Nem mellettük tüntetünk...
Dúró Dóra nem hagyja magát: keményen visszaszólt
Szijjártó: A határon túli magyaroknak minél többen ott kell lenniük az ukrajnai önkormányzati választáson
Ez lett a vége - satuféket nyomott előtte mert betartotta a sebességhatárt
Zacher szerint a járványkezelés jelenleg politikai kérdés Magyarországon
Szijjártó kiállt Orbán mellett: Elfogadhatatlan korcsnak nevezni a magyar demokráciát
A karanténbírság emeléséről dönt a parlament
Nacsa Lőrinc: Az nem megy, hogy a baloldal kamuvideózik, akadályozza és támadja a védekezést és a védekezésben résztvevőket
Berki pártot alapít és mind a 106 körzetben indít jelöltet 2022-ben
Új korszak eljövetelét jelentette be Matolcsy György
Sietve hagyta ott a TV2 stúdióját Kiss Ramóna!
Hadházy elővett mindenkit, aki nem ment el tüntetni az MTVA székházához
Lépett a Fidesz: Jöhet az egészségügyi dolgozók korlátlan átvezénylése két évre
Nem boldog Amerika: megnyitott a budapesti Huawei-központ
Kásler döntött - újabb kórházakat jelölt ki
Nagyon komoly szigorítások lépnek életbe Brüsszelben
Tállai szerint az Orbán-kormány 2010-hez képest több mint huszonhatszorosára emelte a szülőknél hagyott összeget
Botrány: Nem árulja el a rendőrség Szijjártó helikopterezésének költségeit
Mi történt? - három holttestet találtak a zalaszentmihályi horgásztónál
Bezár a városháza: ez történt Balassagyarmaton
Felrobbantotta magát a fegyveres embercsempész Vitnyédnél
Semjén: Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság
Franciaország visszahívta ankarai nagykövetét, mert Erdogan lehülyézte Macront
Delhusa Gjon: Mentő érkezett hozzá, a kórházból jelentkezett be
Drámai állapotba került Csepel fideszes polgármestere - az immunrendszere összeomlott
200 meccsen lépett pályára, amelyeken 74 gólt szerzett - meghalt a magyar focis legenda
Orbán bedobta magát, negyven percen át kellett vitatkozni egyetlen szóról
Fluor Tomi: „Engem az életben nem árultak el még ennyire: hátba szúrtak!”
Rekord: Kövér László 4,4 millió forintra büntette Jakab Pétert, mert egy zsák krumplit akart adni Orbánnak
Nyugdíj botrány: Jövőre a minimálbér alá csúszhat a nyugellátások átlaga a keleti megyénkben
Több százmilliós projekteket nyert el Mészáros - megállíthatatlan sikersztori
Budapesti sokk: patkány mászott az utas nyakába a 108-as buszon
Farkas Örs elismerte, hogy hiba volt levenni a maszkot a Fradi-Újpesten
Magyarország: kézigránáttal a kezében lett öngyilkos az embercsempész
Táppénzt kaphatnak a tanárok, de igazolni kell, hogy az iskolában kapták el a fertőzést
Jó hírt kaptak az egykori devizahitelesek
Hivatalos: A magyar kormány 150 lélegeztetőgéppel segíti Csehországot
Negyedmilliárd forintot utazott el Orbán Viktor mindössze két év alatt
Arra kérik a magyarországi lakosságot, küldjenek pénzt a kárpátaljaiaknak, mert ott nagyon megdrágult minden
Bakondi aggódik: a magyar-szerb határon is jelentős az illegális bevándorlók száma
Tarlós jó főpolgármester volt, sokkal jobb, mint Karácsony
Elios-gate: Az eladósodás sem érdekelte a kormányt
Nagyon ciki: Annyi volt a plágium a bukaresti rendőrakadémián, hogy visszavonták az intézmény akkreditációját
A 150 férőhelyes kiskunhalasi kórházban jelenleg több mint száztíz fertőzöttet kezelnek
Müller Cecília: Magyarország megfelel a WHO előírásainak, elegendő tesztet végzünk
Szijjártó bejelentés: 2 milliárd forintos keretből 46 vállalat részesül
Ezt kéri mindenkitől Müller Cecília
Németh Szilárd levél: Sok-sok évtized történelem hamisító elhallgatása és hazugsága után...
Szijjártó beavatkozik: Ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkül
Nem tudja L. Simon László, miért kaptak 135 milliós EU-s támogatást a családi cégei
Sosem bűnhődött meg a mosonmagyaróvári sortűz fő felelőse
Demeter Szilárd zenekara is fellép a rendezvényen, amit a saját intézménye támogat
Milliárdokkal segíti a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette közalapítványt
Felfüggesztik az idegsebészeti beavatkozásra váró betegek felvételét egy fővárosi kórházban
Így gyújtotta fel 61 millió forintos Mercedesét és Zaporozseccel távozott - ezért csinálta
Szijjártó: Beregszász és környékének fejlesztése tekintetében is kész a magyar kormány a további együttműködésre
Maszkviselés miatt dühöngő utasok - változtatások lehetnek
A katonai rendőrség bevetésével fenyegeti a lengyel kormány a tüntető nőket
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum