A hiányzó praxisok növekvő számának oka, hogy a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás, illetve a bérek emelése sem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére.
A 2021. június elsejei adatok szerint 477 településen645 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt friss közleményéből.
A 645 praxisból 24 közel 15 éve, 60 több mint 10 éve, 160 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Vagyis a 6350 praxis közül több mint minden tizedik betöltetlen, sok esetben pedig hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, noha a praxisjog eladható, sőt, hitelt is fel lehet venni a megvásárlására.
2010-2019 között 438-cal (7%-kal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es, adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy orvosra 10655 eset jutott, vagyis 43 naponta, ami közel 5%-kal több mint 2010-ben). Így egy betegre maximum 12 perc jut. Szintén nőtt az egy orvosra jutó lakosok száma: 2019-ben ez 1625 fő, ami 5%-kal több a 2010-es adatnál.
Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, de magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, ahol 54, illetve 48 háziorvost keresnek. Átlag feletti még ez a mutató Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun és Békés-megye esetében is. A legkevesebb, 16 betöltetlen praxis Komárom-Esztergom-megyében volt. Települések tekintetében kiemelkedő Salgótarján 8 betöltetlen praxissal. De 4-nél több háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Pápán, Szombathelyen, Tatabányán, Zalaegerszegen, a XI., a XIII., a XIV., a XV. és a XX. kerületben is.
A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, a nyugdíjba vonuló orvosok helyett pedig nincs utánpótlás. A háziorvosok átlagéletkora 58-59 év körüli. A pandémiás állapot csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.) 2010 óta 70%-kal nőtt az alapellátásban dolgozók keresete (miközben a magyarországi keresetek 100%-kal), ez egyben azt mutatja, hogy a bérek emelése nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére.
2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre ösztönzi a kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak, például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amiket egyénenként nem tudnának. Ezzel tervezi a kormány elérni, hogy a járóbeteg-ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe. Ilyen formában a támogatás is a praxisközösségenként jár majd. Aki a legszorosabban együttműködik, az a teljes orvosi béremelést megkapja, aki lazább közösséget vállal, az az emelés nyolcvan százalékát kapja meg, aki pedig nem vállal praxisközösséget, az a harminc százalékát.
Kérdés, hogy a háziorvosok hogyan tekintenek erre a lépésre, hiszen a többi orvos automatikusan megkapja az emelést, míg nekik ehhez az említett feltételeket is vállalniuk kell (a megfelelés pedig nem is mindig rajtuk múlik). Tekintettel a meglévő háziorvosi praxisok túlterheltségére, kérdéses, hogy ez az ösztönzés eléri-e a kívánt célt.
|
