Részben felmentették az embert, aki hajléktalanokat szervezett be választási csaláshoz

Mi az a láncszavazás? Miért nehéz megakadályozni, ha egyszer bűncselekmény? Rövid videóban magyarázzuk el, hogyan működik a választási csalások legelterjedtebb formája, mely gyakran más visszaélések velejárója. (videó a cikk alján)

A felmentésre egy törvénymódosítás miatt volt lehetőség, ugyanis időközben lazábbak lettek a szabályok egy fideszes módosító nyomán.

A Pécsi Ítélőtáblán pénteken a gyakorlatban is megmutatkozott, milyen más előnyei vannak még annak a törvénymódosításnak, amelyet tavaly ősszel fogadtak el. Az Országgyűlés által megszavazott javaslat lényege, hogy már nem kell ténylegesen azon a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. Ahogy a hvg.hu akkor megírta: a módosítás miatt egy billegő választókerületben akár néhány száz ember mozgatásával is megnyerhető a mandátum. De most vissza a pécsi ügyhöz.

A vádlott – derül ki az ügyben pénteken kiadott közleményből – 2019 szeptemberében három nagykanizsai hajléktalant azzal keresett meg, hogy jelentkezzenek be egy várföldei ingatlanba, majd az októberi önkormányzati választásokon az általa megnevezett személyekre szavazzanak. A hajléktalanok elfogadták az ajánlatot, bejelentkeztek az ingatlanba, amiért fejenként ezer forintot kaptak.

2019. október 13-án a vádlott Nagykanizsáról Várföldére vitte a hajléktalanokat, közben ételt-italt vásárolt nekik, majd elmagyarázta, hogy a választáson kikre kell szavazniuk. A szavazatok leadása után a vádlott a helyi italboltban még italt vásárolt a férfiaknak, átadott nekik fejenként ötezer forintot, és visszaszállították őket Nagykanizsára.

Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék előkészítő ülésén a vádlott beismerte bűnösségét a vádban szereplő valamennyi cselekményben, majd ebben a körben a tárgyalásról való jogáról is lemondott. A törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében. Ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette.

Azonban az ítélet ellen most bejelentett védelmi fellebbezések miatt eljáró Pécsi Ítélőtábla a vádlottat az ellene 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Ennek oka, hogy a 2022. január 1-jétől hatályos Büntető Törvénykönyv alapján nem valósul meg a közokirat-hamisítás bűntette a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, amennyiben arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.

A fent említett törvénymódosítás miatt a TASZ már tavaly is közleményben figyelmeztetett, hogy azzal, hogy ha az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik.

A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni”

– írta akkor a jogvédő szervezet.

A vádlott fennmaradó cselekményeit az ítélőtábla megváltoztatta, azt 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek minősítette, a törvényszék ítéletét pedig helybenhagyta. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője 3 napot tartott fenn fellebbezésük bejelentésére – írták.

Korábban:

Egyszerűen: A legelterjedtebb választási csalás







Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő ellene

Amennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....

Tanúként hallgatták ki Varga Juditot az ügyészségen

Robbant a hír: Tanúként hallgatták ki Varga Juditot az ügyészségen