Kedden Moszkvában tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozót felfokozott nemzetközi hangulatban tartották, hiszen a NATO és Oroszország éppen újra próbálják definiálni az európai biztonsági rendszert, és ebben az alkudozásban az orosz kormány legfőbb érve az, hogy százezer katonát és egy átfogó támadáshoz kellő hadianyagot vezényelt Ukrajna köré. A találkozó előkészítéséről itt, a sajtótájékoztatón elhangzottakról pedig itt írtunk részletesen.
Valóban csökkentették a rezsit?
Orbán Viktor a találkozó eredményének a rezsicsökkentést tartja. "Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés!" felirattal egy fotót, illetve "Rezsicsökkentés ✅" felirattal egy videót osztott meg a Facebookon a találkozó után. Induláskor is azt mondta, hogy még több gázt megy venni, ez az egyik fő célja.
A magyar állami MVM tavaly szeptember végén állapodott meg az orosz állami Gazprommal évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlásáról, 15 évre előre. Ez bőven fedezi a magyar háztartások fogyasztását (kb. évi 3,5 milliárd köbméter), azaz a hatósági áron forgalmazott gáz mennyiségét. Ilyen értelemben a szerződés bővítése nem függ szorosan össze a lakossági rezsivel.
Orbán és Putyin kedden abban egyeztek meg, hogy az MVM és a Gazprom tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a 4,5 milliárd köbméter helyett évi 5,5 milliárd köbméter legyen a szerződött mennyiség. Erről a keddi ütemterv szerint áprilisban köthetnek majd szerződést, azaz csak a magyarországi választás után.
Egy ilyen új szerződés magyarországi hatása nem a lakossági gázár olcsósítása lehet, hanem az MVM-et emelheti fontosabb szereplővé a magyar gázpiacon. Az MVM már így is több gázt vesz a Gazpromtól, mint amennyi a lakosságnak kell, tehát a most felmerült bővítés már csak a piaci szereplők kiszolgálásáról vagy külföldre exportálásról szólhat. Érdekes körülmény, hogy éppen a találkozó napján történt meg először, hogy Magyarországról Ukrajna felé ment ki gáz a két országot összekötő vezetéken.
Érdemes a "rezsicsökkentés" kifejezést is óvatosan használni. Valójában a lakossági gáz árának 2013 végi befagyasztásáról beszélhetünk, hiszen az úgynevezett rezsicsökkentett ár volt már magasabb is a piacinál. Bár tény az is, hogy most éppen a lakossági gázár az olcsóbb, és a különbség idén igen tetemes.
Az orosz gáz és a rezsi összefüggésének vizsgálatakor azt is érdemes lenne tudni, hogy mennyibe kerül az MVM által megvásárolt gáz. Putyin elnök a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ötször olcsóbb, mint az átlagos európai gázár. Ha ez igaz, akkor az MVM olyan olcsón jut gázhoz, mint csak Fehéroroszország. De az orosz elnök által említett árkülönbözet valóságosságát minden hazai szakember vitatja.
Bár az ár üzleti titok, azt már több magyar politikus is elárulta, hogy az ilyenkor szokásos módon nem egy fix összegről, hanem egy árképletről állapodtak meg a felek. Vagyis állandóan mozgó mutatók alapján derül ki, hogy éppen mennyibe kerül a gáz. Több, egymástól független forrásunk tudomása szerint az MVM által vásárolt gáz ára alapvetően az EU-s gáztőzsdék árához van kötve, de vélhetően alacsonyabb annál, mert a hosszútávra szóló szerződés után kedvezmény szokott járni. Ráadásul az ilyen hosszútávú szerződések sajátja egy kiegyenlítési rendszer is, ami védi a vevőt a durva áringadozástól. Ez azt jelenti, hogy ha nagyon felmegy a tőzsdén gáz ára, akkor itt csak lassabban és mérsékeltebben emelkedik, viszont ha zuhanás van a tőzsdén, akkor lefele is lassabban kúszik az ár. Vagyis a nagy kiugrásokat el lehet kerülni, de sokéves átlagban ez kiegyenlítődik.
Továbbá annak ellenére, hogy az ár titkos, a Népszavában kedden megjelent egy számítás, hogy mennyibe kerülhet az orosz gáz. A lap szerint a KSH külkereskedelmi adataiból ki lehet hámozni, hogy az MVM mennyit fizethetett a gázért tavaly. A lap számításai szerint a valós ár messze van a Putyin által említett ötszörös különbségtől, bár októberben például így is csak a felét kellett fizetni az éppen megugró tőzsdei árnak. De még ez az ár is körülbelül háromszor annyi volt, mint a magyar lakossági rezsiben érvényesülő gázár.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint teljesen reális, hogy az MVM jelenleg is jóval drágábban, akár több mint háromszorosáért veszi a Gazpromtól a gázt, mint amennyiért a lakosságnak, illetve újabban a kisvállalkozásoknak is adja. Ilyen értelemben jelenleg az orosz hosszú távú szerződés alapján sem fenntartható a "rezsicsökkentés".
A NATO-nak nem lett volna szabad felvennie Magyarországot?
A sajtótájékoztató végén Putyin tartott egy hosszabb elemzést a nemzetközi helyzetről, majd egy kézmozdulattal jelezte Orbán Viktornak, hogy vége az eseménynek, hagyják el a termet. Így is tettek.
Putyin a távozásuk előtt többek között arról beszélt, hogy a 90-es évek elején az USA és európai szövetségesei becsapták Oroszországot (valójában legfeljebb a Szovjetuniót), mert azt ígérték, hogy a NATO egy centit sem halad majd Kelet felé. Putyin külön kiemelte, hogy Lengyelországnak, Romániának és a balti államoknak nem lett volna szabad belépnie a NATO-ba. Magyarországot nem sorolta fel külön, de nyilvánvalóan Magyarországra is vonatkozott a panasza. Putyin lényegében azt állította, hogy a mellette álló kormányfő országa egy hazugság árán csatlakozott a nyugati katonai szövetséghez.
Diplomáciai szempontból ez elég udvariatlan gesztus volt az orosz elnök részéről, még úgy is, hogy előtte a rezsicsökkentés vonalán kicsit megtolta Orbán választási kampányát. Azzal pedig, hogy egyoldalúan jelezte, hogy vége a sajtótájékoztatónak, lehetőséget sem adott Orbánnak, hogy legalább óvatosan felvesse, hogy Magyarország népszavazáson megerősített döntéssel, saját akaratából lett a NATO tagja.
Putyin panaszát egyébként nem erősíti meg semmilyen hivatalos dokumentum sem, hiszen az biztos, hogy a nyugatiak nem írtak alá a szovjetekkel semmilyen szerződést sem a NATO későbbi keleti bővítésének tilalmáról. Konkrét ígéret csak arra vonatkozott, hogy az egykori NDK területére nem telepítenek atomfegyvereket, és ezt a mai napig be is tartják.
|
