Hitelmoratórium: Orbán azt ígérte, nem jelent majd több terhet, ehhez képest durva meglepetések jöttek az adósoknak

Egymillió forintnyi hitelből tíz hónapnyi moratórium után akár 2,3 millió forint is lehet a tartozás, ez 140 százalékos kamatnak tűnik. A szakértő elmagyarázza, hogy mi ennek az oka, és mit csinált rosszul a kormány. Az biztos, hogy nem volt szerencsés csak megmentésről beszélni.

Akár lehetett tudni, hogy ez lesz, akár nem, első hallásra meredek: néhány hónapnyi nem fizetett hitel után ennyivel megugrik a később visszafizetendő teher egyes adósok esetében.

A kevésbé megengedő vélemények szerint az embereknek el kellett volna olvasni mindent – az apróbetűs részeket is –, mielőtt aláírták a hitelmoratóriumra vonatkozó szerződéseket, és nem kell utólag meglepődni. Mások szerint viszont a bankok igazságtalanul nagy haszonhoz jutnak a moratóriumosok kárára.

Fülöp Norbert, a Bankmonitor szakértője a Szeged Televíziónak azt mondta, nincs átverés az ügyben. Ha ugyanis a hitelt nemrég vettük föl, akkor a törlesztőrészletben nagyon magas a kamat után fizetendő rész aránya, ezért a moratóriumban is több kamat után fizetendő kötelezettségünk gyűlik össze a kamatos kamat számítása miatt. Ha viszont a hitel vége felé jár, akkor a törlesztőben már kevés a kamatrész, ekkor már szinte csak a tőkét törlesztjük, így a moratórium idején kevesebb kamat gyűlik össze.

Elvileg tehát nincs ügy, az érintettek azonban mégis úgy érzik, átverték őket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hitelmoratórium 2020. március 18-i bevezetésekor és azt követően is, a kormány szinte csak a moratórium előnyeit hangoztatta. Orbán Viktor egyfajta győzelmi jelentésként tálalta az ügyet, megmentésként állította be a hitelmoratóriumot, és bár Varga Mihály pénzügyminiszter figyelmeztetett: akinek nem muszáj, ne éljen a lehetőséggel, mert a kamatokat ugyanúgy fölszámolják majd, a rövid, tőmondatos kormányzati üzenetek alapján az adósok jóhiszeműen azt gondolhatták: a moratóriumon nem lehet olyan sokat veszíteni.

Sőt, Orbán Viktor még 2020. szeptember 18-án, a moratórium 2021-re vonatkozó meghosszabbítása előtt is azt mondta a Kossuth Rádióban: „Aki most úgy gondolta, hogy nem tud törleszteni, vagy nem akar, az ezt elhalaszthatta úgy, hogy január 1-je után sem emelkedik a törlesztőrészlet, és összességében nem nő a terhe”.

„Összességében nem nő a terhe” – állította a miniszterelnök, de ennek az ellenkezője lett igaz: összességében épphogy mindenkinek nőtt a terhe, aki élt a moratórium lehetőségével.

2020. március 19-én a Bankszövetség ki is számolta, hogy a bankok mintegy 450 milliárd forintnyi kamattól esnek el 2020-ban, de arról már nem szóltak a hírek, hogy cserébe később mennyihez jutnak majd az elodázott törlesztéseknek köszönhetően.

Kommunikációs hibaként és hiányosságként tekint a tájékoztatásbeli problémákra Erdősi Éva pénzügyi szakértő is. A Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorának azt mondta:

sajnos az emberek hajlamosak voltak elhinni a miniszterelnöknek, hogy összességében nem növekszik majd a terhük, ha élnek a moratóriummal. A szakértő szerint sokan azt gondolhatták: ha például 6 hónapig nem fizetnek, akkor legfeljebb 6 hónappal tart majd tovább a fizetési kötelezettségük. Ugyanakkor megjegyezte: Orbán Viktor nem szakmai, hanem politikai nyilatkozott tett, és az ilyen nyilatkozatoknak az a hátrányuk, hogy nem fejtik ki benne a valóság minden részletét.

Erdősi Éva azt is hozzátette: a növekvő terhek azon múlnak, hogy mennyi időre éltünk a moratóriummal, mennyi hitelünk van, azt mikor vettük föl, mennyi a tőke- és a kamatrész, és mekkora a törlesztőrészletünk.

A szakértő úgy látja, az adósok pénzügyi tudatosságát kellene erősíteni.

Erdősi Éva szerint hatalmas hiba volt, hogy a bankoknak nem volt kötelező előzetes tájékoztatást küldeniük egy konkrét pénzügyi példával, amiből kiderülhetett volna az adósok számára: nem biztos, hogy megéri a moratóriumot választani.

Azt is megjegyezte: amikor a bankkal szerződünk, akkor mi és nem az aktuális miniszterelnök írja alá a szerződést, ezért érdemes időt szánni a pontos átolvasásra. Erdősi szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Banknak és a politikának is meg lennének az eszközei erőteljesebb tájékoztatást adni a hitelmoratórium hátrányairól, annak érdekében, hogy a moratórium ne váljon egyfajta második devizahitellé Magyarországon.

Erdősi Éva hozzátette: lehetett volna szabályozni a moratóriumot akár úgy is, hogy meghatározzák, hány hónapra vehetik igénybe az ügyfelek, illetve a kormány tárgyalhatott volna a kamatok egy részének elengedéséről a bankokkal. Nem így történt.









Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő ellene

Amennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....