|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendõrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyûjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak".
Azt mondták, én nyertem az aláírásversenyt – mesélte rendõrségi meghallgatásáról az Indexnek Topits Judit, az a pócsmegyeri választópolgár, akinek az aláírásával 19 párt jelöltjei éltek vissza 2018 tavaszán, az országgyûlési választási kampányban. A nõ, aki biztosan tudta, hogy nem írt alá egyetlen kamupártnak nevezhetõ szervezetnek sem, nem nyugodott bele ebbe: feljelentést tett. Másfél év után kiderült, hiába. A nõ választási eljárásos kalandja úgy kezdõdõtt, hogy miután egymást érték a hírek a visszaélésekrõl, Topits Judit 2018. március 28-án adatigénylést nyújtott be a Pest megyei 3. egyéni választókerület választási irodájához azzal a kérdéssel: hány aláíróíven szerepel az aláírása és az adatai. Április 3-án kapta meg Gerendás Gábor szentendrei jegyzõtõl a választ: 21-en. Pedig Topits Judit nem ajánlott ennyi embert, csak két jelöltnek írt alá: Spät Juditnak (Együtt) és Abonyi Gézának (független), utóbbinak minden egyes adatát kézzel vitte fel az ívre, Spät ívén pedig személyesen szignózott, az adatait diktálta. Akiknek viszont biztosan nem írta alá semmiféle aláíróívét: Holek Katalin, Összefogás Párt Szabó Zoltán Károly, Iránytû Párt Szolnyik Andrea, Hátrányos Helyzetûek Pártja Waszlavik Miklós György, Kell az összefogás Párt Tóth Mária, Oxigén Párt Borsosné Bayer Krisztina, Haza Mindenkié Párt Gürtlerné Fodor Krisztina, Elégedett Magyarországért Mozgalom Duka Renáta Regina, Szegényekért Párt Szécsi Magdolna, Magyarországi Cigánypárt Mellákné Tóth Éva, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt Farkas Éva, Elégedetlenek Pártja Floriska Zoltán, Hajrá Magyarország! Párt Erdõs Csaba, Haladó Magyarországért Párt Felián István, Közös Nevezõ, 2018 Dima Beáta, Rend és Elszámoltatás Párt Pásztor Dániel, NET Párt Bossányi Lajos Istvánné, Magyarországon Élõ Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja Stollár Károly, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Kiss Balázs, Értünk Értetek - A Hiteles Párt Feljelentésében mindezeket el is mondta, az elmúlt bõ másfél évben pedig minden módon igyekezett segíteni a rendõrség munkáját: részt vett tanúkénti kihallgatásán, adott írásmintát, cserébe a hatóság rendszeresen tájékoztatta õt arról, hol tart az eljárás: azaz hol nem tart. Elõször néhány érintett pártot kivontak az eljárásból, aztán az a megmaradó pártok, jelöltjeik, vezetõ tisztségviselõik, aláírásgyûjtõik megkeresése zajlott, majd áttették az ügyet a Szentendrei Rendõrkapitánysághoz, végül pedig január 2-án onnan érkezett a határozat: megszüntetik az eljárást. Az Index által megismert dokumentum részletesen beszámol a nyomozás eljárási eseményeirõl, például arról, miként vonták össze egyetlen ügybe a több feljelentõ, így Topits mellett például Tényi István egészen más típusú, sajtóhíreken alapuló bejelentését a Pest megye 3-as számú egyéni választókerületét érintõ, a választási kampánnyal, és elsõsorban az aláírásgyûjtéssel, az ívekkel való visszaéléses nyomozásba. Most tehát ezt egyben zárta le a rendõrség, a vonatkozó választókerület ajánlóíves csalásait következmények nélkül hagyva. A rendõrségi határozatból kiderül, hogy némely érintett párt aláírásgyûjtõit, akiknek az ívein a hamis aláírások szerepeltek, gyanúsítottként hallgatták. Egy részük viszont nem kívánt vallomást tenni – ennek pedig különösebb következménye nem lett. Volt, ahol az érintett pártok vezetõjét, azaz a felvett állami kampánytámogatások felelõsét, vagy éppen az aláírásgyûjtõ ívet átvevõ, azért jogi felelõsséggel tartozó személyt nem azonosították gyanúsítottként, és elfogadták az érvelést, hogy nem lehetett tudni, kinek adták át az íveket a konkrét gyûjtéshez. Más esetben, ahol a konkrét aláírásgyûjtõ beazonosítható volt, írásmintát vettek, éppen úgy, mint a feljelentõktõl, akiknek az adataival visszaéltek. Persze a rendõrök megkeresték valamennyi érintett pártot, amelyek ajánlóívein hamis aláírás szerepelt, de a Szentendrén hagyott 16 pártból (3 esetében Budapesten a külön eljárás még folyik) a legtöbb esetben az aláírásgyûjtõ személy „nem került beazonosításra", sõt: a megkeresésekre érdemi válasz sem érkezett. A felkért írásszakértõ eközben megállapította, hogy a kérdéses ajánlóíveken szereplõ hamis aláírás nem az ügyben szereplõ gyanúsítottaktól származik, azaz nem azoktól a kevesektõl, akik papír szerint gyûjtötték egyes kamupártoknak az aláírásokat. Mindezek alapján végül a hatóság arra az elõzmények ismeretében meghökkentõ végkövetkeztetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlóíveken szereplõ hamis aláírások nem az ügyben szereplõ gyanúsítottaktól származnak, valamint az eljárás során nem sikerült olyan adatot beszerezni, amely azt bizonyítaná, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy valótlan aláírásokat is tartalmazó aláírásgyûjtõ íveket használnak fel, így az eljárás megszüntetésének van helye. A határozat tartalmát Topits Judit egy nyilvános Facebook-bejegyzésben úgy kommentálta, „minden világos: a gyanúsítottak nem kívántak vallomást tenni és a kamupártoktól érdemi válasz nem érkezett, így nem bizonyított, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy összecsaltak egy csomó kamu aláírást. Szerintem Mikszáth Kálmán, Jaroslav Hasek és Franz Kafka sírva könyörög a receptért". Az Index kérdésére azt mondta, egyelõre nem biztos benne, hogy panasszal él, hogy van-e bármi értelme tovább vinni ezt az ügyet. Egyelõre úgy tûnik, nincs, holott az érintett kamujelöltek beazonosíthatóak, mindegyikük személyes jogi felelõsséggel kellett, hogy bírjon a saját ajánlóíveiért, ahogy az ominózus pártok vezetõi is. Topits Judit lapunknak azt is elmondta: nem írt alá ezeknek az embereknek semmit, de ezek a pártok sem keresték meg, sem személyesen, sem e-mailben, semmilyen formában – sem korábban, sem a tavalyi választáson. Ugyanakkor az érintett választópolgár a tanúkihallgatásán megismert, személyes adatait tartalmazó ajánlóívek alapján levont egy lényeges következtetést, amelyet a rendõrséggel is megosztott. Egyrészt az ajánlóíveken néhány, vele egy településen élõ adatait ismerte fel az övéivel együtt, köztük egy olyan személyét is, aki 2016 óta nem ott él. Másrészt egy Topits Judittal egy háztartásban élõ személy is, aki ugyanazt a két jelöltet támogatta és ugyanakkor írta alá az ajánlóíveket, leellenõriztette az ajánlásait a jegyzõnél, és az õ esetében nem volt kamupártos eltérés. Mindebbõl arra következtetett, hogy a tömeges ajánlóív-másolás alapját képezõ lista, illetve névjegyzék 2016 elõtti lehetett. Mindezt azonban, mint a határozatból kitûnik, a rendõrség figyelmen kívül hagyta, és a Pest megye 3. választókerületét érintõ valamennyi feljelentés ügyében lezárta a nyomozást, eredmény nélkül. Ráadásul ez a rendõrségi eljárás országos tendenciának tûnik. Tavaly éppen az Index számolt be arról, hogy felfüggesztette a nyomozást a terézvárosi választási csalási ügyben a BRFK, habár a rendõrség számára is egyértelmûen csaltak az ajánlóívekkel. A 341 aláírásos ügyként elhíresült 2018-as botrányban ugyanilyen tömeges választási visszaélés történhetett Budapest 5. számú választókerületében (a VI és VII. kerületet foglalja magában). Ott még a kampányban a késõbbi gyõztes, DK-s Oláh Lajos választási bizottsági delegáltja bukkant rá, hogy feltûnõen sok ajánlás egyezett a fideszes Bajkai István, illetve a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt jelöltjének, Bagyó Hildának ajánlóívein. Elõtte ráadásul pont ugyanilyen egyezéseket találtak Zuglóban – és ott is éppen a Fidesz és a Lendülettel ajánlóívein. A terézvárosi esetben is volt tanúkihallgatás, valamint gyanúsítottakat, aláírásgyûjtõ pártaktivistákat is meghallgattak, majd pedig a rendõrség megállapította az ügyben, hogy jogellenesen töltötték ki az íveket, ám a nyomozás során személyi és tárgyi bizonyítékokat felkutatni, melyek alapján a tényleges elkövetõ kiléte megállapítást nyerne, nem volt lehetséges. Ezért a rendõrség abban az ügyben felfüggesztette a nyomozást, ott ugyanakkor legalább az hozzátéve, hogy amennyiben az elévülési határidõn belül az elkövetõ kiléte kiderül, újra folyamatba helyezik az eljárást. És úgy tûnik, eredetileg ezt szánták egyenválasznak, hiszen tavaly azt is megírtuk, a BRFK után a Székesfehérvári Rendõrkapitányság is széttárta kezét: habár a csalás a Fejér megyei 2-es választókörzetben a nyomozás során beigazolódott, mégis felfüggesztik az eljárást, mondván, az elkövetõ kiléte a nyomozás során nem derült ki. De mégis miért fontos ez? A parlamenti választáson valaki úgy lehet jelölt, ha összegyûjt a választókerületben 500 ajánlást – a választónak az adatai feltüntetése mellett alá is kell írnia az ajánlóívet. A jelenlegi törvény szerint egy választó akárhány jelöltet ajánlhat, de mindenkinek külön alá kell írnia az ajánlást. A kamupártok azok az országgyûlési választások elõtt alapított pártok, amelyek kizárólag a kampánytámogatás elnyerésének céljából indulnak. A választáson az országos listaállításhoz legalább 27 körzetben kellett egyéni jelöltet állítani, az egyéni jelöltséghez pedig egy választókerületben 500 választó ajánlása és aláírása kellett. A jelölt és az országos listát állító pártok jelentõs összegû kampánytámogatást kapnak a költségvetésbõl. Olyannyira nagyot, hogy mára az is egyértelmû: szervezett bûnözés épült erre. Ám a magyar állam képviseletében nemcsak a rendõrség nem találta az elkövetõket, de a pénz nyomát is bottal üthetik az illetékesek. A 2018-as választás utáni állapot szerint: a NAV-nak 2,5 milliárd forintot kellene behajtania 13 olyan kamupárton, amelyek nem értek el 1 százalékos eredményt az országgyûlési választáson, emiatt pedig kötelesek lennének visszafizetni az állami támogatásukat. Azt a közpénzt, amivel sosem számoltak el, hiszen a Magyar Államkincstár 5,4 millió forintot kér azért, megtudjuk, mire használták fel az államtól kapott százmilliós kampánytámogatásukat a nyilvánvalóan csak a törvénytelen pénzszerzésre utazó kamupártok. Közismert az is, hogy a kamupártok úgy nyitották meg az állami pénzcsapot, hogy segítõik egy-egy ajánlóívrõl átmásolgatták egy csomó ember adatait és az aláírását is a többire. Ez az eljárás nem tükrözi a választó valódi akaratát – ráadásul magánokirat hamisítása történik. A kamupártok ilyen másolós módszerrel állították a jelöltek százait, ezreit – egyikük részletesen elmesélte az Indexnek, mi volt az „írók feladata” –, és láthatóan könnyen megúszhatják a felelõsségre vonást. Forrás: Index  |
|
|
|
|
|
|
|
|
Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő elleneAmennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|