Harmincnyolc hamis aláírást találtak a mikropárt jelöltjének ajánlóívein, az ügyészség mégsem küldené rács mögé. Bár egyre több eljárás indult hasonló esetekben, csak ritkán ítélnek el valakit.
Választás rendje elleni bûntett miatt emelt vádat a Fõvárosi Fõügyészség egy 36 éves férfi ellen, aki hamis aláírásokat tartalmazó ajánlóívekkel akart indulni a választáson.
Az ügyészségi közlemény szerint a vádlott egy (a köznyelvben csak kamupártnak hívott) „mikropárt” egyéni országgyûlési képviselõjelöltként kívánt indulni a 2018. évi országgyûlési választáson, Budapest egyik választókerületében – hogy melyik pártról van szó, arra a vádhatóság nem tér ki.
A jelöléshez ötszáz választópolgár ajánlása szükséges – a férfi összesen 824 ajánlást adott le, amelybõl a választási bizottság 507 ajánlást fogadott el, és nyilvántartásba vette a jelöltet. A vádlott, aláírásgyûjtõként az ajánlások az íveken igazolta a szignók valódiságát, késõbb azonban kiderült, hogy a begyûjtött aláírások közül harmincnyolc hamis volt – azokat az ügyészségi megfogalmazás szerint „ismeretlenül maradt személy” az ívekre hamisította, egyes ajánlások névtulajdonosai már nem is voltak életben az ajánlóívek kitöltésekor.
A férfi a választáson végül nem indult, a jelöltségrõl – amelyre nem is lett volna jogosult – lemondott.
Bár a bûncselekmény akár három év szabadságvesztéssel is sújtható, az ügyészség nem részletezett okokból csak felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádlottra. Különös közleményük azon kitétele is, hogy a hamisítást ismeretlen elkövetõnek tulajdonítják:
"ha nem a vádlott, hanem valaki más töltötte ki hamis aláírásokkal az ívet, a vádlottnak azért ismernie kellett az illetõt – hiszen garanciát vállalt a segítõje által gyûjtött adatok valódiságáról."
Miközben 2018-ban ugrásszerûen megnõtt a választási visszaélések – szabálytalan kampánytámogatás vagy ajánlóívekkel történõ csalás – miatt indított hatósági eljárások száma, a felelõsségre vonás azonban eddig csak az esetek töredékében történt meg eddig.
Lapunk korábban beszámolt a Polt Péter legfõbb ügyész és Szél Bernadett képviselõ közötti tavalyi levélváltásról, amibõl kiderül, hogy a kampánypénzek– fõként kamupártokra jellemzõ – szabálytalan felhasználása miatt 2014-ben összesen 17 nyomozást indított a rendõrség. Ezek közül 11 ügy jutott el vádemelésig, míg 3 esetben még 2019-ben is tartott a büntetõeljárás. Hogy hány eset zárult bírósági döntéssel, azt nem árulta el Polt Péter – csak annyit jegyzett meg, hogy összesen 17 személlyel szemben hoztak jogerõs ítéletet.
2018-ban már 47 nyomozás indult az egy százalékos támogatással sem bíró pártok kampánypénzköltése miatt; aztán bûncselekmény hiányában 2 esetben, bizonyítottság hiányában 1 esetben meg is szüntették nyomozást. A rendõrségi eljárások közül 8 eset folytatódott vádemeléssel, utóbbiak közül pedig 4 ügy zárult aztán jogerõs ítélettel, melyekben 6 személyt ítéltek el. A maradék 36 rendõrségi eljárás tavaly novemberben még folyamatban volt.
Tömegessé váltak a mostani esethez hasonló, ajánlóívekkel történõ visszaélések is. Mint legfõbb ügyész közölte, a 2014-es választások kapcsán 61 rendõrségi nyomozás indult, melyek 2019 novemberéig lezárultak, és csak a vizsgált ügyek ötödében, 11 esetben emelt vádat az ügyészség.
A vádemeléseket 10 esetben bírósági ítélet is követte, míg egyben még bírósági szakaszban tart az eljárás. 2018-ban viszont 208 nyomozás indult az ajánlóívek meghamisítása miatt. A rendõrségi eljárásokból Polt tájékoztatása tavaly 96 még folyamatban volt. A már befejezett nyomozások után azonban csak 10 esetben emelt vádat az ügyészség – és ezek közül 8 ügy ért véget bírósági ítélettel, kettõ pedig még bírósági szakaszban van.
Forrás: Népszava
|
