Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Szijjártó: a magyar fél egyáltalán nem adja könnyen magát az oroszoknak

Január 24-én megjelent egy rövid hír az Földgázszállító Zrt. honlapján, miszerint a korábbi ígéretüktõl eltérõen nem lehet egyelõre ajánlatot tenni a szerbiai határ felõl érkezõ gázra, mert a jelentkezés szabályainak hivatali engedélyezése elhúzódott. „A módosított ütemezésrõl a késõbbiekben tájékoztatjuk Önöket" – zárul a kurta bejegyzés. A látszólag technikai értesítés mögött egy régóta húzódó, sokmilliárdos üzletrõl szóló vita áll, ami az egész régió gázkereskedelmét hosszú idõre meghatározza, és aminek kimenetele az orosz–magyar alkudozásokon is múlik.

A hírtõl idegesek lettek a Gazprom, az orosz állami óriásvállalat vezetõi, ugyanis már legalább egy éve igen agresszívan noszogatják a magyar illetékeseket, hogy írják ki a szaknyelven „hosszú távú kapacitáslekötésnek” nevezett árverést. Már tavaly májusban is indulatosan követelték, hogy heteken belül kezdõdjön el az ajánlattételi idõszak. Ehhez képest most is elnapolták az indítást a magyarok.

Szijjártó Péter külügyminisztert diplomáciai csatornákon is sürgetik, és információink szerint arra is volt példa tavaly, hogy a miniszter idegesen hazatelefonált Oroszországból, hogy muszáj lenne azonnal lépni. Az oroszok többek között azzal érvelnek, hogy a vezetéken szintén dolgozó szerbek és a bolgárok rugalmasabb, kreatívabb és szorgalmasabb partnerek.

A legalább egy éve tartó huzavona jól mutatja, hogy a magyar fél egyáltalán nem adja könnyen magát mindig és mindenben az oroszoknak. Mégis arra lehet számítani, hogy az üzlet zárásakor az oroszok járnak majd jobban.

A kérdés leginkább csak az, hogy a várható nagy gyõzelmük elõtt ki lehet-e csikarni tõlük még valamit. Valószínûleg az maradt függõben, hogy kiket, és milyen szinten kellene Magyarországról bevenniük az oroszoknak az üzletbe.

A tét az, hogy melyik cég lesz a következõ másfél évtizedben az ország legnagyobb gázkereskedõje. A Szerbia felõl bejövõ új vezetékkel ugyanis új idõszámítás kezdõdik a magyar földgázkereskedelemben.
Az ukrán tranzit lezárásának szándékával kezdõdött

A történet a 21. század elején kezdõdött, amikor Oroszországban úgy döntöttek, hogy a túlnyomórészt Ukrajnán keresztül menõ vezetékek helyett elsõsorban más útvonalakon szállítanák a gázt Európa országaiba. Egyrészt meg akarták gyengíteni Ukrajna pozícióját, másrészt elõbb akartak új vezetéket lerakni a Balkánon, mint hogy esetleg iráni, azeri vagy türkmén gázt szállító vezetékek létesüljenek ott, Közép-Európa irányába. Úgy tûnik, hogy a sokszor félbehagyott és újrakezdett orosz érdekeltségû déli vezeték 2020 végére elkészül, és eléri Szerbia felõl a magyar határt. Teljes kapacitással 2022-tõl mûködhet.

A gáz ebben az új vezetékben a Fekete-tenger alatt megy majd Törökországba, onnan pedig Bulgárián és Szerbián át érkezik Kiskundorozsmához. Utóbbi két országban már rakják le a csöveket, a török szakasz pedig készen van. Mire Magyarországra ér, addigra sok gázt kivesznek belõle, így évi 10 milliárd köbméter áramolhat ide, ami valamivel több, mint Magyarország teljes éves gázfogyasztása.

Ebbõl az új betáplálási pontról el lehet majd látni gázzal az egész országot. A vezeték megnyitásával jelentõsen javulnak majd a Gazprom magyarországi pozíciói, de európai szinten is fontos az oroszoknak a vezeték. Összekötnék ugyanis az északi irányból érkezõ vezetékeikkel (Északi Áramlat 1 és 2), és ezzel egy gyûrût vonnának Közép-Európa köré

E gyûrû kiépítése hatalmas fegyvertény lenne a Gazprom számára, aminek piaci pozícióit több nagy beruházás fenyegeti már évek óta. Ilyen fenyegetés az LNG-terminálok építése (Lengyelországban, Horvátországban és Görögországban), illetve a norvég–lengyel valamint lengyel–szlovák vezetékek tervei, továbbá az azeri–török–görög–albán–olasz nyomvonalú, már majdnem teljesen kész vezetékhez elképzelt északi irányú elágazás, vagy éppen az a lehetõség is, hogy a frissen feltárt román tengeri mezõk gáza Magyarországon keresztül Közép-Európába juthat. A gyûrû kiépítésével ezt a területet be lehet hamarosan keríteni orosz gázzal, és ez elveheti a riválsiok kedvét a drága tervektõl.
Kiírtuk az oroszok kedvére, csak mégse írtuk ki

Ha Magyarországot eléri egy gázvezeték, akkor a nemzetközi vezetékek hazai leágazásait birtokló Földgázszállítónak (FGSZ, a Mol leányvállalata) árverést kell kiírnia a kapacitásra.

Az aukciókat az FGSZ írja ki, de nem egyedül dönt a részletekrõl, mert a cégnek kötelezõ figyelembe vennie az energiahivatal elõírásait. Ezekbe a döntésekbe informálisan beleszól 2018 óta az energetikai stratégiát meghatározó ITM nevû minisztérium, az orosz gázvásárlásokért felelõs külügyminisztérium, és a jelenlegi legnagyobb hazai gázkereskedõ, az állami tulajdonban lévõ MVM is.

Az utóbbi években az volt a jellemzõ, hogy csak rövidebb idõre, általában egy évre lehetett határkapacitást bérelni ezeken az árveréseken. Ez rugalmasabbá tette a piacot, segítette a verseny kialakulását. Az EU-s elõírások is ezeket a rövidebb távú kiírásokat szorgalmazzák. Tanulságos ebbõl a szempontból az energiahivatal egy tavalyi határozata, amiben a szlovák-magyar gázvezeték esetében, brüsszeli elõírásokra hivatkozva írták elõ, hogy ne lehessen hosszú távra árverést kiírni:

“(...) a Hivatal az egyes rendszer-összekötési pontokon jogosult és köteles a kapacitás nagyobb részének rövidebb idõtávra történõ elkülönítésérõl dönteni az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévõ piacok lezárásának elkerülése érdekében.” Vagyis amikor a hivatal úgy látja, hogy piactorzító hatása lehet a hosszútávra kiírt árveréseknek, akkor korlátozásokkal él.

Arról azonban nincs pontos szabály, hogy ez a helyzet mikor áll fenn, továbbá új vezetékek épülésekor a beruházás megtérülését is figyelembe kell venni, egy másik EU-s rendelkezés szerint, ez pedig a hosszabb távú aukcióknak kedvez. Intõ jel lehet a magyar hivatalnak ugyanakkor, hogy miután a német-cseh és a cseh-szlovák határon 15 évre hirdettek kapacitásokat - és ezeket piaci pletykák szerint a Gazprom nyerte meg - a lengyel kormány megtámadta az eljárásokat az EU bíróságán, és a varsói kormány megnyerte a pereket.

A szerb-magyar határkapacitásra teljesen más rendszerben lehet majd jelentkezni, mint ahogy az utóbbi években az osztrák-magyar vagy a szlovák-magyar vezetékre lehetett.

Ide úgy írják ki az aukciót, hogy 2036-ig elõre le lehet kötni a kapacitás nagy részét. Ebbõl az is következik, hogy 15 évre elõre eldõl, hogy mely cégek lesznek a magyar gázüzlet fõszereplõi.

Egymástól független, az aukció részleteit jól ismerõ forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a Gazprom a legesélyesebb és legfontosabb jelentkezõ az éppen halogatott árverésen, és így hamarosan nagykereskedõként is részt vehet a hazai gázüzletben. 2013-ban a magyar állam óriási összegért vásárolta meg a német E.on-tól a legfontosabb hazai nagykereskedelmi vállalatot, és az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tûnt, hogy a kormány stratégiai szándéka állami kézben tartani. Ám a mostani állás szerint ez tarthatatlan lesz.

A Gazprom az új vezetékkel egyszerre erõsítheti beszállítói pozícióját, a határkapacitás 15 éves kibérlésével pedig nagykereskedõként is megjelenhet a magyar piacon.

A teljes határkapacitást ugyan hivatalosan nem nyerheti el a Gazprom, mert egy EU-s elõírás miatt legalább 10 százalékot mindenképpen rövid távra kell kiírni, és a hazai szabályozás a maradéknak csak a felét engedi egy tulajdonoshoz tartozó cégnek juttatni. Azonban a forrásaink szerint a Gazprom számára utóbbi megkötés nem jelent majd problémát, mert van elég olyan kereskedõ a térségben, amelyeket úgy is teljes ellenõrzése alatt tart, hogy a cégbírósági adatok szerint a végsõ tulajdonosoknak nincs közük hozzájuk. Forrásaink állítják, hogy az eddigi elõzetes tárgyalásokon a Gazprom képviselõi világossá tették, hogy viszik a kapacitás túlnyomó részét majd.

Jelenleg két komoly szereplõ van a magyar gáz-nagykereskedelemben: az állami MVM leányvállalata, azaz a Magyar Földgázkereskedõ, amely az eddigi orosz szállításokat a határon átvette; illetve az egykor Mol-érdekeltségû, svájci központú MET. A Magyarországra behozott, és itthon forgalomba kerülõ gáz nagy részét ez a két a vállalat adja tovább a kiskereskedõknek. Amennyiben a Gazprom megnyeri a szerb határkapacitásra kiírt árverés legnagyobb részét, ezt a két céget lesöpörheti a magyar piacról, és stratégiai pozícióhoz juthat.

Ezért tartja sok szakértõ érthetetlennek, hogy miért kell 15 évre szóló aukciót kiírni erre a határra, és miért nem lehetett rövidebb távra tervezni, hogy évrõl évre kelljen legalább megküzdenie az oroszoknak ezért a pozícióért. Beszéltünk olyan iparági szakemberrel, aki egészen keményen fogalmazott a 15 éves kiírásról: "ez hazaárulás" - vélekedett.

Úgy tudjuk, hogy elsõsorban a politika, konkrétan a külügyminisztérium felõl érkeztek jelzések, hogy 15 évre szóló aukció legyen. Ugyanakkor a kiírás fõ szempontjait hiába rögzítették már több mint egy éve, a tényleges árverés csak nem akar elindulni, az oroszok nagy bosszúságára.
Már a tavaly nyarat is késõnek érezték Moszkvában

Az oroszok azt akarták elérni, hogy már 2019 nyarán lehessen jelentkezni az árverése. Végül októberben, Putyin elnök budapesti látogatására idõzítve megnyitották az elõzetes jelentkezést az érdeklõdõ cégek számára. A kiírás technikai feltételei azonban szinte irreálissá tették nem magyarországi cégek jelentkezését, mert rendkívül szûk határidõvel kértek hivatalos fordításokat, és konzulátusokon vagy nagykövetségeken beszerezhetõ igazolásokat. Ez az oroszokat is kellemetlenül érinthette, és lehetségesnek tartják néhányan a gáziparban, hogy akkoriban egy újabb trükköt vetettek be a magyarok, hogy megnehezítsék az orosz óriás nyomulását. Végül azonban meghosszabbították a határidõt, és így már külföldrõl is lehetett jelentkezni.

Van, aki szerint fû alatt a magyar szakemberek folyamatosan keresztbe tesznek az oroszoknak, mások szerint viszont a magyar fél kétarcúsága tudatos tárgyalási technika, amirõl végsõ soron politikai szinten döntöttek.

Október végéig lehetett elõzetesen jelentkezni a kiírásra, és novemberben szervezett az FGSZ egy megbeszélést az érdeklõdõ cégek képviselõinek, ahol egy résztvevõ szerint látszott, hogy a "Gazprom mindent vinne". Ez egyike volt azoknak az informális jelzéseknek, amelyekrõl korábban már írtunk. Úgy volt, hogy január végén indul élesben is a jelentkezés, ekkortól lehet kötelezõ érvényû ajánlatokat tenni 2036-ig, ám ezt valamiért elhalasztották. A magyar fél egyelõre nem is tudja megmondani, hogy az ajánlattétel kezdete mikorra várható.

Több helyrõl is azt hallottuk, hogy az oroszok sürgetésére az elmúlt másfél évben háromféle magyarázattal reagáltak a magyarok, attól is függõen, hogy éppen melyik féllel tárgyaltak, a számos érdekelt hatóság, cég vagy minisztérium közül:

persze, felgyorsítjuk a folyamatot, mindjárt csináljuk - ezt leginkább politikusok, diplomaták mondták;
sajnos a hazai és EU-s elõírások miatt bonyolult a helyzet, de keményen dolgozunk rajta - a magyar hivatalok felõl hallhattak ilyen érveket;
ameddig a Gazprom nem köt szerzõdést a 2020 márciusa utáni szállításokról az MVM gázkereskedõ cégével, addig nem lesz árverés - ezt pedig az MVM felõl üzenték.

A legérdekesebb ez a harmadik reakció, ami információink szerint több tárgyalási fordulóban is egyértelmûen elhangzott. Ennek az érvelésnek az a kiindulópontja, hogy az 1995-ben kötött, 2015-ben lejárt, és azóta évente meghosszabbított orosz-magyar gázszerzõdés helyébe nem sikerült újat kötni az idei évre. 2019-ben ugyan sikerült részlegesen meghosszabbítani a szerzõdést annyira, hogy a hazai tárolókat csurig töltötték, és a tél végéig szállításokat is sikerült lekötni, de úgy tudjuk, hogy idén tavasztól nincs nagyobb volumenû szerzõdés a Gazprommal. Kisebb cégeknek, például a Gazprom érdekeltségébe tartozó, bécsi központtal mûködõ Centrexnek van kb. évi 1 milliárd köbméterre szóló szerzõdése a 20-as évek végéig, és létezhet néhány ilyen kisebb üzlet még, de igazán komoly tételt jelentõ megállapodás nincs a folytatásról.

Az alkudozás ezen szakaszában a Gazprom azt mondja, hogy amíg nincs meg az árverés a szerb határra, addig nem adnak el gázt Magyarországnak. A magyar fél pedig azt mondja, hogy amíg nincs idéntõl legalább 2022-ig élõ szerzõdés, addig bürokratikus vacakolással elhúzzák az árverést.

A magyar fél bizalmatlanságát erõsíti az európai gázgyûrûre vonatkozó orosz terv. Semmi sem garantálja, hogy a Szerbia felõl jövõ gáz egy jelentõs részét ne vigyék majd tovább, észak vagy nyugat felé. Ugyanakkor arra is figyelmeztetettek gázipari szakemberek, hogy az MVM simán megtehette volna, hogy nem vár az oroszokra ilyen sokáig, és rendelhetett volna idénre más kereskedõktõl is gázt.
Ki kereshet majd itthon ezen?

Ebben az alkudozásban az az izgalmas, hogy egyáltalán nem biztos, hogy valóban csak arról folyik a huzavona, amirõl a tárgyalásokon beszélnek. Elképzelhetõ, hogy a háttérben arról is szól az egyeztetés, hogy a Gazprom kiket vegyen be társnak a Szerbia felõl jövõ gáz megvételére. A MET-et? A Mészáros Lõrinc féle Opust, amelynek energetikai részlegét január óta az MVM gázkereskedõjének addigi igazgatója vezeti? Maradjon az állami MVM a gáz-nagykereskedésben? Vagy azért is húzódnak a tárgyalások, mert még Magyarországon nem dõlt el - azaz Orbán Viktor még nem döntötte el - hogy a következõ 15 évre kit segítsen kulcspozícióba? Vagy van a gázon kívüli, az orosz-magyar kapcsolatokban fontos egyéb téma is, amit Budapest szeretne ezzel összekötni? Például Paks 2 hitelfeltételeinek módosítása?

Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi lesz a mostani legfontosabb beszállítási útvonalnak számító ukrán vezetékkel, amelybe szintén csak az oroszok képesek gázt rakni. "Valamennyi gáz azért érkezik majd még innen, de az elsõsorban nem a magyar ellátást, hanem bizonyos kiválasztott üzleti körök gazdagodását szolgálhatja majd" - figyelmeztettek többen is az iparágban járatos szakértõk közül. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, "az lesz a mutyigáz", amivel az oroszok szövetségeseket vásárolhatnak Magyarországon, Ukrajnában, illetve kifizethetik a saját embereiket is. A módszer évtizedek óta ugyanaz: egy közvetítõ céget iktatnak a szállításba, ami a magyarországi átlagos árnál olcsóbban veheti meg a Gazpromtól a gázt, és így aztán biztos haszonnal adhatja tovább.

A Gazprom mindig is fenntartott ilyen kiskapukat a piacain, az orosz állami behemót szívesen épít fel partnercégeket a nagy üzletek mellett, politikai megfontolásokból is. Az is lehet, hogy az itteni üzletek tervezgetése is számít a mostani alkudozásban.

Viszont az alapkérdésben, az aukció hosszú távú kiírásában, már engedett Magyarország az orosz igényeknek.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Hivatalos: Kivonulhat a Tesco Magyarországról - jöhet a Kaufland és több Lidl lehet
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
Egy EU-s zászlót lógatott ki autója ablakából, feljelentették
Csigalassúsággal halad, de van új fejlemény azoknak az ügyében, akik a járvány idején részt vettek egy kormányellenes demonstráción, ezért pedig a rendőrség súlyos bírságot szabott ...
  
Maruzsa szerint ismét fel kell készülni a digitális oktatásra
Remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronav...
  
Változás jön a boltokban szerdától
Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél ped...
  
Elmaradt bérek és demonstráció - valamit ideje lenne lépnie a kormánynak
Elmaradt bérükért demonstrált az angol érdekeltségű ARJ Ruhagyár Zrt. mintegy kétszáz dolgozója hétfőn, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban - írja az MTI. A férfi fels...
  
Görögország az úti cél? - nem jó ötlet
Több aktív fertőzöttet tartanak nyilván most az országban, mint a járvány során eddig bármikor. Szigoríthatják a beutazási szabályokat Görögországba azután, hogy megugrott a korona...
  
DE MIÉRT? - Kamionban vizsgálják a betegeket Szegeden
Bár Palkovics László már ünnepélyesen átadta az új 21. századi új radiológiai komplexumot Szegeden, mégis van olyan vizsgálat, amelyet a kórház udvarán, kamionokban végeznek. Az egye...
  
Óriási a vita a családi pótlék megduplázása körül
A Méltó Megélhetés Munkacsoport – amihez több civil szervezet is csatlakozott – az ahang.hu-n petíciót indított a családi pótlék megduplázásáért. Nyílt levélben fordultak Orbán V...
  
Novák Katalin leszólta azokat akik nem tűrik el a nyílt vitát
Manapság a liberálisok intoleránsak más eszmékkel és gondolatokkal, valamint a nyílt vitákkal és a nemzetállamokkal szemben – írja a Twitteren Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Mini...
  
Óriási a felháborodás Kaleta-ügy titkosítása körül
„Amikor titkosszolgálatokat hallgatunk meg, akkor az esetek többségében az ülések titkosak” – mondta az Indexnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának kormánypárti elnöke...
  
Megkapta a kért 127,6 milliós támogatást a fideszes képviselő
Az Átlátszó ír arról, hogy Szatmáry Kristóf fideszes képviselő borászati cége 127,6 millió forintnyi uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy a badacsonytomaji birtokán borászati ...
  
De mit keresett Varga Judit a börtönben? - mutatjuk
2750 börtönférőhelyet adott át hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter, így az eddiginél majdnem 26 ezer négyzetméterrel nagyobb terület jut a fogvatartottaknak. Ezt már meglevő bört...
  
Súlyosan fertőzött országokból beengedik az embereket
Kedd éjféltől ismét szigorítják az ellenőrzést a magyar határokon, bizonyos országokból csak korlátozás mellett, vagy egyáltalán nem lehet majd belépni. Orbán Viktor szerint „a vesz...
  
Gyanúsított lett a kerékpáros, akit megbilincseltek a Bartók Béla úton
A nő az ügyészség szerint először átment a piroson, majd nem állt meg a rendőröknek, és hamis adatokat diktált be, végül combon rúgta az egyik járőrt. Hivatalos személy elleni erős...
  
Villámcsapás okozta az éjjeli erdőtüzet Piliscsabánál
Szombat este több bejelentés érkezett arról, hogy Piliscsabánál, a lőtér közelében tüzet látnak az erdőben. A Piliscsabai Polgárőr Egyesület azt írta a Facebook-oldalán, feltehetőe...
  
Tóth Bertalan: kormányzati hazugságra derült fény a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban
Számos hazugságra fény derült a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban - állítja az MSZP elnöke. Facebook-bejegyzésében Tóth Bertalan azt írja: „kiderült, hogy amikor Orbán Vik...
  
Szirénázó rendőrautó gázolt gyalogost
Rendőrök gázoltak el egy gyalogost hétfő délelőtt Tokajban, a Tarcali utcán – írja a Police.hu. A rendőrség tájékoztatása szerint a Tokaji Rendőrőrs két munkatársa szolgálati aut...
  
Nyáron ismét leállnak a magyar autógyárak
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint egészen biztosan lesznek nem fizetett időszakok egyes alkalmazottak számára. Amikor tavasszal egymás után abbahagyták a munkát a hazai au...
  
A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
Pénteken és szombaton rendkívüli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a lehető legfontosabb témáról lesz szó: a pénzről. Ezen a csúcson próbálják a tagállamok vezetői elfogadni...
  
Gyerektábor a honvédség szervezésében - láthattak közelharc-bemutatót is
A Magyar Honvédség Parancsnoksága gyermektáborral segíti dolgozóit a szünidő alatt, így hangos meneteléssel és gyermekzsivajjal telt meg az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj ...
  
Gyerektábor a honvédség szervezésében
A Magyar Honvédség Parancsnoksága gyermektáborral segíti dolgozóit a szünidő alatt, így hangos meneteléssel és gyermekzsivajjal telt meg az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj ...
  
Miért fenyegeti Orbán Viktor költségvetési vétóval az uniót?
Hogy jelezze, mennyire komolyak a szándékai, parlamenti határozatban szólíttatná fel magát a vétóra. Országgyűlési határozatban szólítaná fel a kormányt a Fidesz-KDNP parlamenti tö...
  
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját, mindezt lehúzott ablak- és víz nélkül, amíg elment dolgozni. Egész nyáron a rendőrök figyelik a parkoló autókat: Ha egy bezárt ...
  
Átadták az elfogott határsértőket a román hatóságnak
A külföldiek illegálisan lépték át a magyar–román államhatárt Békés megyében. Ahogy arról korábban beszámoltunk, kettő határsértőt fogtak el a rendőrök 2020. július 12-én 23 ...
  
Baj van: Szerdától megint drágábban tankolhatunk
Mármint benzinből, annak átlagára ugyanis bruttó 3 forinttal emelkedik július 15-étől, a gázolajé viszont ezúttal nem változik. Szerdán várhatóan a benzin ára fog emelkedni bruttó 3 ...
  
Mi lesz a magyar melóssal ha jön a második hullám?
Bár számos országban még nagyban tombol a járvány, a világ gazdaságai már a felépülést tervezik. A terveket derékba törheti, ha kitör egy második hullám és ismét világszerte tömeg...
  
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
„Nem azért nyert a Fidesz egymás után háromszor kétharmaddal, mert diktatúra van, hanem mert nekik szavaztak bizalmat az emberek” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Fodor Gá...
  
Palkovics: Várhatóan marad a tiltás
A miniszter szerint nem lazítanak tovább a járványellenes intézkedéseken, és nem kapnak zöld utat az 500 főnél nagyobb rendezvények. Ez a tervezett augusztus 20-i tűzijátékot és a feszt...
  
A buszjáratok is ritkulnak nem csak a vonat járatok
A járvány alatt szinte észrevétlenül megkezdődött a helyközi buszjáratok ritkítása – írta a Népszava. A lap szerint már készül az új, augusztustól érvényes menetrend, amely alapj...
  
Évi 530 millió forintos fizetéssel csábítják a magyar focistát
A magyar középpályást öt évre szerződtetné a milánói csapat a La Gazzetta dello Sport szerint. Szoboszlai Dominik továbbra is téma az olasz sajtóban, a La Gazzetta dello Sport szerint a...
  
Publicus felmérés: nem minden Fideszes ért egyet a kormány döntésével
A budapestiek többsége szerint Karácsony Gergelynek akkor is el kell kezdenie a híd rekonstrukcióját, ha az önkormányzatnak erre nincs fedezete. A Lánchíd nemzeti ügy, a kormánynak pedig...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Szijjártó: a magyar fél egyáltalán nem adja könnyen magát az oroszoknak
Január 24-én megjelent egy rövid hír az Földgázszállító Zrt. honlapján, miszerint a korábbi ígéretüktõl eltérõen nem lehet egyelõre ajánlatot tenni a szerbiai határ felõl érkezõ gázra, mert a jelentkezés szabályainak hivatali engedélyezése elhúzódott. „A módosított ütemezésrõl a késõbbiekben tájékoztatjuk Önöket" – zárul a kurta bejegyzés. A látszólag technikai értesítés mögött egy régóta húzódó, sokmilliárdos üzletrõl szóló vita áll, ami az egész régió gázkereskedelmét hosszú idõre meghatározza, és aminek kimenetele az orosz–magyar alkudozásokon is múlik.

A hírtõl idegesek lettek a Gazprom, az orosz állami óriásvállalat vezetõi, ugyanis már legalább egy éve igen agresszívan noszogatják a magyar illetékeseket, hogy írják ki a szaknyelven „hosszú távú kapacitáslekötésnek” nevezett árverést. Már tavaly májusban is indulatosan követelték, hogy heteken belül kezdõdjön el az ajánlattételi idõszak. Ehhez képest most is elnapolták az indítást a magyarok.

Szijjártó Péter külügyminisztert diplomáciai csatornákon is sürgetik, és információink szerint arra is volt példa tavaly, hogy a miniszter idegesen hazatelefonált Oroszországból, hogy muszáj lenne azonnal lépni. Az oroszok többek között azzal érvelnek, hogy a vezetéken szintén dolgozó szerbek és a bolgárok rugalmasabb, kreatívabb és szorgalmasabb partnerek.

A legalább egy éve tartó huzavona jól mutatja, hogy a magyar fél egyáltalán nem adja könnyen magát mindig és mindenben az oroszoknak. Mégis arra lehet számítani, hogy az üzlet zárásakor az oroszok járnak majd jobban.

A kérdés leginkább csak az, hogy a várható nagy gyõzelmük elõtt ki lehet-e csikarni tõlük még valamit. Valószínûleg az maradt függõben, hogy kiket, és milyen szinten kellene Magyarországról bevenniük az oroszoknak az üzletbe.

A tét az, hogy melyik cég lesz a következõ másfél évtizedben az ország legnagyobb gázkereskedõje. A Szerbia felõl bejövõ új vezetékkel ugyanis új idõszámítás kezdõdik a magyar földgázkereskedelemben.
Az ukrán tranzit lezárásának szándékával kezdõdött

A történet a 21. század elején kezdõdött, amikor Oroszországban úgy döntöttek, hogy a túlnyomórészt Ukrajnán keresztül menõ vezetékek helyett elsõsorban más útvonalakon szállítanák a gázt Európa országaiba. Egyrészt meg akarták gyengíteni Ukrajna pozícióját, másrészt elõbb akartak új vezetéket lerakni a Balkánon, mint hogy esetleg iráni, azeri vagy türkmén gázt szállító vezetékek létesüljenek ott, Közép-Európa irányába. Úgy tûnik, hogy a sokszor félbehagyott és újrakezdett orosz érdekeltségû déli vezeték 2020 végére elkészül, és eléri Szerbia felõl a magyar határt. Teljes kapacitással 2022-tõl mûködhet.

A gáz ebben az új vezetékben a Fekete-tenger alatt megy majd Törökországba, onnan pedig Bulgárián és Szerbián át érkezik Kiskundorozsmához. Utóbbi két országban már rakják le a csöveket, a török szakasz pedig készen van. Mire Magyarországra ér, addigra sok gázt kivesznek belõle, így évi 10 milliárd köbméter áramolhat ide, ami valamivel több, mint Magyarország teljes éves gázfogyasztása.

Ebbõl az új betáplálási pontról el lehet majd látni gázzal az egész országot. A vezeték megnyitásával jelentõsen javulnak majd a Gazprom magyarországi pozíciói, de európai szinten is fontos az oroszoknak a vezeték. Összekötnék ugyanis az északi irányból érkezõ vezetékeikkel (Északi Áramlat 1 és 2), és ezzel egy gyûrût vonnának Közép-Európa köré

E gyûrû kiépítése hatalmas fegyvertény lenne a Gazprom számára, aminek piaci pozícióit több nagy beruházás fenyegeti már évek óta. Ilyen fenyegetés az LNG-terminálok építése (Lengyelországban, Horvátországban és Görögországban), illetve a norvég–lengyel valamint lengyel–szlovák vezetékek tervei, továbbá az azeri–török–görög–albán–olasz nyomvonalú, már majdnem teljesen kész vezetékhez elképzelt északi irányú elágazás, vagy éppen az a lehetõség is, hogy a frissen feltárt román tengeri mezõk gáza Magyarországon keresztül Közép-Európába juthat. A gyûrû kiépítésével ezt a területet be lehet hamarosan keríteni orosz gázzal, és ez elveheti a riválsiok kedvét a drága tervektõl.
Kiírtuk az oroszok kedvére, csak mégse írtuk ki

Ha Magyarországot eléri egy gázvezeték, akkor a nemzetközi vezetékek hazai leágazásait birtokló Földgázszállítónak (FGSZ, a Mol leányvállalata) árverést kell kiírnia a kapacitásra.

Az aukciókat az FGSZ írja ki, de nem egyedül dönt a részletekrõl, mert a cégnek kötelezõ figyelembe vennie az energiahivatal elõírásait. Ezekbe a döntésekbe informálisan beleszól 2018 óta az energetikai stratégiát meghatározó ITM nevû minisztérium, az orosz gázvásárlásokért felelõs külügyminisztérium, és a jelenlegi legnagyobb hazai gázkereskedõ, az állami tulajdonban lévõ MVM is.

Az utóbbi években az volt a jellemzõ, hogy csak rövidebb idõre, általában egy évre lehetett határkapacitást bérelni ezeken az árveréseken. Ez rugalmasabbá tette a piacot, segítette a verseny kialakulását. Az EU-s elõírások is ezeket a rövidebb távú kiírásokat szorgalmazzák. Tanulságos ebbõl a szempontból az energiahivatal egy tavalyi határozata, amiben a szlovák-magyar gázvezeték esetében, brüsszeli elõírásokra hivatkozva írták elõ, hogy ne lehessen hosszú távra árverést kiírni:

“(...) a Hivatal az egyes rendszer-összekötési pontokon jogosult és köteles a kapacitás nagyobb részének rövidebb idõtávra történõ elkülönítésérõl dönteni az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévõ piacok lezárásának elkerülése érdekében.” Vagyis amikor a hivatal úgy látja, hogy piactorzító hatása lehet a hosszútávra kiírt árveréseknek, akkor korlátozásokkal él.

Arról azonban nincs pontos szabály, hogy ez a helyzet mikor áll fenn, továbbá új vezetékek épülésekor a beruházás megtérülését is figyelembe kell venni, egy másik EU-s rendelkezés szerint, ez pedig a hosszabb távú aukcióknak kedvez. Intõ jel lehet a magyar hivatalnak ugyanakkor, hogy miután a német-cseh és a cseh-szlovák határon 15 évre hirdettek kapacitásokat - és ezeket piaci pletykák szerint a Gazprom nyerte meg - a lengyel kormány megtámadta az eljárásokat az EU bíróságán, és a varsói kormány megnyerte a pereket.

A szerb-magyar határkapacitásra teljesen más rendszerben lehet majd jelentkezni, mint ahogy az utóbbi években az osztrák-magyar vagy a szlovák-magyar vezetékre lehetett.

Ide úgy írják ki az aukciót, hogy 2036-ig elõre le lehet kötni a kapacitás nagy részét. Ebbõl az is következik, hogy 15 évre elõre eldõl, hogy mely cégek lesznek a magyar gázüzlet fõszereplõi.

Egymástól független, az aukció részleteit jól ismerõ forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a Gazprom a legesélyesebb és legfontosabb jelentkezõ az éppen halogatott árverésen, és így hamarosan nagykereskedõként is részt vehet a hazai gázüzletben. 2013-ban a magyar állam óriási összegért vásárolta meg a német E.on-tól a legfontosabb hazai nagykereskedelmi vállalatot, és az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tûnt, hogy a kormány stratégiai szándéka állami kézben tartani. Ám a mostani állás szerint ez tarthatatlan lesz.

A Gazprom az új vezetékkel egyszerre erõsítheti beszállítói pozícióját, a határkapacitás 15 éves kibérlésével pedig nagykereskedõként is megjelenhet a magyar piacon.

A teljes határkapacitást ugyan hivatalosan nem nyerheti el a Gazprom, mert egy EU-s elõírás miatt legalább 10 százalékot mindenképpen rövid távra kell kiírni, és a hazai szabályozás a maradéknak csak a felét engedi egy tulajdonoshoz tartozó cégnek juttatni. Azonban a forrásaink szerint a Gazprom számára utóbbi megkötés nem jelent majd problémát, mert van elég olyan kereskedõ a térségben, amelyeket úgy is teljes ellenõrzése alatt tart, hogy a cégbírósági adatok szerint a végsõ tulajdonosoknak nincs közük hozzájuk. Forrásaink állítják, hogy az eddigi elõzetes tárgyalásokon a Gazprom képviselõi világossá tették, hogy viszik a kapacitás túlnyomó részét majd.

Jelenleg két komoly szereplõ van a magyar gáz-nagykereskedelemben: az állami MVM leányvállalata, azaz a Magyar Földgázkereskedõ, amely az eddigi orosz szállításokat a határon átvette; illetve az egykor Mol-érdekeltségû, svájci központú MET. A Magyarországra behozott, és itthon forgalomba kerülõ gáz nagy részét ez a két a vállalat adja tovább a kiskereskedõknek. Amennyiben a Gazprom megnyeri a szerb határkapacitásra kiírt árverés legnagyobb részét, ezt a két céget lesöpörheti a magyar piacról, és stratégiai pozícióhoz juthat.

Ezért tartja sok szakértõ érthetetlennek, hogy miért kell 15 évre szóló aukciót kiírni erre a határra, és miért nem lehetett rövidebb távra tervezni, hogy évrõl évre kelljen legalább megküzdenie az oroszoknak ezért a pozícióért. Beszéltünk olyan iparági szakemberrel, aki egészen keményen fogalmazott a 15 éves kiírásról: "ez hazaárulás" - vélekedett.

Úgy tudjuk, hogy elsõsorban a politika, konkrétan a külügyminisztérium felõl érkeztek jelzések, hogy 15 évre szóló aukció legyen. Ugyanakkor a kiírás fõ szempontjait hiába rögzítették már több mint egy éve, a tényleges árverés csak nem akar elindulni, az oroszok nagy bosszúságára.
Már a tavaly nyarat is késõnek érezték Moszkvában

Az oroszok azt akarták elérni, hogy már 2019 nyarán lehessen jelentkezni az árverése. Végül októberben, Putyin elnök budapesti látogatására idõzítve megnyitották az elõzetes jelentkezést az érdeklõdõ cégek számára. A kiírás technikai feltételei azonban szinte irreálissá tették nem magyarországi cégek jelentkezését, mert rendkívül szûk határidõvel kértek hivatalos fordításokat, és konzulátusokon vagy nagykövetségeken beszerezhetõ igazolásokat. Ez az oroszokat is kellemetlenül érinthette, és lehetségesnek tartják néhányan a gáziparban, hogy akkoriban egy újabb trükköt vetettek be a magyarok, hogy megnehezítsék az orosz óriás nyomulását. Végül azonban meghosszabbították a határidõt, és így már külföldrõl is lehetett jelentkezni.

Van, aki szerint fû alatt a magyar szakemberek folyamatosan keresztbe tesznek az oroszoknak, mások szerint viszont a magyar fél kétarcúsága tudatos tárgyalási technika, amirõl végsõ soron politikai szinten döntöttek.

Október végéig lehetett elõzetesen jelentkezni a kiírásra, és novemberben szervezett az FGSZ egy megbeszélést az érdeklõdõ cégek képviselõinek, ahol egy résztvevõ szerint látszott, hogy a "Gazprom mindent vinne". Ez egyike volt azoknak az informális jelzéseknek, amelyekrõl korábban már írtunk. Úgy volt, hogy január végén indul élesben is a jelentkezés, ekkortól lehet kötelezõ érvényû ajánlatokat tenni 2036-ig, ám ezt valamiért elhalasztották. A magyar fél egyelõre nem is tudja megmondani, hogy az ajánlattétel kezdete mikorra várható.

Több helyrõl is azt hallottuk, hogy az oroszok sürgetésére az elmúlt másfél évben háromféle magyarázattal reagáltak a magyarok, attól is függõen, hogy éppen melyik féllel tárgyaltak, a számos érdekelt hatóság, cég vagy minisztérium közül:

persze, felgyorsítjuk a folyamatot, mindjárt csináljuk - ezt leginkább politikusok, diplomaták mondták;
sajnos a hazai és EU-s elõírások miatt bonyolult a helyzet, de keményen dolgozunk rajta - a magyar hivatalok felõl hallhattak ilyen érveket;
ameddig a Gazprom nem köt szerzõdést a 2020 márciusa utáni szállításokról az MVM gázkereskedõ cégével, addig nem lesz árverés - ezt pedig az MVM felõl üzenték.

A legérdekesebb ez a harmadik reakció, ami információink szerint több tárgyalási fordulóban is egyértelmûen elhangzott. Ennek az érvelésnek az a kiindulópontja, hogy az 1995-ben kötött, 2015-ben lejárt, és azóta évente meghosszabbított orosz-magyar gázszerzõdés helyébe nem sikerült újat kötni az idei évre. 2019-ben ugyan sikerült részlegesen meghosszabbítani a szerzõdést annyira, hogy a hazai tárolókat csurig töltötték, és a tél végéig szállításokat is sikerült lekötni, de úgy tudjuk, hogy idén tavasztól nincs nagyobb volumenû szerzõdés a Gazprommal. Kisebb cégeknek, például a Gazprom érdekeltségébe tartozó, bécsi központtal mûködõ Centrexnek van kb. évi 1 milliárd köbméterre szóló szerzõdése a 20-as évek végéig, és létezhet néhány ilyen kisebb üzlet még, de igazán komoly tételt jelentõ megállapodás nincs a folytatásról.

Az alkudozás ezen szakaszában a Gazprom azt mondja, hogy amíg nincs meg az árverés a szerb határra, addig nem adnak el gázt Magyarországnak. A magyar fél pedig azt mondja, hogy amíg nincs idéntõl legalább 2022-ig élõ szerzõdés, addig bürokratikus vacakolással elhúzzák az árverést.

A magyar fél bizalmatlanságát erõsíti az európai gázgyûrûre vonatkozó orosz terv. Semmi sem garantálja, hogy a Szerbia felõl jövõ gáz egy jelentõs részét ne vigyék majd tovább, észak vagy nyugat felé. Ugyanakkor arra is figyelmeztetettek gázipari szakemberek, hogy az MVM simán megtehette volna, hogy nem vár az oroszokra ilyen sokáig, és rendelhetett volna idénre más kereskedõktõl is gázt.
Ki kereshet majd itthon ezen?

Ebben az alkudozásban az az izgalmas, hogy egyáltalán nem biztos, hogy valóban csak arról folyik a huzavona, amirõl a tárgyalásokon beszélnek. Elképzelhetõ, hogy a háttérben arról is szól az egyeztetés, hogy a Gazprom kiket vegyen be társnak a Szerbia felõl jövõ gáz megvételére. A MET-et? A Mészáros Lõrinc féle Opust, amelynek energetikai részlegét január óta az MVM gázkereskedõjének addigi igazgatója vezeti? Maradjon az állami MVM a gáz-nagykereskedésben? Vagy azért is húzódnak a tárgyalások, mert még Magyarországon nem dõlt el - azaz Orbán Viktor még nem döntötte el - hogy a következõ 15 évre kit segítsen kulcspozícióba? Vagy van a gázon kívüli, az orosz-magyar kapcsolatokban fontos egyéb téma is, amit Budapest szeretne ezzel összekötni? Például Paks 2 hitelfeltételeinek módosítása?

Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi lesz a mostani legfontosabb beszállítási útvonalnak számító ukrán vezetékkel, amelybe szintén csak az oroszok képesek gázt rakni. "Valamennyi gáz azért érkezik majd még innen, de az elsõsorban nem a magyar ellátást, hanem bizonyos kiválasztott üzleti körök gazdagodását szolgálhatja majd" - figyelmeztettek többen is az iparágban járatos szakértõk közül. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, "az lesz a mutyigáz", amivel az oroszok szövetségeseket vásárolhatnak Magyarországon, Ukrajnában, illetve kifizethetik a saját embereiket is. A módszer évtizedek óta ugyanaz: egy közvetítõ céget iktatnak a szállításba, ami a magyarországi átlagos árnál olcsóbban veheti meg a Gazpromtól a gázt, és így aztán biztos haszonnal adhatja tovább.

A Gazprom mindig is fenntartott ilyen kiskapukat a piacain, az orosz állami behemót szívesen épít fel partnercégeket a nagy üzletek mellett, politikai megfontolásokból is. Az is lehet, hogy az itteni üzletek tervezgetése is számít a mostani alkudozásban.

Viszont az alapkérdésben, az aukció hosszú távú kiírásában, már engedett Magyarország az orosz igényeknek.
Egy EU-s zászlót lógatott ki autója ablakából, feljelentették
Maruzsa szerint ismét fel kell készülni a digitális oktatásra
Változás jön a boltokban szerdától
Elmaradt bérek és demonstráció - valamit ideje lenne lépnie a kormánynak
Görögország az úti cél? - nem jó ötlet
DE MIÉRT? - Kamionban vizsgálják a betegeket Szegeden
Óriási a vita a családi pótlék megduplázása körül
Novák Katalin leszólta azokat akik nem tűrik el a nyílt vitát
Óriási a felháborodás Kaleta-ügy titkosítása körül
Megkapta a kért 127,6 milliós támogatást a fideszes képviselő
De mit keresett Varga Judit a börtönben? - mutatjuk
Súlyosan fertőzött országokból beengedik az embereket
Gyanúsított lett a kerékpáros, akit megbilincseltek a Bartók Béla úton
Villámcsapás okozta az éjjeli erdőtüzet Piliscsabánál
Tóth Bertalan: kormányzati hazugságra derült fény a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban
Szirénázó rendőrautó gázolt gyalogost
Nyáron ismét leállnak a magyar autógyárak
A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
Gyerektábor a honvédség szervezésében - láthattak közelharc-bemutatót is
Gyerektábor a honvédség szervezésében
Miért fenyegeti Orbán Viktor költségvetési vétóval az uniót?
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját
Átadták az elfogott határsértőket a román hatóságnak
Baj van: Szerdától megint drágábban tankolhatunk
Mi lesz a magyar melóssal ha jön a második hullám?
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
Palkovics: Várhatóan marad a tiltás
A buszjáratok is ritkulnak nem csak a vonat járatok
Évi 530 millió forintos fizetéssel csábítják a magyar focistát
Publicus felmérés: nem minden Fideszes ért egyet a kormány döntésével
A rákkal vívott kétéves harc után meghalt John Travolta felesége Kelly Preston
Közel 30 ezer diákot veszíthettek el a nyelviskolák a kormány döntése miatt
Tankönyvbe került Orbán Strasbourgban elmondott világrengető beszéde
Államosítja a kormány a tankönyveket is nyomó Alföldi Nyomdát
Hivatalos: Kivonulhat a Tesco Magyarországról - jöhet a Kaufland és több Lidl lehet
Cseh Katalin: Az Orbán-kormány korrupciója már mindenki figyelmét felkeltette Európában
Kitalálod mennyibe került a rántott hús rizzsel a Balatonon?
Nyomasztóan üres a többszörös áron felhúzott felhúzott betonstadion
Operatív törzs: új rendszert vezettek be, ez dönti el ki léphet be hazánkba és ki nem
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum