Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
A nyilasoknak rosszabb a sajtója, mint a kommunistáknak  



Teljesen félrecsúszott a NAT-vita, amikor az nem szakmai, hanem politikai síkra terelõdött, egyfajta hazafiság-versennyé vált. Az elõíró-utasításos felfogás helyett sokkal jobb lenne több szabadságot adni az irodalomtanároknak abban, hogy milyen mûveket vesznek elõ az órákon. Mondjuk, érdemes lenne megnézni az erdélyi magyar tantervet: abban csak javasolt mûvek vannak, és azok között sem szerepel sem Nyirõ, sem Herczeg, de nincs is tiltva egyik sem. Az írók politikai megnyilvánulásait pedig le kellene hántani a mûveik megítélésérõl, hogy csak az irodalmi minõség számítson.

„Egy nyilas is tud jó regényt írni” – jelentette ki Pokorni Zoltán, egykori oktatási miniszter néhány napja az Indexnek. Hozzátette, hogy az igazi pedagógusok értékütközéseket, dilemmákat vázolnak fel a diákoknak, szerinte egy jó regény és a szerzõjének politikai szerepvállalásának kérdése pont jó példa lenne erre.

Ebben a rövid nyilatkozatban – még ha azzal a polgármester esetleg inkább megúszni próbálta is a kényes kérdések megválaszolását –, pontosan megmutatkozik, mennyire félrecsúszott a Nemzeti alaptanterv körüli vita. A vita, amelyhez természetesen már túl késõ, hiszen a tanterv készítésekor kellett volna lefolytatni, nem az után, hogy megjelent a kormányrendelet. Most már a kormánypártiaknak csak az maradt, hogy mindenáron megvédjék, az ellenzéknek pedig, hogy támadják. Aki pedig szakmai érvekkel próbál kritizálni, az gyorsan belesorolódik ebbe az egybites diskurzusba, amelyet a jobboldal, szokása szerint, nyelvileg is próbál leuralni, mondván, a NAT-ot ellenzõknek az fáj, hogy az alaptanterv „végre” nemzeti és hazafias.

Akinek nem tetszik, hogy Nyirõ József, Herczeg Ferenc, Wass Albert lett a dokumentum ikonikus szereplõje, az nem elég hazafi.

Ennek a vitának az álságosságát már csak az is mutatja, hogy az eddigi alaptantervek is deklarálták, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti tudat kialakítására. Már az elsõ, 1995-ös, több évnyi szakmai vita után elkészült, Fodor Gábor SZDSZ-es miniszter (!) idején megjelent NAT is azt írja, hogy az „nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását”.

Kosztolányi is antiszemita volt, de zseniális író

Az eléggé nemzeti vagy-e vita az irodalom és a történelem tananyagra szûkült le, ezektõl hangos a sajtó. A történelemtanítás körüli vitáról itt lehet olvasni. Az irodalom témájában kevéssé az olvasás megszerettetésérõl, az önálló véleményalkotásról, szövegalkotásról folyik a diskurzus, mint inkább az irodalmi kánon változtatási szándékáról, elsõsorban politikai szerepük miatt vitatott írók beemelésérõl (mások kihullásáról) a tantervbe.

Az valóban érdekes kérdés, hogy szét lehet-e választani az alkotó morálisan vállalhatatlan magán- vagy közéleti szerepét az alkotásától. Lehet-e jó regénye egy, a nyilasokkal vagy a kommunistákkal kokettáló írónak? Kicsit kitágítva a kört, megérdemelte-e az irodalmi Nobelt a Waffen SS egykori tagja, Günter Grass, vagy a háborús bûnöst éltetõ Peter Handke? Sõt: értékelhetõ-e Michael Jackson vagy Kevin Spacey életmûve, miután kiderült róluk, hogy a magánéletükben miket tettek?

De térjünk vissza „e lángoktól ölelt kis országra”, ahol épp most fokozták le – nyilván hazafias alapon – ennek a sornak az íróját, Radnóti Miklóst is, hogy helyébe, az elsõ vonalba léphessen például Herczeg Ferenc. (Miközben már az is egy jó kérdés lenne, hogy mitõl jobb hazafi az, aki Radnóti helyett Herczeget tolja a gyerekek elé vagy Móricz, Ottlik helyére Nyirõt és Wass-t.)

Nem elég jó író

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész Herczeg Ferenccel kapcsolatban sokkal megengedõbb, mint például Nyáry Krisztián, aki a Mussolinit dicsõítõ írásai alapján ítéli el a most a legnagyobbak közé emelt szerzõt. Az irodalomtörténész ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy Mussolinit a 30-as években sokan éltették, többek között Kosztolányi is, már csak azért is, mert a Duce nyíltan Magyarország mellé állt az elszakított országrészek visszaszerzésében. „Nem mondanám ezért egyértelmûen azt, hogy Herczeg fasiszta volt, és semmiképp sem volt véresszájú uszító, aki emberéletekért lett volna felelõs. Nyírõ sokkal egyértelmûbben vállalhatatlan emberileg, hiszen õ a nyilas pártnak is tagja volt és a végsõkig kitartott Szálasi mellett.”

Bíró-Balogh szerint Herczeg elsõ vonalba emelése nem is emiatt aggályos, a probléma az, hogy õ egyszerûen nem elég jó író. Az irodalomtörténész szerint most fájhat a fejük a tankönyvszerzõknek, hiszen a NAT elõírja például, hogy Herczeg Ferenc teljes életmûvének ismerete szükséges. „Hát kíváncsi vagyok én arra, hogy ezt ki írja meg, mert ha jól tudom, nincs modern monográfia Herczeg Ferencrõl és a mûvei is elérhetetlenek, hiszen nincsen új kiadás, nincsen kritikai kiadás.

Újra kell majd írni a tankönyveket, hiszen Herczeg Ferenc teljesen hiányzott eddig az összesbõl, és ugyanez a helyzet Wass Alberttel.

S ha már szóba került Kosztolányi: õ 1919 és 1921 között a szélsõjobboldali, nyíltan antiszemita Új Nemzedék fizetett, belsõ munkatársa volt. Az általa vezetett Pardon címû rovat – egyébként névtelen cikkeinek – 80 százalékát õ írta, és ez épp azért jelenthetõ ki, mert nagyon csak rá jellemzõ stilisztikával, míves nyelvi fordulatokkal írta ezeket a zsidógyûlölõ cikkeket is. Mondhatni, Kosztolányi volt a korabeli antiszemita sajtó messze legjobb írója. „Magam is minduntalan rácsodálkozom, hogy ezek milyen zseniális írások, micsoda újságírói teljesítmények” – mondja az irodalomtörténész. Mellesleg Kosztolányi a másik oldalnál is letette a voksát. Részt vett ugyanis a Tanácsköztársaság kultúrmunkájában, tagja volt például a Marx-fordító bizottságnak. Igaz, hogy nem fordított le semmit, és néhány hónap múlva már elküldte Marxot a fenébe, de felvette az elõleget.

Kosztolányi e kilengések ellenére is a legnagyobb magyar írók egyike. Az antiszemita írásait és más rossz megnyilatkozásait nem menti semmi, azok morálisan elítélendõk, de tudunk mondani kapásból egy tucat írását, ami világirodalmi rangú. Nélküle nem értelmezhetõ a modern magyar irodalom. Ha kivesszük Kosztolányi mûveit a magyar irodalom történetébõl, akkor nincs Ottlik, nincs Esterházy (igaz, egyikük sincs benne a NAT-ban) – mondja Bíró-Balogh.

„Az irodalomtörténet Wass-sal, Nyírõvel, Herczeggel kapcsolatban még nem jutott olyan konszenzusra, hogy õk is ilyen kiválóak lettek volna. Szerintem nem is lesz ilyen konszenzus. Hiába tették be most Herczeget a NAT-ba magasra pozícionálva a legfontosabb szerzõk közé. Herczeg Ferencnek egyébként volt fontos munkája, de az nem irodalmi mû, hanem az Új idõk címû lap volt.”

„Senkit sem illik egyetlen szóval leírni”

„Az irodalmi érték és a magánélet két külön dolog, és ha magánéleti tevékenység nyomait keressük egy irodalmi mûben, akkor inkább vagyunk történészek, mint irodalomolvasók. Egy mû nem feltétlenül a valóság lenyomata, sõt, aki azt hiszi, az irodalom a valóság rögzítésének egy eszköze, szerintem nem jár jó úton” – véli Nényei Pál író, középiskolai tanár. Szerinte a tanórákon meg kell kísérelni ezek szétválasztását, már csak azért is, mert maga az írás gesztusa is nagyrészt ezzel az elválasztással azonos. „Aki ír, gyakran szenved is attól, hogy mennyire más tevékenység az írás, mint az élet.”

Nényei úgy véli, senkit sem illik egyetlen szóval leírni – emberek vagyunk, nem dobozok. A „nyilas író” kategóriája olyan, mint a „nõi író” – mondja, õ igazából egyiket sem érti. Nagyon szomorúnak tartja, hogy az irodalomolvasás jelenleg nem erõsségünk, és

inkább értjük a politikai kódokat, mint az irodalmiakat.

„A nyilasoknak rosszabb a sajtója, mint a kommunistáknak – ez a gondolat jelenleg történelmi adottság nálunk. Tehát a nyilasoknak nincs pardon, kommunistáknak van pardon. Ez az elsõ, a fõtörvény. Az altörvény: néhány fasiszta-náci-nyilasnak elnézzük a kilengését. Ilyen például Kosztolányi vagy Heidegger.” Nényei szeretné azt hinni, hogy az õ esetükben ennek az elnézésnek az oka munkásságuk minõsége, de szerinte az is lehet, hogy sokan egyszerûen felhasználják a nevüket arra, hogy ezáltal demonstrálják nyitottságukat, hogy az õ értékítéletük márpedig független a politikai beakadásaiktól. „Ez kicsit olyan retorika, mint amikor az antiszemita úgy beszél, hogy nekem vannak ám zsidó barátaim, például a Braun Samu, nekem nem a zsidókkal van ám bajom…

De mindennél jobb lenne, ha például lassanként abbahagynánk a tûnõdést Kosztolányi náciságáról, és inkább nagyon sokat olvasnánk a mûveit.

Azt kizártnak tartja Nényei, hogy egy irodalmi kánont hatalmi szóval, egyeztetést mellõzve meg lehessen változtatni. „A kánonra egyesek úgy gondolnak, amit direkt eszközökkel meg lehet csinálni. Szerintem meg az az egészséges, ha a kánont nem csináljuk, hanem a sok olvasás során, szakmai beszélgetésekben, viták és kávézás közben, amikor irodalomról esik szó… egyszerûen: kialakul. Az erõszakos vagy csak akaratlagos kánonképzés szerintem igen káros.”

A most az elsõ vonalba emelni próbált szerzõk (Wass, Herczeg, Nyirõ) munkássága Nényeit eddig nem gyõzte meg (a három szerzõ életmûvében Nyirõ Uz Bencéje messze a legjobb szerinte). Ha õ dönthetné el, mit tanítsak, akkor az elsõ körbe választott szerzõk közé egyikük sem kerülne be. „Persze senkit sem tiltanék el attól, hogy tanítsa vagy olvassa, vagy jónak, korszakalkotónak tartsa mûvészetüket, ahogy az Emlékek õrétõl, a Piszkos Fred, a kapitánytól vagy a Metro 2033-tól sem tiltanék el senkit.”

Erdélyben nem tananyag Nyirõ és Herczeg

A gyakorlatilag titokban készült alaptanterv egyetlen ismert szerzõje Takaró Mihály irodalomtörténész, aki, miközben a köztévén dicsérte a saját szerzeményét (igaz, ott „független szakértõnek látszó tárgy volt”, nem tüntették fel, hogy õ írta azt, amit annyira dicsér), elárulta, az volt a törekvésük, hogy kiterjesszék a magyar irodalmat az egész Kárpát-medencére.

Az általunk megkérdezett kézdivásárhelyi magyar-angol szakos pedagógus szerint nem biztos, hogy ez az, ami eddig szétválasztotta a magyarokat határon innen és túl. „Szép a gesztus, de úgy gondolom, hogy ha egy pedagógus tudta a dolgát, eddig is megtanította a fontos dolgokat a határ mindkét oldalán. Ezért ezt egy tartalom nélküli kijelentésnek tartom” – mondta Ferencz Éva.

Azt is elárulta, hogy a kinti magyar kisebbségi tantervben sem Wass, sem Nyirõ, sem Herczeg nem szerepel, sõt ott nem is ír elõ a tanterv kötelezõ, csak javasolt szerzõket. Tapasztalatai szerint egyébként Herczeg fel sem merül, mint olvasandó író, Nyirõrõl is inkább az újratemetése kapcsán volt szó. Wass Albertnek viszont van egyfajta kultusza, igaz, nem egyértelmû a megítélése. Mint a hvg.hu-nak elmondta, „létezik egy réteg, amelynek a tagjai úgymond a kabátjuk hajtókáján viselik a nevét, és van, aki ma is körülnéz, hangját suttogóra fogja, amikor Wass nevét hallja. Sokan viszont egyszerûen Ottlik Gézát, Vida Gábort, vagy Tompa Andreát választják.”

Az erdélyi gyerekek körében nemigen van széles olvasótábora Wassnak, Nyirõnek vagy Herczegnek. „De bizonyára ismernek kiragadott szövegrészeket, amelyeket különbözõ rendezvényeken idéznek, olvasnak fel, adnak elõ. Wass Tizenhárom almafája, vagy A funtineli boszorkány, Nyirõ Uz Bencéje a földrajzi közelség, a székely góbéság kapcsán azonban valószínû, hogy ismerõs számukra.”

„Nem segítõje, hanem gátlója a tanári munkának”

Erdélyben élõ tanárként Ferencz Éva azt látja, hogy az új NAT megalkotói épp a gyerekeket hagyták ki a számításból. „A másik dolog, ami a NAT elõírásaiból kitûnik, az a pedagógusok tudása, felkészültsége iránti bizalom teljes hiánya. Ezek mellett nyilván eltörpül, de nem elhanyagolható az sem, amit Magyarország határain kívülre üzen az alaptanterv. Egy olyan országból megítélve, ahol konkrétan megéltük azt, amivel most a magyarországi kollégáink szembesültek, szomorúnak látom a helyzetet, a tantervet pedig gyakorlatilag kivitelezhetetlennek. Nem segítõje, hanem gátlója a tanári munkának. Pedig nagyon magunk ellen dolgozunk, mert a gyerekek, akik kijönnek majd az iskolából, ugyanazon a munkaerõpiacon fognak versenyezni, ahol a dán erdei iskolában felnõtt társaik, vagy a finnek, akik már 6.-os korukban a 3D-nyomtatót használnak, és anyanyelvi szinten beszélnek egy világnyelvet.”

Mint azt például Nádori Gergely levezette a Tanárblogon, egy „hazafias tanterv az ország felemelkedését szolgálná, a jövõre fókuszáló készségek fejlesztésével, az egymás iránti szolidaritás tanításával, azzal, hogy esélyt ad az elesettebbeknek és olyan kulturális közösséget épít, amibe mindenki beletartozik, aki magyarnak vallja magát.

A diskurzus azonban nem arról szól, hogy az iskolából milyen felkészültségû gyerekek lépnek majd ki, hogy megfelelnek-e a mai munkaadók által támasztott követelményeknek, azaz jó lesz-e a problémamegoldó készségük, a logikai gondolkodásuk, a kreativitásuk, a vitakészségük, az idegen nyelvi és IKT kompetenciájuk. Pokorni idézett nyilatkozatból sem azt idézzük, hogy milyen jó lenne értékütközéseket, dilemmákat átbeszélni a diákokkal, csak annyit, hogy egy nyilas is lehet jó író.

Lehet. Na, és? Mi következik ebbõl a jövõ munkavállalóinak és a jövõ Magyarországának versenyképességére nézve?

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Brüsszel fizette a határzárnál szolgáló rendőrök bérét
A Népszava végre megtudta, hogy mire költötte a kormány az Európa Uniótól határvédelemre kapott 20 millió eurót. Eddig sem a kormány, sem a rendőrség, sem a honvédség nem számolt be ...
  
Egy mecseknádasdi család lett vírusos - szigorú intézkedések
Azonnal reagált a polgármester, miután kiderült, hogy a Baranya megyei Mecseknádasdon elkapta a koronavírust egy ötfős család, számolt be az ATV Híradója. Bár horvátországi nyaralást k...
  
Orbán: az operatív törzs folyamatosan dolgozik
A miniszterelnök a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében azt kérte, hogy betegen - köhögve, vagy lázasan - senki ne menjen emberek közé. Önkéntes részvétel nélkül semm...
  
130 milliárdos extra támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok jövőre
A nyugdíjasok az elmúlt négy évben 220 milliárd forint extra kifizetést kaptak, jövőre pedig megindul a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaállítása - mondta Tállai András, a Pénzügym...
  
Gyászol Németh Szilárd - Nyugodj békében! Isten veled!
Közösségi oldalán búcsúzott a politikus a csepeli Eötvös József Általános Iskola igazgatónőjétől. "Nyugodj békében! Isten veled, Kati!" - ezt írta Németh Szilárd a fotó mellé, a...
  
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Budapest – Kiderült, hogy súlyos sérüléseket szenvedett szenvedett Busai Attila (31), a Ferencváros korábbi labdarúgója abban a verekedésben, amely szerdán este zajlott le egy budapesti s...
  
Botrány: bejrúti tisztségviselőket vettek őrizetbe
Őrizetbe vették a bejrúti kikötő vezető tisztségviselőit, köztük Badri Dahirt, a vámhatóság vezetőjét, az elődjét Safik Mirhit és Hasszán Kuraitimot, a kikötő igazgatóját – k...
  
Tállai államtitkár ígéretmilliárdokkal kápráztatta a nyugdíjasokat
Erzsébet-utalvány, rezsiutalvány, nyugdíjprémium, 53. heti nyugdíj – sorolta Tállai András a nyugdíjasok milliárdjait. Arról nem beszélt, hogy a nyugdíjak mennyire leszakadtak a fizet...
  
Emmi nyereményakció: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek a pedagógusok
Az új NAT-hoz és kerettantervekhez igazított tanmenetekkel lehet pályázni a minisztériumnál. Nem akármilyen nyereményért. Szeptembertől az 1., 5., és 9. évfolyamin az új Nemzeti alapta...
  
Új diákhitelt vezetnek be Magyarországon - pénzeső a fiataloknak
A Diákhitel1, a Diákhitel2, a Nyelvtanulási Diákhitel és a Diákhitel Plusz után érkezik a következő konstrukció. „A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépése...
  
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Club Aliga fejlesztése
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a kormány a Club Aliga felújítását, írja a Magyar Nemzet. A korábban Tiborcz István és Mészáros Lőrinc ér...
  
Váratlan - mutatjuk ki indul az elhunyt fideszes körzetében
"A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében Koncz Ferenc tragikus halála miatt kiírt időközi választáson a Fidesz-KDNP helyi szervezetének döntése alapján a pártszövetség K...
  
Rekordévet zárt Orbán Viktor apukája - elképesztő számok
Történetének legnagyobb árbevételét produkálta Orbán Viktor édesapjának cége, a Nehéz Kő Kft., írja az mfor.hu. Mintegy 600 millióval túlszárnyalva a tavalyi évet, 2,9 milliárd fori...
  
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Tüntetés kezdődött pénteken délután három órakor a Nyugati térnél. Az eseményt a Facebookon szervezték, nem is demonstrációként, hanem zenés-táncos felvonulásként megnevezve. A fe...
  
Porig égett egy busz Szegeden
Kigyulladt egy autóbusz Szegeden, a Fő fasoron, a Töltés utcánál. A jármű hátsó részén, a motortérnél keletkezett tüzet a város tűzoltói két vízsugárral oltották el, tájékoztat...
  
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Két-három kilométeres a dugó. A M7-es autópálya 19-es kilométerének közelében két gépkocsi ütközött össze, amelyek a külső sáv egy részét elfoglalják, közölte az Útinform p...
  
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Potocskáné Kőrösi Anita Siófokon tiltakozik egy apartmanház építése ellen, mindezt élőben közvetíti. Potocskáné Kőrösi Anita, Facebook-videójában jelentette be, hogy éhségsztrá...
  
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Elmondta, mi is történt pontosan. Bronz Gábor jelen volt, amikor gyermekeit sétára vivő feleségére, Erzsébetre rázuhan egy öngyilkosságot elkövető férfi a XI. kerületi otthonuk ép...
  
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Az előzetes becslés és a megvalósíthatósági tanulmány között két év telt el, ráadásul csak Mészáros Lőrinc pályázott. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője próbált...
  
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Budapest — Bár úgy érzi, alakulhatott volna másképp is bokszszövetségi (MÖSZ) szerepvállalása, a korábbi profi világbajnok Erdei Zsolt (46) a csütörtöki elnökségi ülésen lemondott...
  
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
Szlávik János szerint a koronavírus elleni intézkedésekben az iskolakezdésig nem várhatók újabb szigorítások, csak abban az esetben, ha jelentős gócok alakulnak ki. A Dél-Pesti Centrumk...
  
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Túlfutott a leszállópályán és kettészakadt egy utasszállító Indiában, 200 utassal a fedélzetén. Az eddig ismert információk szerint az indiai Calicut Nemzetközi Repülőtéren túlfut...
  
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
Nem megy a kérdések megválaszolása sem Rétvári Bencének, sem Schanda Tamás államtitkárnak. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője először Varga Mihály pénzügyminis...
  
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
A kormányzati csatorna a legtöbb szolgáltatónál elérhető lesz, de az interneten is lehet nézni. Szeptemberben indul a Pesti Srácok és Vaszily Miklós közös tévéje, a Pesti TV, a részl...
  
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
88,5 milliárdot kap Veszprém a kormánytól a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évadra - olvasható a programot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. csütörtöki közleményében. „Az...
  
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
886 halálesetet és 62538 új fertőzöttet regisztráltak 24 óra alatt Indiában, ahol így a járvány kezdete óta már kétmillió fölé nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A hivatalos ...
  
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Az UNICEF becslései szerint mintegy 80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt, nekik és családjuknak azonnali segítségre van szükségük – olvasható a szervezet közlem...
  
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira. Az MCC alap...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki. Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzolt...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
A nyilasoknak rosszabb a sajtója, mint a kommunistáknak


Teljesen félrecsúszott a NAT-vita, amikor az nem szakmai, hanem politikai síkra terelõdött, egyfajta hazafiság-versennyé vált. Az elõíró-utasításos felfogás helyett sokkal jobb lenne több szabadságot adni az irodalomtanároknak abban, hogy milyen mûveket vesznek elõ az órákon. Mondjuk, érdemes lenne megnézni az erdélyi magyar tantervet: abban csak javasolt mûvek vannak, és azok között sem szerepel sem Nyirõ, sem Herczeg, de nincs is tiltva egyik sem. Az írók politikai megnyilvánulásait pedig le kellene hántani a mûveik megítélésérõl, hogy csak az irodalmi minõség számítson.

„Egy nyilas is tud jó regényt írni” – jelentette ki Pokorni Zoltán, egykori oktatási miniszter néhány napja az Indexnek. Hozzátette, hogy az igazi pedagógusok értékütközéseket, dilemmákat vázolnak fel a diákoknak, szerinte egy jó regény és a szerzõjének politikai szerepvállalásának kérdése pont jó példa lenne erre.

Ebben a rövid nyilatkozatban – még ha azzal a polgármester esetleg inkább megúszni próbálta is a kényes kérdések megválaszolását –, pontosan megmutatkozik, mennyire félrecsúszott a Nemzeti alaptanterv körüli vita. A vita, amelyhez természetesen már túl késõ, hiszen a tanterv készítésekor kellett volna lefolytatni, nem az után, hogy megjelent a kormányrendelet. Most már a kormánypártiaknak csak az maradt, hogy mindenáron megvédjék, az ellenzéknek pedig, hogy támadják. Aki pedig szakmai érvekkel próbál kritizálni, az gyorsan belesorolódik ebbe az egybites diskurzusba, amelyet a jobboldal, szokása szerint, nyelvileg is próbál leuralni, mondván, a NAT-ot ellenzõknek az fáj, hogy az alaptanterv „végre” nemzeti és hazafias.

Akinek nem tetszik, hogy Nyirõ József, Herczeg Ferenc, Wass Albert lett a dokumentum ikonikus szereplõje, az nem elég hazafi.

Ennek a vitának az álságosságát már csak az is mutatja, hogy az eddigi alaptantervek is deklarálták, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti tudat kialakítására. Már az elsõ, 1995-ös, több évnyi szakmai vita után elkészült, Fodor Gábor SZDSZ-es miniszter (!) idején megjelent NAT is azt írja, hogy az „nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását”.

Kosztolányi is antiszemita volt, de zseniális író

Az eléggé nemzeti vagy-e vita az irodalom és a történelem tananyagra szûkült le, ezektõl hangos a sajtó. A történelemtanítás körüli vitáról itt lehet olvasni. Az irodalom témájában kevéssé az olvasás megszerettetésérõl, az önálló véleményalkotásról, szövegalkotásról folyik a diskurzus, mint inkább az irodalmi kánon változtatási szándékáról, elsõsorban politikai szerepük miatt vitatott írók beemelésérõl (mások kihullásáról) a tantervbe.

Az valóban érdekes kérdés, hogy szét lehet-e választani az alkotó morálisan vállalhatatlan magán- vagy közéleti szerepét az alkotásától. Lehet-e jó regénye egy, a nyilasokkal vagy a kommunistákkal kokettáló írónak? Kicsit kitágítva a kört, megérdemelte-e az irodalmi Nobelt a Waffen SS egykori tagja, Günter Grass, vagy a háborús bûnöst éltetõ Peter Handke? Sõt: értékelhetõ-e Michael Jackson vagy Kevin Spacey életmûve, miután kiderült róluk, hogy a magánéletükben miket tettek?

De térjünk vissza „e lángoktól ölelt kis országra”, ahol épp most fokozták le – nyilván hazafias alapon – ennek a sornak az íróját, Radnóti Miklóst is, hogy helyébe, az elsõ vonalba léphessen például Herczeg Ferenc. (Miközben már az is egy jó kérdés lenne, hogy mitõl jobb hazafi az, aki Radnóti helyett Herczeget tolja a gyerekek elé vagy Móricz, Ottlik helyére Nyirõt és Wass-t.)

Nem elég jó író

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész Herczeg Ferenccel kapcsolatban sokkal megengedõbb, mint például Nyáry Krisztián, aki a Mussolinit dicsõítõ írásai alapján ítéli el a most a legnagyobbak közé emelt szerzõt. Az irodalomtörténész ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy Mussolinit a 30-as években sokan éltették, többek között Kosztolányi is, már csak azért is, mert a Duce nyíltan Magyarország mellé állt az elszakított országrészek visszaszerzésében. „Nem mondanám ezért egyértelmûen azt, hogy Herczeg fasiszta volt, és semmiképp sem volt véresszájú uszító, aki emberéletekért lett volna felelõs. Nyírõ sokkal egyértelmûbben vállalhatatlan emberileg, hiszen õ a nyilas pártnak is tagja volt és a végsõkig kitartott Szálasi mellett.”

Bíró-Balogh szerint Herczeg elsõ vonalba emelése nem is emiatt aggályos, a probléma az, hogy õ egyszerûen nem elég jó író. Az irodalomtörténész szerint most fájhat a fejük a tankönyvszerzõknek, hiszen a NAT elõírja például, hogy Herczeg Ferenc teljes életmûvének ismerete szükséges. „Hát kíváncsi vagyok én arra, hogy ezt ki írja meg, mert ha jól tudom, nincs modern monográfia Herczeg Ferencrõl és a mûvei is elérhetetlenek, hiszen nincsen új kiadás, nincsen kritikai kiadás.

Újra kell majd írni a tankönyveket, hiszen Herczeg Ferenc teljesen hiányzott eddig az összesbõl, és ugyanez a helyzet Wass Alberttel.

S ha már szóba került Kosztolányi: õ 1919 és 1921 között a szélsõjobboldali, nyíltan antiszemita Új Nemzedék fizetett, belsõ munkatársa volt. Az általa vezetett Pardon címû rovat – egyébként névtelen cikkeinek – 80 százalékát õ írta, és ez épp azért jelenthetõ ki, mert nagyon csak rá jellemzõ stilisztikával, míves nyelvi fordulatokkal írta ezeket a zsidógyûlölõ cikkeket is. Mondhatni, Kosztolányi volt a korabeli antiszemita sajtó messze legjobb írója. „Magam is minduntalan rácsodálkozom, hogy ezek milyen zseniális írások, micsoda újságírói teljesítmények” – mondja az irodalomtörténész. Mellesleg Kosztolányi a másik oldalnál is letette a voksát. Részt vett ugyanis a Tanácsköztársaság kultúrmunkájában, tagja volt például a Marx-fordító bizottságnak. Igaz, hogy nem fordított le semmit, és néhány hónap múlva már elküldte Marxot a fenébe, de felvette az elõleget.

Kosztolányi e kilengések ellenére is a legnagyobb magyar írók egyike. Az antiszemita írásait és más rossz megnyilatkozásait nem menti semmi, azok morálisan elítélendõk, de tudunk mondani kapásból egy tucat írását, ami világirodalmi rangú. Nélküle nem értelmezhetõ a modern magyar irodalom. Ha kivesszük Kosztolányi mûveit a magyar irodalom történetébõl, akkor nincs Ottlik, nincs Esterházy (igaz, egyikük sincs benne a NAT-ban) – mondja Bíró-Balogh.

„Az irodalomtörténet Wass-sal, Nyírõvel, Herczeggel kapcsolatban még nem jutott olyan konszenzusra, hogy õk is ilyen kiválóak lettek volna. Szerintem nem is lesz ilyen konszenzus. Hiába tették be most Herczeget a NAT-ba magasra pozícionálva a legfontosabb szerzõk közé. Herczeg Ferencnek egyébként volt fontos munkája, de az nem irodalmi mû, hanem az Új idõk címû lap volt.”

„Senkit sem illik egyetlen szóval leírni”

„Az irodalmi érték és a magánélet két külön dolog, és ha magánéleti tevékenység nyomait keressük egy irodalmi mûben, akkor inkább vagyunk történészek, mint irodalomolvasók. Egy mû nem feltétlenül a valóság lenyomata, sõt, aki azt hiszi, az irodalom a valóság rögzítésének egy eszköze, szerintem nem jár jó úton” – véli Nényei Pál író, középiskolai tanár. Szerinte a tanórákon meg kell kísérelni ezek szétválasztását, már csak azért is, mert maga az írás gesztusa is nagyrészt ezzel az elválasztással azonos. „Aki ír, gyakran szenved is attól, hogy mennyire más tevékenység az írás, mint az élet.”

Nényei úgy véli, senkit sem illik egyetlen szóval leírni – emberek vagyunk, nem dobozok. A „nyilas író” kategóriája olyan, mint a „nõi író” – mondja, õ igazából egyiket sem érti. Nagyon szomorúnak tartja, hogy az irodalomolvasás jelenleg nem erõsségünk, és

inkább értjük a politikai kódokat, mint az irodalmiakat.

„A nyilasoknak rosszabb a sajtója, mint a kommunistáknak – ez a gondolat jelenleg történelmi adottság nálunk. Tehát a nyilasoknak nincs pardon, kommunistáknak van pardon. Ez az elsõ, a fõtörvény. Az altörvény: néhány fasiszta-náci-nyilasnak elnézzük a kilengését. Ilyen például Kosztolányi vagy Heidegger.” Nényei szeretné azt hinni, hogy az õ esetükben ennek az elnézésnek az oka munkásságuk minõsége, de szerinte az is lehet, hogy sokan egyszerûen felhasználják a nevüket arra, hogy ezáltal demonstrálják nyitottságukat, hogy az õ értékítéletük márpedig független a politikai beakadásaiktól. „Ez kicsit olyan retorika, mint amikor az antiszemita úgy beszél, hogy nekem vannak ám zsidó barátaim, például a Braun Samu, nekem nem a zsidókkal van ám bajom…

De mindennél jobb lenne, ha például lassanként abbahagynánk a tûnõdést Kosztolányi náciságáról, és inkább nagyon sokat olvasnánk a mûveit.

Azt kizártnak tartja Nényei, hogy egy irodalmi kánont hatalmi szóval, egyeztetést mellõzve meg lehessen változtatni. „A kánonra egyesek úgy gondolnak, amit direkt eszközökkel meg lehet csinálni. Szerintem meg az az egészséges, ha a kánont nem csináljuk, hanem a sok olvasás során, szakmai beszélgetésekben, viták és kávézás közben, amikor irodalomról esik szó… egyszerûen: kialakul. Az erõszakos vagy csak akaratlagos kánonképzés szerintem igen káros.”

A most az elsõ vonalba emelni próbált szerzõk (Wass, Herczeg, Nyirõ) munkássága Nényeit eddig nem gyõzte meg (a három szerzõ életmûvében Nyirõ Uz Bencéje messze a legjobb szerinte). Ha õ dönthetné el, mit tanítsak, akkor az elsõ körbe választott szerzõk közé egyikük sem kerülne be. „Persze senkit sem tiltanék el attól, hogy tanítsa vagy olvassa, vagy jónak, korszakalkotónak tartsa mûvészetüket, ahogy az Emlékek õrétõl, a Piszkos Fred, a kapitánytól vagy a Metro 2033-tól sem tiltanék el senkit.”

Erdélyben nem tananyag Nyirõ és Herczeg

A gyakorlatilag titokban készült alaptanterv egyetlen ismert szerzõje Takaró Mihály irodalomtörténész, aki, miközben a köztévén dicsérte a saját szerzeményét (igaz, ott „független szakértõnek látszó tárgy volt”, nem tüntették fel, hogy õ írta azt, amit annyira dicsér), elárulta, az volt a törekvésük, hogy kiterjesszék a magyar irodalmat az egész Kárpát-medencére.

Az általunk megkérdezett kézdivásárhelyi magyar-angol szakos pedagógus szerint nem biztos, hogy ez az, ami eddig szétválasztotta a magyarokat határon innen és túl. „Szép a gesztus, de úgy gondolom, hogy ha egy pedagógus tudta a dolgát, eddig is megtanította a fontos dolgokat a határ mindkét oldalán. Ezért ezt egy tartalom nélküli kijelentésnek tartom” – mondta Ferencz Éva.

Azt is elárulta, hogy a kinti magyar kisebbségi tantervben sem Wass, sem Nyirõ, sem Herczeg nem szerepel, sõt ott nem is ír elõ a tanterv kötelezõ, csak javasolt szerzõket. Tapasztalatai szerint egyébként Herczeg fel sem merül, mint olvasandó író, Nyirõrõl is inkább az újratemetése kapcsán volt szó. Wass Albertnek viszont van egyfajta kultusza, igaz, nem egyértelmû a megítélése. Mint a hvg.hu-nak elmondta, „létezik egy réteg, amelynek a tagjai úgymond a kabátjuk hajtókáján viselik a nevét, és van, aki ma is körülnéz, hangját suttogóra fogja, amikor Wass nevét hallja. Sokan viszont egyszerûen Ottlik Gézát, Vida Gábort, vagy Tompa Andreát választják.”

Az erdélyi gyerekek körében nemigen van széles olvasótábora Wassnak, Nyirõnek vagy Herczegnek. „De bizonyára ismernek kiragadott szövegrészeket, amelyeket különbözõ rendezvényeken idéznek, olvasnak fel, adnak elõ. Wass Tizenhárom almafája, vagy A funtineli boszorkány, Nyirõ Uz Bencéje a földrajzi közelség, a székely góbéság kapcsán azonban valószínû, hogy ismerõs számukra.”

„Nem segítõje, hanem gátlója a tanári munkának”

Erdélyben élõ tanárként Ferencz Éva azt látja, hogy az új NAT megalkotói épp a gyerekeket hagyták ki a számításból. „A másik dolog, ami a NAT elõírásaiból kitûnik, az a pedagógusok tudása, felkészültsége iránti bizalom teljes hiánya. Ezek mellett nyilván eltörpül, de nem elhanyagolható az sem, amit Magyarország határain kívülre üzen az alaptanterv. Egy olyan országból megítélve, ahol konkrétan megéltük azt, amivel most a magyarországi kollégáink szembesültek, szomorúnak látom a helyzetet, a tantervet pedig gyakorlatilag kivitelezhetetlennek. Nem segítõje, hanem gátlója a tanári munkának. Pedig nagyon magunk ellen dolgozunk, mert a gyerekek, akik kijönnek majd az iskolából, ugyanazon a munkaerõpiacon fognak versenyezni, ahol a dán erdei iskolában felnõtt társaik, vagy a finnek, akik már 6.-os korukban a 3D-nyomtatót használnak, és anyanyelvi szinten beszélnek egy világnyelvet.”

Mint azt például Nádori Gergely levezette a Tanárblogon, egy „hazafias tanterv az ország felemelkedését szolgálná, a jövõre fókuszáló készségek fejlesztésével, az egymás iránti szolidaritás tanításával, azzal, hogy esélyt ad az elesettebbeknek és olyan kulturális közösséget épít, amibe mindenki beletartozik, aki magyarnak vallja magát.

A diskurzus azonban nem arról szól, hogy az iskolából milyen felkészültségû gyerekek lépnek majd ki, hogy megfelelnek-e a mai munkaadók által támasztott követelményeknek, azaz jó lesz-e a problémamegoldó készségük, a logikai gondolkodásuk, a kreativitásuk, a vitakészségük, az idegen nyelvi és IKT kompetenciájuk. Pokorni idézett nyilatkozatból sem azt idézzük, hogy milyen jó lenne értékütközéseket, dilemmákat átbeszélni a diákokkal, csak annyit, hogy egy nyilas is lehet jó író.

Lehet. Na, és? Mi következik ebbõl a jövõ munkavállalóinak és a jövõ Magyarországának versenyképességére nézve?
Brüsszel fizette a határzárnál szolgáló rendőrök bérét
Egy mecseknádasdi család lett vírusos - szigorú intézkedések
Orbán: az operatív törzs folyamatosan dolgozik
130 milliárdos extra támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok jövőre
Gyászol Németh Szilárd - Nyugodj békében! Isten veled!
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Botrány: bejrúti tisztségviselőket vettek őrizetbe
Tállai államtitkár ígéretmilliárdokkal kápráztatta a nyugdíjasokat
Emmi nyereményakció: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek a pedagógusok
Új diákhitelt vezetnek be Magyarországon - pénzeső a fiataloknak
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Club Aliga fejlesztése
Váratlan - mutatjuk ki indul az elhunyt fideszes körzetében
Rekordévet zárt Orbán Viktor apukája - elképesztő számok
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Porig égett egy busz Szegeden
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Orbán: Meg kell akadályozni a migrációt továbbra is
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum