Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Fejek hullhatnak, de az elavult kórházfinanszírozás marad  


Hatékonyabb belsõ mûködés, fegyelmezettebb vezetõség - ezektõl várja a kórházi adósságok megoldását az Emmi.
A 444-nek nyilatkozó szakértõk szerint a problémát az elavult ellátás-finanszírozás kiigazítása, és a felesleges kis kórházak bezárása nélkül nem lehet kezelni.
A kórházak szerepének csökkentése a gyógyításban jó irány, de ez nem mûködhet hivatali szemlélettel.

Részletes javaslat-csomagot mutatott be az egészségügyi ellátórendszer átalakítására az Emberi Erõforrások Minisztériuma. Ezt a Portfolio mutatta be kedden.

Az elõterjesztés legfõbb célja a kórházak évrõl évre újra felmerülõ adósságproblémájának megoldása. Erre Orbán Viktor utasította az egészségügyi kormányzatot még január elején. Orbán fõként az „extra profitra éhes, a kórházaknak drága szolgáltatásokat nyújtó beszállítókat” okolta a helyzetért, miközben egészségügyi közgazdászok a 444-nek arról beszéltek, az elavult finanszírozás miatt halmozódik egyre a kórházak adóssága.

Az Emmi-ben mindenesetre nekikezdtek a kijelölt feladatnak: a Portfolio birtokába került javaslat-csomag legnagyobb része a kórházak adósságproblémájára tett megoldási kísérlet. Ha a minisztérium javaslatait elfogadja a kormány, annak az elõterjesztés szerint viszonylag hamar, már 2020 második negyedévének végére, azaz júniusra eredményei lehetnek.

Az Emmi terve a kórházak gazdálkodásának sürgõs rendbetételére a következõ. Az eladósodott, fizetésképtelen kórházak kapnának ugyan az idei költségvetésbõl 70 milliárd forintot az adósságaik azonnali kiegyenlítésére, ezután viszont részletes tervet kellene készíteniük arról, hogyan tennék hosszú távon gazdaságosabbá a mûködésüket.

Ezeket a „reorganizációs terveket” aztán az Emmi és a Pénzügyminisztérium (pontosabban a delegáltjaikból álló Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanácsok) felügyeletével kellene végrehajtaniuk.

Ha ez két hónapon belül nem sikerül, az akár az intézmények vezetõinek állásába is kerülhetne.

Az Emmi javaslatából az látszik, hogy az adósságprobléma megoldásában az egészségügyi kormányzat nagy reményeket fûz a belsõ hatékonyság javításához: a párhuzamosságok megszüntetéséhez, a költségcsökkentéshez, sõt, a munkaerõ hatékonyabb menedzseléséhez.

Ehhez ötleteket is ad az elõterjesztés: felveti például a kubatúra (ápolási és diagnosztikai részlegek) szûkítését és jobb kihasználását, a rehabilitáció, az ápolás és hospice tevékenységek átadását a szociális területnek, és a járóbeteg-szakellátás, vagy az egynapos ellátás fejlesztését.
Hosszú távon a kórházak központi szerepét kell csökkenteni a betegellátásban

Ez utóbbihoz kapcsolódik a dokumentum második része, ami az egészségügy hosszabb távú átszervezésérõl szól.

Közelebbrõl arról, hogyan kellene a jelenleg túlságosan kórházközpontú egészségügyi rendszert úgy átalakítani, hogy a fekvõbeteg-ellátásban csak azok gyógyuljanak, akiknek tényleg erre van szükségük. Mindenki más az alapellátásba, vagy a járóbeteg-szakellátásba kerüljön.

Az anyag szerint „elengedhetetlen” az aktív fekvõbeteg-szakellátás kapacitásainak csökkentése, és ezzel együtt „az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás tevékenységi körének bõvítése”.

Ehhez a minisztérium azt javasolja,

kapjanak nagyobb hatáskört az alapellátásban dolgozó háziorvosok,
többlet-finanszírozást a hátrányos helyzetû településen mûködõ háziorvosok,
és jöjjön létre mobil szakorvosi szolgálat ott, ahol hiányos a járóbeteg-szakellátás

Ezen kívül úgy szerveznék még az ellátást, hogy az jobban reagáljon a helyi igényekre. Járási szinten jöhetnének a Járási Egészségközpontok, amelyek praxisközösségekbe, (lényegében csapatba) szerveznék a területükön dolgozó háziorvosokat, és „népegészségügyi prevenciós” munkát is végeznének. De a legfontosabb feladatuk az lenne, hogy a betegeket a megfelelõ ellátási formába irányítsák az egészségügyben. A kevésbé komplikált és súlyos betegségeket lehetõleg ne kórházban, hanem helyben, járóbeteg szakellátásban kezeljék.

Három járási központ munkáját fognák össze egy magasabb szinten a Közösségi Egészségszervezési Központok.
Hatóságilag nem lehet hatékonyan ellátást szervezni

„Nem jó irányba megy a kormány, amikor azt mondja, fõként a kórházak mûködésének belsõ racionalizálásával, a párhuzamosságok megszüntetésével, és a menedzsment hibáinak kijavításával kell kezelni a kórházak adósságproblémáját” - értékelte a tervezetet a 444-nek Dózsa Csaba, egészségügyi közgazdász.

Szerinte ezt a munkát már most is végzik a kórházak vezetõi. „Ha nem tennék, akkor számításaim szerint még a mostani 70 milliárdnál is több, úgy 120-150 milliárd forint lenne az összesített adósságállományuk” - magyarázta. Szerinte mostanra már a legtöbb intézmény a lehetõ legszorosabbra húzta a derékszíját, és nem párhuzamosságok, hanem inkább hiánygazdálkodás van az egészségügyben.

Ezért - mondta Dózsa -, a létezõ adósságprobléma hatékony kezelésére annak objektív (tehát nem a menedzsmenten múló) okait kellene megszüntetni,

amire a javaslat csak alig tesz kísérletet.

Egy szó sem esik például arról, hogy a kórházakban az orvosok és más egészségügyi dolgozók megtartására kifizetett bérpótlékok és a béremelések költségeit be kellene építeni a finanszírozásába. Pedig ez az egyik legfõbb oka az adósságállomány újratermelõdésének.

A javaslat nem foglalkozik az esetalapú finanszírozási rendszer átfogó kiigazításával sem, pedig az ellátás alapdíja már jó ideje elértéktelenedett az infláció miatt. A kórházak mûködését Magyarországon az aktív kórházi ágyakon elvégzett ellátás után finanszírozzák. Ez az úgynevezett Homogén Betegcsoportok (HBCs-k) rendszere, amiben minden esetnek megvan a saját díjazása. A mostani alapdíj 198 ezer forint, Dózsa szerint ennek az infláció miatt legalább 235 ezer forintnak kellene lennie.

De az alapdíj még ezzel a korrekcióval sem követné le az ellátás drágulását, amit az orvoslás folyamatos fejlõdése okoz.

„A kórházak adósságállományában tízmilliárdos összegekben mérhetõ az olyan adósság, ami azért keletkezik, mert a kórház korszerû ellátást nyújt a pácienseknek, amit viszont az államkassza nem fizet meg.”

Dózsa szerint ezzel a problémával sem foglalkozik a most megismert javaslatcsomag.

Az Emmi anyagában „hosszú távú stratégiaként” megjelenõ javaslatokról az egészségügyi közgazdász azt mondta, egy probléma van velük:

a helyi szükségletekre szabott ellátásszervezés „triviális” szükségletét „hatóságilag”, és nem alulról építkezve, decentralizáltan akarja megoldani.

Dózsa arra a részre gondol, ami Járási Egészségközpontokra bízná a betegutak kialakítását, és a háziorvosi praxisközösségek megszervezését. Szerinte nemzetközi jó példák igazolják, hogy az ellátásszervezés akkor a leghatékonyabb, ha helyben, a szakrendelõkben vagy a háziorvosok mellett dolgoznak olyan diszpécserek, szervezõk, akik a pácienseket a rendszerben irányítják.

A magyar magánegészségügyben már jó ideje így szervezik a munkát, és lehet, hogy a kormány most az állami egészségügyben is kísérletet tenne erre, de Dózsa szerint „ennek hivatali hatáskörbe rendelése csak az így is túlterjeszkedõ államapparátust növeli tovább”.
A kórházbezárást megint megspórolja a kormány

Az Emmi egészségügyi javaslat-csomagját több ponton támogathatónak tartja Lénárd Rita belgyógyász, a Magyar Orvosi Kamara nemrégiben megválasztott (a hálapénz elleni határozott kiállásáról ismert) alelnöke.

Jó iránynak tartja, hogy a kórházközpontú ellátás helyett a járóbeteg szakellátás és az alapellátás (háziorvosi ellátás) megerõsítését kezdeményezi a minisztérium. És azt is, hogy mindezt „térségi szemlélettel”, és a háziorvosi praxisközösségek ösztönzésével tenné. Azt is pozitívan értékeli, hogy plusz forrásokat adna „a legkedvezõtlenebb egészségi állapotú lakosságot ellátó”, hátrányos helyzetû településeken mûködõ alap- és szakellátásba.

Azt viszont hozzátette: jelenleg a járóbeteg szakellátás egészségpénztári finanszírozása sem fedezi az ellátás valós költségeit, ennek a problémának a kezelésére pedig nem tesz javaslatot a tervezet. „Emiatt kicsit féloldalas az egész cselekvési terv” - magyarázta.

Lénárd szerint sem a menedzsment szerepére kellene koncentrálni az adósságprobléma kezelésekor, ahogy azt a kormányzati terv teszi.

Szerinte fontosabb lenne például a kevés ággyal és szûk profillal rendelkezõ, már jelenleg is szakemberhiánnyal küzdõ kis kórházak bezárása, vagy a fõváros „kaotikus egészségügyi ellátórendszerének” átgondolt átalakítása, ami sok tehertõl szabadítaná meg a rendszert.

„De úgy tûnik, továbbra is túl nagynak érzi az ilyen lépések politikai kockázatát a kormányzat” - mondta Lénárd.

Ha betegként vagy egészségügyi dolgozóként van olyan története, tapasztalata, fotója, ami ön szerint a nyilvánosságra tartozik, akkor írjon nekünk az egeszsegugy@444.hu e-mail címre. Minden levelet bizalmasan kezelünk, a 444 minden esetben megvédi a forrásait.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Brüsszel fizette a határzárnál szolgáló rendőrök bérét
A Népszava végre megtudta, hogy mire költötte a kormány az Európa Uniótól határvédelemre kapott 20 millió eurót. Eddig sem a kormány, sem a rendőrség, sem a honvédség nem számolt be ...
  
Egy mecseknádasdi család lett vírusos - szigorú intézkedések
Azonnal reagált a polgármester, miután kiderült, hogy a Baranya megyei Mecseknádasdon elkapta a koronavírust egy ötfős család, számolt be az ATV Híradója. Bár horvátországi nyaralást k...
  
Orbán: az operatív törzs folyamatosan dolgozik
A miniszterelnök a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében azt kérte, hogy betegen - köhögve, vagy lázasan - senki ne menjen emberek közé. Önkéntes részvétel nélkül semm...
  
130 milliárdos extra támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok jövőre
A nyugdíjasok az elmúlt négy évben 220 milliárd forint extra kifizetést kaptak, jövőre pedig megindul a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaállítása - mondta Tállai András, a Pénzügym...
  
Gyászol Németh Szilárd - Nyugodj békében! Isten veled!
Közösségi oldalán búcsúzott a politikus a csepeli Eötvös József Általános Iskola igazgatónőjétől. "Nyugodj békében! Isten veled, Kati!" - ezt írta Németh Szilárd a fotó mellé, a...
  
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Budapest – Kiderült, hogy súlyos sérüléseket szenvedett szenvedett Busai Attila (31), a Ferencváros korábbi labdarúgója abban a verekedésben, amely szerdán este zajlott le egy budapesti s...
  
Botrány: bejrúti tisztségviselőket vettek őrizetbe
Őrizetbe vették a bejrúti kikötő vezető tisztségviselőit, köztük Badri Dahirt, a vámhatóság vezetőjét, az elődjét Safik Mirhit és Hasszán Kuraitimot, a kikötő igazgatóját – k...
  
Tállai államtitkár ígéretmilliárdokkal kápráztatta a nyugdíjasokat
Erzsébet-utalvány, rezsiutalvány, nyugdíjprémium, 53. heti nyugdíj – sorolta Tállai András a nyugdíjasok milliárdjait. Arról nem beszélt, hogy a nyugdíjak mennyire leszakadtak a fizet...
  
Emmi nyereményakció: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek a pedagógusok
Az új NAT-hoz és kerettantervekhez igazított tanmenetekkel lehet pályázni a minisztériumnál. Nem akármilyen nyereményért. Szeptembertől az 1., 5., és 9. évfolyamin az új Nemzeti alapta...
  
Új diákhitelt vezetnek be Magyarországon - pénzeső a fiataloknak
A Diákhitel1, a Diákhitel2, a Nyelvtanulási Diákhitel és a Diákhitel Plusz után érkezik a következő konstrukció. „A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépése...
  
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Club Aliga fejlesztése
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a kormány a Club Aliga felújítását, írja a Magyar Nemzet. A korábban Tiborcz István és Mészáros Lőrinc ér...
  
Váratlan - mutatjuk ki indul az elhunyt fideszes körzetében
"A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében Koncz Ferenc tragikus halála miatt kiírt időközi választáson a Fidesz-KDNP helyi szervezetének döntése alapján a pártszövetség K...
  
Rekordévet zárt Orbán Viktor apukája - elképesztő számok
Történetének legnagyobb árbevételét produkálta Orbán Viktor édesapjának cége, a Nehéz Kő Kft., írja az mfor.hu. Mintegy 600 millióval túlszárnyalva a tavalyi évet, 2,9 milliárd fori...
  
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Tüntetés kezdődött pénteken délután három órakor a Nyugati térnél. Az eseményt a Facebookon szervezték, nem is demonstrációként, hanem zenés-táncos felvonulásként megnevezve. A fe...
  
Porig égett egy busz Szegeden
Kigyulladt egy autóbusz Szegeden, a Fő fasoron, a Töltés utcánál. A jármű hátsó részén, a motortérnél keletkezett tüzet a város tűzoltói két vízsugárral oltották el, tájékoztat...
  
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Két-három kilométeres a dugó. A M7-es autópálya 19-es kilométerének közelében két gépkocsi ütközött össze, amelyek a külső sáv egy részét elfoglalják, közölte az Útinform p...
  
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Potocskáné Kőrösi Anita Siófokon tiltakozik egy apartmanház építése ellen, mindezt élőben közvetíti. Potocskáné Kőrösi Anita, Facebook-videójában jelentette be, hogy éhségsztrá...
  
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Elmondta, mi is történt pontosan. Bronz Gábor jelen volt, amikor gyermekeit sétára vivő feleségére, Erzsébetre rázuhan egy öngyilkosságot elkövető férfi a XI. kerületi otthonuk ép...
  
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Az előzetes becslés és a megvalósíthatósági tanulmány között két év telt el, ráadásul csak Mészáros Lőrinc pályázott. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője próbált...
  
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Budapest — Bár úgy érzi, alakulhatott volna másképp is bokszszövetségi (MÖSZ) szerepvállalása, a korábbi profi világbajnok Erdei Zsolt (46) a csütörtöki elnökségi ülésen lemondott...
  
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
Szlávik János szerint a koronavírus elleni intézkedésekben az iskolakezdésig nem várhatók újabb szigorítások, csak abban az esetben, ha jelentős gócok alakulnak ki. A Dél-Pesti Centrumk...
  
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Túlfutott a leszállópályán és kettészakadt egy utasszállító Indiában, 200 utassal a fedélzetén. Az eddig ismert információk szerint az indiai Calicut Nemzetközi Repülőtéren túlfut...
  
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
Nem megy a kérdések megválaszolása sem Rétvári Bencének, sem Schanda Tamás államtitkárnak. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője először Varga Mihály pénzügyminis...
  
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
A kormányzati csatorna a legtöbb szolgáltatónál elérhető lesz, de az interneten is lehet nézni. Szeptemberben indul a Pesti Srácok és Vaszily Miklós közös tévéje, a Pesti TV, a részl...
  
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
88,5 milliárdot kap Veszprém a kormánytól a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évadra - olvasható a programot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. csütörtöki közleményében. „Az...
  
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
886 halálesetet és 62538 új fertőzöttet regisztráltak 24 óra alatt Indiában, ahol így a járvány kezdete óta már kétmillió fölé nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A hivatalos ...
  
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Az UNICEF becslései szerint mintegy 80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt, nekik és családjuknak azonnali segítségre van szükségük – olvasható a szervezet közlem...
  
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira. Az MCC alap...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki. Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzolt...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Fejek hullhatnak, de az elavult kórházfinanszírozás marad

Hatékonyabb belsõ mûködés, fegyelmezettebb vezetõség - ezektõl várja a kórházi adósságok megoldását az Emmi.
A 444-nek nyilatkozó szakértõk szerint a problémát az elavult ellátás-finanszírozás kiigazítása, és a felesleges kis kórházak bezárása nélkül nem lehet kezelni.
A kórházak szerepének csökkentése a gyógyításban jó irány, de ez nem mûködhet hivatali szemlélettel.

Részletes javaslat-csomagot mutatott be az egészségügyi ellátórendszer átalakítására az Emberi Erõforrások Minisztériuma. Ezt a Portfolio mutatta be kedden.

Az elõterjesztés legfõbb célja a kórházak évrõl évre újra felmerülõ adósságproblémájának megoldása. Erre Orbán Viktor utasította az egészségügyi kormányzatot még január elején. Orbán fõként az „extra profitra éhes, a kórházaknak drága szolgáltatásokat nyújtó beszállítókat” okolta a helyzetért, miközben egészségügyi közgazdászok a 444-nek arról beszéltek, az elavult finanszírozás miatt halmozódik egyre a kórházak adóssága.

Az Emmi-ben mindenesetre nekikezdtek a kijelölt feladatnak: a Portfolio birtokába került javaslat-csomag legnagyobb része a kórházak adósságproblémájára tett megoldási kísérlet. Ha a minisztérium javaslatait elfogadja a kormány, annak az elõterjesztés szerint viszonylag hamar, már 2020 második negyedévének végére, azaz júniusra eredményei lehetnek.

Az Emmi terve a kórházak gazdálkodásának sürgõs rendbetételére a következõ. Az eladósodott, fizetésképtelen kórházak kapnának ugyan az idei költségvetésbõl 70 milliárd forintot az adósságaik azonnali kiegyenlítésére, ezután viszont részletes tervet kellene készíteniük arról, hogyan tennék hosszú távon gazdaságosabbá a mûködésüket.

Ezeket a „reorganizációs terveket” aztán az Emmi és a Pénzügyminisztérium (pontosabban a delegáltjaikból álló Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanácsok) felügyeletével kellene végrehajtaniuk.

Ha ez két hónapon belül nem sikerül, az akár az intézmények vezetõinek állásába is kerülhetne.

Az Emmi javaslatából az látszik, hogy az adósságprobléma megoldásában az egészségügyi kormányzat nagy reményeket fûz a belsõ hatékonyság javításához: a párhuzamosságok megszüntetéséhez, a költségcsökkentéshez, sõt, a munkaerõ hatékonyabb menedzseléséhez.

Ehhez ötleteket is ad az elõterjesztés: felveti például a kubatúra (ápolási és diagnosztikai részlegek) szûkítését és jobb kihasználását, a rehabilitáció, az ápolás és hospice tevékenységek átadását a szociális területnek, és a járóbeteg-szakellátás, vagy az egynapos ellátás fejlesztését.
Hosszú távon a kórházak központi szerepét kell csökkenteni a betegellátásban

Ez utóbbihoz kapcsolódik a dokumentum második része, ami az egészségügy hosszabb távú átszervezésérõl szól.

Közelebbrõl arról, hogyan kellene a jelenleg túlságosan kórházközpontú egészségügyi rendszert úgy átalakítani, hogy a fekvõbeteg-ellátásban csak azok gyógyuljanak, akiknek tényleg erre van szükségük. Mindenki más az alapellátásba, vagy a járóbeteg-szakellátásba kerüljön.

Az anyag szerint „elengedhetetlen” az aktív fekvõbeteg-szakellátás kapacitásainak csökkentése, és ezzel együtt „az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás tevékenységi körének bõvítése”.

Ehhez a minisztérium azt javasolja,

kapjanak nagyobb hatáskört az alapellátásban dolgozó háziorvosok,
többlet-finanszírozást a hátrányos helyzetû településen mûködõ háziorvosok,
és jöjjön létre mobil szakorvosi szolgálat ott, ahol hiányos a járóbeteg-szakellátás

Ezen kívül úgy szerveznék még az ellátást, hogy az jobban reagáljon a helyi igényekre. Járási szinten jöhetnének a Járási Egészségközpontok, amelyek praxisközösségekbe, (lényegében csapatba) szerveznék a területükön dolgozó háziorvosokat, és „népegészségügyi prevenciós” munkát is végeznének. De a legfontosabb feladatuk az lenne, hogy a betegeket a megfelelõ ellátási formába irányítsák az egészségügyben. A kevésbé komplikált és súlyos betegségeket lehetõleg ne kórházban, hanem helyben, járóbeteg szakellátásban kezeljék.

Három járási központ munkáját fognák össze egy magasabb szinten a Közösségi Egészségszervezési Központok.
Hatóságilag nem lehet hatékonyan ellátást szervezni

„Nem jó irányba megy a kormány, amikor azt mondja, fõként a kórházak mûködésének belsõ racionalizálásával, a párhuzamosságok megszüntetésével, és a menedzsment hibáinak kijavításával kell kezelni a kórházak adósságproblémáját” - értékelte a tervezetet a 444-nek Dózsa Csaba, egészségügyi közgazdász.

Szerinte ezt a munkát már most is végzik a kórházak vezetõi. „Ha nem tennék, akkor számításaim szerint még a mostani 70 milliárdnál is több, úgy 120-150 milliárd forint lenne az összesített adósságállományuk” - magyarázta. Szerinte mostanra már a legtöbb intézmény a lehetõ legszorosabbra húzta a derékszíját, és nem párhuzamosságok, hanem inkább hiánygazdálkodás van az egészségügyben.

Ezért - mondta Dózsa -, a létezõ adósságprobléma hatékony kezelésére annak objektív (tehát nem a menedzsmenten múló) okait kellene megszüntetni,

amire a javaslat csak alig tesz kísérletet.

Egy szó sem esik például arról, hogy a kórházakban az orvosok és más egészségügyi dolgozók megtartására kifizetett bérpótlékok és a béremelések költségeit be kellene építeni a finanszírozásába. Pedig ez az egyik legfõbb oka az adósságállomány újratermelõdésének.

A javaslat nem foglalkozik az esetalapú finanszírozási rendszer átfogó kiigazításával sem, pedig az ellátás alapdíja már jó ideje elértéktelenedett az infláció miatt. A kórházak mûködését Magyarországon az aktív kórházi ágyakon elvégzett ellátás után finanszírozzák. Ez az úgynevezett Homogén Betegcsoportok (HBCs-k) rendszere, amiben minden esetnek megvan a saját díjazása. A mostani alapdíj 198 ezer forint, Dózsa szerint ennek az infláció miatt legalább 235 ezer forintnak kellene lennie.

De az alapdíj még ezzel a korrekcióval sem követné le az ellátás drágulását, amit az orvoslás folyamatos fejlõdése okoz.

„A kórházak adósságállományában tízmilliárdos összegekben mérhetõ az olyan adósság, ami azért keletkezik, mert a kórház korszerû ellátást nyújt a pácienseknek, amit viszont az államkassza nem fizet meg.”

Dózsa szerint ezzel a problémával sem foglalkozik a most megismert javaslatcsomag.

Az Emmi anyagában „hosszú távú stratégiaként” megjelenõ javaslatokról az egészségügyi közgazdász azt mondta, egy probléma van velük:

a helyi szükségletekre szabott ellátásszervezés „triviális” szükségletét „hatóságilag”, és nem alulról építkezve, decentralizáltan akarja megoldani.

Dózsa arra a részre gondol, ami Járási Egészségközpontokra bízná a betegutak kialakítását, és a háziorvosi praxisközösségek megszervezését. Szerinte nemzetközi jó példák igazolják, hogy az ellátásszervezés akkor a leghatékonyabb, ha helyben, a szakrendelõkben vagy a háziorvosok mellett dolgoznak olyan diszpécserek, szervezõk, akik a pácienseket a rendszerben irányítják.

A magyar magánegészségügyben már jó ideje így szervezik a munkát, és lehet, hogy a kormány most az állami egészségügyben is kísérletet tenne erre, de Dózsa szerint „ennek hivatali hatáskörbe rendelése csak az így is túlterjeszkedõ államapparátust növeli tovább”.
A kórházbezárást megint megspórolja a kormány

Az Emmi egészségügyi javaslat-csomagját több ponton támogathatónak tartja Lénárd Rita belgyógyász, a Magyar Orvosi Kamara nemrégiben megválasztott (a hálapénz elleni határozott kiállásáról ismert) alelnöke.

Jó iránynak tartja, hogy a kórházközpontú ellátás helyett a járóbeteg szakellátás és az alapellátás (háziorvosi ellátás) megerõsítését kezdeményezi a minisztérium. És azt is, hogy mindezt „térségi szemlélettel”, és a háziorvosi praxisközösségek ösztönzésével tenné. Azt is pozitívan értékeli, hogy plusz forrásokat adna „a legkedvezõtlenebb egészségi állapotú lakosságot ellátó”, hátrányos helyzetû településeken mûködõ alap- és szakellátásba.

Azt viszont hozzátette: jelenleg a járóbeteg szakellátás egészségpénztári finanszírozása sem fedezi az ellátás valós költségeit, ennek a problémának a kezelésére pedig nem tesz javaslatot a tervezet. „Emiatt kicsit féloldalas az egész cselekvési terv” - magyarázta.

Lénárd szerint sem a menedzsment szerepére kellene koncentrálni az adósságprobléma kezelésekor, ahogy azt a kormányzati terv teszi.

Szerinte fontosabb lenne például a kevés ággyal és szûk profillal rendelkezõ, már jelenleg is szakemberhiánnyal küzdõ kis kórházak bezárása, vagy a fõváros „kaotikus egészségügyi ellátórendszerének” átgondolt átalakítása, ami sok tehertõl szabadítaná meg a rendszert.

„De úgy tûnik, továbbra is túl nagynak érzi az ilyen lépések politikai kockázatát a kormányzat” - mondta Lénárd.

Ha betegként vagy egészségügyi dolgozóként van olyan története, tapasztalata, fotója, ami ön szerint a nyilvánosságra tartozik, akkor írjon nekünk az egeszsegugy@444.hu e-mail címre. Minden levelet bizalmasan kezelünk, a 444 minden esetben megvédi a forrásait.
Brüsszel fizette a határzárnál szolgáló rendőrök bérét
Egy mecseknádasdi család lett vírusos - szigorú intézkedések
Orbán: az operatív törzs folyamatosan dolgozik
130 milliárdos extra támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok jövőre
Gyászol Németh Szilárd - Nyugodj békében! Isten veled!
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Botrány: bejrúti tisztségviselőket vettek őrizetbe
Tállai államtitkár ígéretmilliárdokkal kápráztatta a nyugdíjasokat
Emmi nyereményakció: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek a pedagógusok
Új diákhitelt vezetnek be Magyarországon - pénzeső a fiataloknak
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Club Aliga fejlesztése
Váratlan - mutatjuk ki indul az elhunyt fideszes körzetében
Rekordévet zárt Orbán Viktor apukája - elképesztő számok
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Porig égett egy busz Szegeden
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Orbán: Meg kell akadályozni a migrációt továbbra is
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum