Csatlakozz hozzánk facebookon
Hivatalos a kórház csõd, közben Orbán a falakat festeti  



A Fidesz évrõl-évre látványosan alultervezi az egészségügyi kiadásokat, 2019-re is kisebb összeget lõttek be, mint amennyi 2018-ban kellett a területre. Év végén aztán persze rendezni kell a kórházak adósságait, ez most elõször csõdeljárásszerûen történik. Az egészségügyben valóban sok a probléma, például a beszerzések fele árverseny nélkül, magas korrupciós kockázattal zajlik. Azonban a bajokat pluszpénz nélkül nem lehet orvosolni.

Karácsony elõtt jelent meg az a rendelet, amelyikkel a kormány lényegében csõdeljárás alá vonta a kórházakat. A magánvállalkozások esetében a csõdvédelmi eljárás az a folyamat, amikor egy, tartozásait rendezni képtelen cég leül egyezkedni a hitelezõivel (illetve azokkal, akiknek tartozik) a követeléseik átütemezésérõl, rendezésérõl. A kórházak esetében lényegében ugyanez zajlik le, csak épp a rendelet némi eufemizmussal „központosított adósságrendezési eljárásnak” hívja. A menetrend úgy fest, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ összeállítja, melyik kórház kinek és mennyivel tartozik, a beszállítókkal február 29-ig kell lefolytatni a tárgyalásokat. A kórházak ez után egy, a pénzügyminiszter és az emberierõforrás-miniszter által jóváhagyott felosztási javaslat alapján kapnak támogatást, ebbõl nekiláthatnak a tartozásaik kiegyenlítésének.

Az egészre azért volt szükség, mert a kórházak lejárt adóssága már 2019 novemberében elérte a 70 milliárdot. Az intézmények eladósodása nem újdonság, évrõl-évre ugyanez a ciklus zajlik: az adósságuk halmozódik, év végén kapnak pár tízmilliárdot a rendezésre – 2018-ban az összeg 55 milliárd forintot tett ki.

Az adósság csõdeljárásszerû rendezése viszont újdonság, erre eddig nem volt példa. Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök januári sajtótájékoztatóján az egészségüggyel kapcsolatban annyit jelentett be, hogy a fejlesztéseknél a prioritás a kórtermek és a közös helyiségek kifestése lesz – a jelek szerint kevés foganatjuk van azoknak a feliratoknak, amelyeken több kórházban arra szólították fel a betegeket és a látogatókat: ne merészeljék fotózni az áldatlan állapotokat. Szóval a kórház gyakorlatilag csõdben van, de az a lényeg, hogy ez ne látszódjon jól fényképezhetõ módon.

Ennél érdekesebb volt azonban az, hogy a miniszterelnök az adóssággal kapcsolatban megjelölt felelõsöket is: az „extraprofitot” elérõ multinacionális beszállítókat. És nyilvánosan felhatalmazta Kásler Miklós Emmi-minisztert, hogy nyugodtan lépjen a nyakukra.
Épp csak a kormánypárt felelõsségérõl nem esik szó

A magyar egészségügyi rendszerrel valóban sok probléma van (többek közt a beszerzésekkel is), a legfontosabbról azonban, amely minden más gyökere, Orbán nem beszélt. Az egészségügy ugyanis hosszú évek óta túl kevés pénzt kap, még a menetrendszerû adósságrendezésekkel és pluszforrásokkal együtt is. A kormány és a központi költségvetést elfogadó Országgyûlés 2019-re 1,71 ezer milliárd forintot tervezett be egészségügyi kiadásként, kevesebbet, mint amennyi 2018-ban ténylegesen elment a területre. Ennél persze a cech vége biztosan jóval több lesz, hogy pontosan mennyivel, az majd csak 2020 õszén derül ki, mikor a Pénzügyminisztérium elkészül a zárszámadással. 2018-ban ugyanez történt, arra az évre 1,6 ezer milliárdot terveztek be (kevesebbet, mint amennyit az állam 2015-ben költött), a végösszeg az évközbeni módosításokkal 1,79 ezer milliárd lett.

A kormány persze minden adandó alkalommal elmondja, mennyivel több pénz jut egészségügyre. Ami számszerûen igaz, sõt az inflációt figyelembe véve is, 2010-hez képest 2018-ban 270 milliárd volt a többlet, bár ehhez hozzátartozik, hogy az egészségügyben is komoly béremelések voltak az elmúlt években. A 2019-es tervszám azonban az inflációt figyelembe véve kevesebb, mint amennyit az állam 2008-ban (az utolsó válság elõtti évben) egészségügyre költött.

Az egészségügy romló helyzete (az épületek és az eszközök amortizációja, a bérnyomás, a dolgozók el- és kivándorlása) mellett ennél többre lenne szükség. Mint ahogy a legtöbb uniós ország többet szán a maga egészségügyére. Magyarország sereghajtó, akár euróban, akár GDP-arányosan, akár az összkiadások arányában nézzük az egészségügyi kiadásokat, és messze elmarad az uniós átlagtól. Sajnos a helyzet nem változik, az egészségügy helyzete nem erõsödik a költségvetésben, a Fidesz 2010 óta a GDP 4,2-4,6 százalékának megfelelõ összeget fordít a területre, ami az állami összkiadások 8,4-9,1 százalékát tette ki.

Ha úgy tetszik: a kormány nem tesz erõfeszítéseket azért, hogy több pénzt gazdálkodjon ki a költségvetésben az egészségügynek – ha nõ a GDP és azzal az állam által elkölthetõ pénz, akkor az egészségügy is többet kap, ha nem, akkor nem.

Ráadásul hiába jut több pénz az egészségügybe, annak nagy részét a fizetések viszik el – mondta az Mfor.hu-nak Molnár Attila finanszírozási szakértõ, az Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesületének (EGVE) elnöke, a zalaegerszegi kórház egykori gazdasági igazgatója. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt években számtalan dolog növelte a kórházak kiadásait, ilyenek például az áfaváltozások, vagy a sok apró adómódosítás, amelyek finanszírozási oldala nem biztosított. És az egészségügy importigényes, sok gyógyszert és eszközt csak külföldrõl lehet beszerezni, a forint árfolyama viszont sokat romlott.

Egy látványos példa: a Dél-Pesti Kórház

Tény, hogy a kórházak költségvetésének nagy részét a fizetések teszik ki. A legfrissebb, 2019. novemberi összesítés szerint az egyik legtöbb adósságot felhalmozó egészségügyi intézmény a maga 3,1 milliárd forintjával a Dél-Pesti Centrumkórház volt. 2018-as beszámolója szerint hajszál híján 34 milliárd forint kiadása volt, ebbõl 13 milliárd ment el fizetésekre. Plusz vélhetõen a „dologi” kiadások közt is megbújnak fizetések, a kórházak sok esetben kívülrõl rendelnek szolgáltatásokat, beleértve olyasmiket, mint a mûtõssegédi feladatok. „Szakmai tevékenységet segítõ szolgáltatások” címszó alatt a kórház 576 millió forintot fizetett ki.

Az intézményben (korábban Egyesített Szent István és Szent László Kórháznak hívták) 2016-ban még csak 9,4 milliárd forintot, 2017-ben már 11,1 milliárdot vittek el a fizetések. Közben a dologi kiadások szintje alig változott, mindhárom évben 19 és 20 milliárd közt alakult.

Ha már a Dél-Pesti Kórháznál tartunk, szintén beszédes a beszámolójában, hogy a 2018-as évet alapból 24,6 milliárdos mûködési támogatással tervezték, ez végül 31,5 milliárdra hízott. A helyzet körülbelül ugyanez volt a megelõzõ két évben, amelyekben a tervezetthez képest plusz négymilliárdot kapott.

Hiába a béremelések, az egészségügyi dolgozók fizetése még mindig alacsony. Az orvosi kamara nemrég tett javaslatot egy jelentõs emelésre (és azzal párhuzamosan a hálapénz kriminalizálására). A szervezet szerint az egészségügy már most orvoshiánnyal küszködik, nincs elég fiatal orvos, aki pótolná a nyugdíjba vonuló idõsebb generációt, többek közt azért, mert sokan inkább külföldön vállalnak munkát. Komoly béremelés nélkül a helyzet pedig csak romlani fog.

A beszerzésekkel tényleg nincs minden rendben

Mindemellett tagadhatatlan, hogy a kórházak gazdálkodása és az egészségügyi beszerzések környékén koránt sincs minden rendben. A magyarországi egészségügyi intézmények 2019 november eleje és 2020. január 15-e között száz közbeszerzési eljárásban hirdettek eredményt, ezek keretében 527 szerzõdésre érkezett ajánlat – 277 alkalommal egyetlen cégtõl. Az elmúlt évekbõl tetszõlegesen kiválasztott minta hasonló tendenciát mutat, a közbeszerzés(rész)ek nagyjából felénél csak egy ajánlattevõ volt. Az egyetlen ajánlat magas korrupciós kockázatot jelent, illetve egy ajánlat mellett nyilván árverseny sincs.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyébként január elején kartellezésért többször több százmillió forint bírságot szabott ki nagy egészségügyi beszállítókra, köztük a GE-re és a Siemensre. Bár az ügy nagyságrendjéhez képest a bírságok nem voltak nagyok, ráadásul az állam felelõsségével kapcsolatban semmit sem sikerült megállapítania – foglalta össze az eredményeket az Index.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ha egyes egészségügyi beszállítók valamilyen szabálytalanságot követnek el (például kartelleznek, és ezzel megrövidítik az intézményeket és a költségvetést, a miniszterelnök szavaival: „extraprofitot” szereznek), az a GVH-ra tartozik, nem az egészségügyért felelõs miniszter dolga a körmükre nézni, ahogy Orbán Viktor sugallta sajtótájékoztatóján. Rosszabb esetben, ha bûncselekmény (vesztegetés) gyanúja merül fel, a rendõrség lehet illetékes, esetleg az adóhatóság – de továbbra sem Kásler Miklós miniszter.

Nem a multiknak fáj a legjobban

Másrészt az egész jelenlegi csõdeljárás/központi adósságrendezés a beszállítók verbális és eljárási vegzálásával nyilván nem a nagy multiknak fáj leginkább, hanem a kis magyar cégeknek, amelyek nem tudnak hónapokat várni a pénzükre. „Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy azonnal rendezze az adósságokat, mert az ilyen mértékû tartozás már nemcsak az adósságot finanszírozó vállalkozások gazdálkodásában okoz súlyos problémákat, hanem ezen keresztül a magyarországi betegellátást is veszélyezteti” – mondta decemberben, még a csõdeljárás bejelentése elõtt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség fõtitkára. Rásky szerint sok cég azért szállít a kórházaknak annak ellenére, hogy rendszeresen késve fizetnek, mert õk sem akarják, hogy miattuk maradjanak el mûtétek vagy haljanak meg betegek. Ráadásul sok cég attól tart, ha bekeményít, többet nem kap megbízást az állami kórházfenntartó központtól.

Január közepén Rásky arról beszélt, már most is van olyan cég, amelyik a kezelhetetlen méretû kintlévõség miatt csõdeljárás alatt áll, vagy rövidesen lehúzhatja a redõnyt, és olyan multi is, amelyik fontolgatja a szállítások leállítását.
A reformhoz pénz és szakértelem is kéne

Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) 2019 közepén tette közzé a teljes egészségügyet átfogó jelentését, amiben többek közt megállapította, hogy az intézményeknél jellemzõen nincs megfelelõ minõség- és költségmérés, sok a gazdálkodási szabálytalanság, alacsony az átláthatóság. Az egészségügy így, ahogy van, nem fenntartható. Az ÁSZ aztán novemberben a külön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ mûködésében is komoly hiányosságokat állapított meg.

Egyszóval a rendszer alapvetõ átalakításra szorul, ez viszont megint csak pénzbe kerül. „Míg az orvosok és szakdolgozók bére 2-2,5-szeresére növekedett, az ugyanitt dolgozó gazdasági, mûszaki kollégák munkadíja alig lett korrigálva, köztük is szakemberhiány van” – mondta az Mfor.hu-nak Molnár Attila. László Imre, a Szent Imre Kórház volt vezetõje szerint évek óta ez megy, hogy amikor baj van és kevés a pénz, elkezdik megvonni azoktól a területektõl, amelyek közvetlenül a gyógyítással nem függenek össze.

A kormány tervez valamiféle reformot, a decemberi, csõdeljárásról szóló rendelet ennek elõkészítését is tartalmazza. Kérdés, hogy a kabinet kész-e ehhez forrást biztosítani, mondjuk felemelni a terület finanszírozását legalább az uniós átlag szintje közelébe. A másik nagy kérdés, hogy az adminisztratív struktúra (mind az egészségügyi kormányzatban, vagyis az Emmiben, mind magukban az intézményekben) alkalmas-e bármiféle komolyabb átalakítás lebonyolítására. Egészségügyi dolgozók véleményei szerint már az intézmények középvezetõi szintjén egyre több olyan ember kapott kinevezést, akiknek a szakmai tapasztalata és alkalmassága minimum kérdéses, a politikai nézeteik ugyanakkor nem azok.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Kiszállt az autójából és megvert egy biciklist - utcai bunyó Magyarországon
Durva botrány: Letiltotta Magyarország Kormányát a Twitter
Hihetetlen: Valóságos választási csoda történt Kemeneskápolnán
Akciós zöldségvásárt tart a tiszaújvárosi Fidesz egy héttel az időközi választás előtt
Kedvezményes őszi „éléskamra-akcióval” kampányol a tiszaújvárosi Fidesz egy héttel a Borsod megyei 6-os számú választókörzetben szervezett időközi országgyűlési választás elő...
  
Visszavágó: Vera Jourová nem fogja válasz nélkül hagyni Orbán levelét
„Láttuk Orbán Viktor levelét és természetesen nem fogjuk válasz nélkül hagyni azt.” Ezt válaszolta a Hírklikknek Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóság...
  
45 milliárd forint ment át az Orbán-kormány által kiválasztott kaszinósok kezén
Minden hazai kaszinó bevallotta 2019-es eredményeit, amiből kiderült, hogy az Orbán-kormány által kiválasztott tulajdonosok 14 milliárd forint nyereségnek örülhettek. Nehéz szavakat tal...
  
A földön tárolták a húst a belvárosi hamburgerezőben
Egy budapesti vendéglátóipari egység ellenőrzése során súlyos higiéniai hiányosságokat találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. Az egységben a h...
  
Megduplázódhat az orvosok bére
A Magyar Orvosi Kamara egy betegbiztonságot garantáló, hálapénzmentes egészségügy megteremtését tűzte zászlajára. Orbán Viktornak a Magyar Nemzetben megjelent „Együtt újra sikerülni...
  
Börtönbüntetés: a végrehajtás elől Magyarországra szökött, és azóta Budapesten tartózkodik.
A Magyarországon tartózkodó Nikola Gruevszkit nem jogerősen másfél év börtönbüntetésre ítélte az észak-macedón bíróság – tudta meg a Szabad Európa Rádió. A macedón exminisztere...
  
A rendőrség nem talált hivatali mulasztást a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezésnél
Nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem Mészáros Lőrinc cégének "technológiai fegyelmezetlensége" volt a probléma, de már ezt is kiküszöbölték – áll a nyomozást megszüntet...
  
Igazságszolgáltatás, sajtó, korrupció - sérül Brüsszel szerint a jogállamiság Magyarországon
Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és k...
  
A kormány megvédi a rezsicsökkentést
Kivezethetné a kormány azt a passzust, amelyet az Európai Bíróság kifogásolt, és amelyről pár éve még úgy beszéltek, mint az alacsony energiaárak záloga. A rezsicsökkentés nem ütk...
  
Makón is készítik elő a helyet Mészáros Lőrinc szállodájának
A szerdai testületi ülésen az építési szabályzatot is az új szállodához igazítanák: telket alakítanak át a Hagymatikum Fürdő mellett, és növelnék a városban megengedett beépíthe...
  
Akciós zöldséget árul a Fidesz Tiszaújvárosban, ahol a hétvégén választás lesz
Vasárnap időközi választás lesz a tiszaújvárosi székhelyű körzetben, a Fidesz–KDNP kétharmados többsége a tét. Kedvezményes őszi „éléskamra-akciót” tart a Tiszaújváros Fid...
  
Varga Judit sorosozással reagált az EB jogállamisági jelentésére
Az igazságügyi miniszter szerint a Európai Bizottság jelentésének a forrásai nem megbízhatóak. Szerinte a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek egy finanszírozott nemzet...
  
Nyugdíjas-szövetkezettől bérel munkaerőt a Péterfy-kórház
Nagy a baj a Péterfy Sándor utcai kórházban: segédápolói és orvosírnoki munkaköröket is nyugdíjasokkal töltetnének be. Tavaly munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is béreltek nővére...
  
Durva lista: ilyenek vagyunk mi, Brüsszel szemével
Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság jogállamisági jelentését. Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az...
  
Botrány: élő adásban szóltak be Hajdú Péternek
A rutinos műsorvezető teljesen lefagyott egy kellemetlen kérdést követően. Mozgalmas időszakot tudhat maga mögött Hajdú Péter, a népszerű tévés ugyanis amellett, hogy Összezárva cím...
  
Celebháború: MC Hawer kőkeményen beleállt Czutor Zoltánba
Hatalmas kommentháború tört ki amiatt, hogy Czutor Zoli "gennyesen fröcskölő fekélyes sebnek" nevezte Dér Henit a Nyerő Párosban, amit MC Hawer sem hagyott szó nélkül. A történet akkor...
  
Ha vásárolt ilyet, véletlenül se fogyasszon belőle! - Nébih
A Müller Drogéria Magyarország Bt. "Finom csillagok, kakaós" nevű termékét visszahívták, mert fémdarabkákat tartalmazhat. A Müllerben a termék árát blokk nélkül is visszatérítik. A...
  
Ha vásárolt ilyet, véletlenül se fogyasszon belőle! - Nébih
A Müller Drogéria Magyarország Bt. "Finom csillagok, kakaós" nevű termékét visszahívták, mert fémdarabkákat tartalmazhat. A Müllerben a termék árát blokk nélkül is visszatérítik. A...
  
Szégyen: Magyarországról főleg rossz példák kerültek az EU jogállamisági jelentésébe
Szerda délután tette nyilvánossá az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseit, amelyekkel első alkalommal készítettek elemzést az összes tagállam demokráciájának minőségéről....
  
Úgy alakítják az építési szabályzatot, hogy Mészáros Lőrinc megépíthesse az újabb szállodáját
A szerdai testületi ülésen átdolgozzák az építési szabályzatot Makón, hogy Mészáros Lőrinc 5 milliárd forintnyi közpénzből építhessen szállodát a Hagymatikum mellé, írja a hvg.h...
  
Havi 1,4 millió forintos minimálbért vezetnek be Genfben
A világon a legmagasabb összegű minimálbért vezetik be Genf kantonban, Svájcban. A legalacsonyabb adható órabér 23 svájci frank lesz, ami közel nyolcezer forintot jelent. 41 órás munkahé...
  
Csere az utolsó pillanatban: kiborította Marsi Anikót a táncpartnere
Megdöbbentő döntés! Alig két héttel az első Dancing with the Stars – Mindenki táncol első élő adása előtt lecserélték Marsi Anikó (45) táncpartnerét. A Blikk információi szerint ...
  
Milliárdos lett a Ferencváros
Azzal, hogy a Ferencváros kedden kivívta a Bajnokok Ligája főtábláján való szereplést, először fordult elő az a magyar futballban, hogy három egymást követő évben lesz magyar csapat v...
  
Vera Jourová reagált Orbán Viktor hadüzenetére
Vera Jourová visszautasította a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kijelentését, miszerint ő a magyarokat kritizálta volna. A miniszterelnök kedden írt egy levelet az Európai Bizottságna...
  
Hivatalos: törvényben tilthatják be a hálapénzt
Úgy tűnik, a hálapénzek, a néhány orvosnál már-már kötelező jelleggel befizetendő - akár előre fizetendő – összegek ügye, illetve az orvosok elvándorlása mellett már nem mehet el...
  
Durva botrány: Letiltotta Magyarország Kormányát a Twitter
A Facebook-oldalán háborog Kovács Zoltán, a Twitter ugyanis letiltotta Magyarország Kormányának fiókját. Mindenféle előzetes magyarázat nélkül letiltotta a Twitter Magyarország Kormán...
  
70 milliárdos megrendelés - mutatjuk kinek
A korábbi évhez képest 18 milliárddal nőtt a kormány propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele, írja a cég 2019-es pénzügyi mérlege alapján a 24.hu. A cég egyedül...
  
Egy gödöllői nő otthagyta a bokorban az újszülött gyerekét
A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy nő ellen, aki titkolt terhessége után egy bokros közterületi részen megszülte gyermekét majd a sorsára hagyta. A vád szerint a nő 2018 őszé...
  
Bezáratott a Nébih egy hamburgerezőt - mocsok mindenütt
Azonnali hatállyal bezáratott a Nébih egy fővárosi reggeliző, hamburgerező éttermet, mert a zöldségeket mosatlanul tették bele a szendvicsekbe, és az ételeket csomagolatlanul tárolták a...
  
Müller Cecília nem javasolja a menyasszonytáncot
Felszálló szakaszban van Magyarországon a koronavírus-járvány – közölte Müller Cecília az operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján. Az országos tisztifőorvos ismertette a...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Hivatalos a kórház csõd, közben Orbán a falakat festeti


A Fidesz évrõl-évre látványosan alultervezi az egészségügyi kiadásokat, 2019-re is kisebb összeget lõttek be, mint amennyi 2018-ban kellett a területre. Év végén aztán persze rendezni kell a kórházak adósságait, ez most elõször csõdeljárásszerûen történik. Az egészségügyben valóban sok a probléma, például a beszerzések fele árverseny nélkül, magas korrupciós kockázattal zajlik. Azonban a bajokat pluszpénz nélkül nem lehet orvosolni.

Karácsony elõtt jelent meg az a rendelet, amelyikkel a kormány lényegében csõdeljárás alá vonta a kórházakat. A magánvállalkozások esetében a csõdvédelmi eljárás az a folyamat, amikor egy, tartozásait rendezni képtelen cég leül egyezkedni a hitelezõivel (illetve azokkal, akiknek tartozik) a követeléseik átütemezésérõl, rendezésérõl. A kórházak esetében lényegében ugyanez zajlik le, csak épp a rendelet némi eufemizmussal „központosított adósságrendezési eljárásnak” hívja. A menetrend úgy fest, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ összeállítja, melyik kórház kinek és mennyivel tartozik, a beszállítókkal február 29-ig kell lefolytatni a tárgyalásokat. A kórházak ez után egy, a pénzügyminiszter és az emberierõforrás-miniszter által jóváhagyott felosztási javaslat alapján kapnak támogatást, ebbõl nekiláthatnak a tartozásaik kiegyenlítésének.

Az egészre azért volt szükség, mert a kórházak lejárt adóssága már 2019 novemberében elérte a 70 milliárdot. Az intézmények eladósodása nem újdonság, évrõl-évre ugyanez a ciklus zajlik: az adósságuk halmozódik, év végén kapnak pár tízmilliárdot a rendezésre – 2018-ban az összeg 55 milliárd forintot tett ki.

Az adósság csõdeljárásszerû rendezése viszont újdonság, erre eddig nem volt példa. Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök januári sajtótájékoztatóján az egészségüggyel kapcsolatban annyit jelentett be, hogy a fejlesztéseknél a prioritás a kórtermek és a közös helyiségek kifestése lesz – a jelek szerint kevés foganatjuk van azoknak a feliratoknak, amelyeken több kórházban arra szólították fel a betegeket és a látogatókat: ne merészeljék fotózni az áldatlan állapotokat. Szóval a kórház gyakorlatilag csõdben van, de az a lényeg, hogy ez ne látszódjon jól fényképezhetõ módon.

Ennél érdekesebb volt azonban az, hogy a miniszterelnök az adóssággal kapcsolatban megjelölt felelõsöket is: az „extraprofitot” elérõ multinacionális beszállítókat. És nyilvánosan felhatalmazta Kásler Miklós Emmi-minisztert, hogy nyugodtan lépjen a nyakukra.
Épp csak a kormánypárt felelõsségérõl nem esik szó

A magyar egészségügyi rendszerrel valóban sok probléma van (többek közt a beszerzésekkel is), a legfontosabbról azonban, amely minden más gyökere, Orbán nem beszélt. Az egészségügy ugyanis hosszú évek óta túl kevés pénzt kap, még a menetrendszerû adósságrendezésekkel és pluszforrásokkal együtt is. A kormány és a központi költségvetést elfogadó Országgyûlés 2019-re 1,71 ezer milliárd forintot tervezett be egészségügyi kiadásként, kevesebbet, mint amennyi 2018-ban ténylegesen elment a területre. Ennél persze a cech vége biztosan jóval több lesz, hogy pontosan mennyivel, az majd csak 2020 õszén derül ki, mikor a Pénzügyminisztérium elkészül a zárszámadással. 2018-ban ugyanez történt, arra az évre 1,6 ezer milliárdot terveztek be (kevesebbet, mint amennyit az állam 2015-ben költött), a végösszeg az évközbeni módosításokkal 1,79 ezer milliárd lett.

A kormány persze minden adandó alkalommal elmondja, mennyivel több pénz jut egészségügyre. Ami számszerûen igaz, sõt az inflációt figyelembe véve is, 2010-hez képest 2018-ban 270 milliárd volt a többlet, bár ehhez hozzátartozik, hogy az egészségügyben is komoly béremelések voltak az elmúlt években. A 2019-es tervszám azonban az inflációt figyelembe véve kevesebb, mint amennyit az állam 2008-ban (az utolsó válság elõtti évben) egészségügyre költött.

Az egészségügy romló helyzete (az épületek és az eszközök amortizációja, a bérnyomás, a dolgozók el- és kivándorlása) mellett ennél többre lenne szükség. Mint ahogy a legtöbb uniós ország többet szán a maga egészségügyére. Magyarország sereghajtó, akár euróban, akár GDP-arányosan, akár az összkiadások arányában nézzük az egészségügyi kiadásokat, és messze elmarad az uniós átlagtól. Sajnos a helyzet nem változik, az egészségügy helyzete nem erõsödik a költségvetésben, a Fidesz 2010 óta a GDP 4,2-4,6 százalékának megfelelõ összeget fordít a területre, ami az állami összkiadások 8,4-9,1 százalékát tette ki.

Ha úgy tetszik: a kormány nem tesz erõfeszítéseket azért, hogy több pénzt gazdálkodjon ki a költségvetésben az egészségügynek – ha nõ a GDP és azzal az állam által elkölthetõ pénz, akkor az egészségügy is többet kap, ha nem, akkor nem.

Ráadásul hiába jut több pénz az egészségügybe, annak nagy részét a fizetések viszik el – mondta az Mfor.hu-nak Molnár Attila finanszírozási szakértõ, az Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesületének (EGVE) elnöke, a zalaegerszegi kórház egykori gazdasági igazgatója. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt években számtalan dolog növelte a kórházak kiadásait, ilyenek például az áfaváltozások, vagy a sok apró adómódosítás, amelyek finanszírozási oldala nem biztosított. És az egészségügy importigényes, sok gyógyszert és eszközt csak külföldrõl lehet beszerezni, a forint árfolyama viszont sokat romlott.

Egy látványos példa: a Dél-Pesti Kórház

Tény, hogy a kórházak költségvetésének nagy részét a fizetések teszik ki. A legfrissebb, 2019. novemberi összesítés szerint az egyik legtöbb adósságot felhalmozó egészségügyi intézmény a maga 3,1 milliárd forintjával a Dél-Pesti Centrumkórház volt. 2018-as beszámolója szerint hajszál híján 34 milliárd forint kiadása volt, ebbõl 13 milliárd ment el fizetésekre. Plusz vélhetõen a „dologi” kiadások közt is megbújnak fizetések, a kórházak sok esetben kívülrõl rendelnek szolgáltatásokat, beleértve olyasmiket, mint a mûtõssegédi feladatok. „Szakmai tevékenységet segítõ szolgáltatások” címszó alatt a kórház 576 millió forintot fizetett ki.

Az intézményben (korábban Egyesített Szent István és Szent László Kórháznak hívták) 2016-ban még csak 9,4 milliárd forintot, 2017-ben már 11,1 milliárdot vittek el a fizetések. Közben a dologi kiadások szintje alig változott, mindhárom évben 19 és 20 milliárd közt alakult.

Ha már a Dél-Pesti Kórháznál tartunk, szintén beszédes a beszámolójában, hogy a 2018-as évet alapból 24,6 milliárdos mûködési támogatással tervezték, ez végül 31,5 milliárdra hízott. A helyzet körülbelül ugyanez volt a megelõzõ két évben, amelyekben a tervezetthez képest plusz négymilliárdot kapott.

Hiába a béremelések, az egészségügyi dolgozók fizetése még mindig alacsony. Az orvosi kamara nemrég tett javaslatot egy jelentõs emelésre (és azzal párhuzamosan a hálapénz kriminalizálására). A szervezet szerint az egészségügy már most orvoshiánnyal küszködik, nincs elég fiatal orvos, aki pótolná a nyugdíjba vonuló idõsebb generációt, többek közt azért, mert sokan inkább külföldön vállalnak munkát. Komoly béremelés nélkül a helyzet pedig csak romlani fog.

A beszerzésekkel tényleg nincs minden rendben

Mindemellett tagadhatatlan, hogy a kórházak gazdálkodása és az egészségügyi beszerzések környékén koránt sincs minden rendben. A magyarországi egészségügyi intézmények 2019 november eleje és 2020. január 15-e között száz közbeszerzési eljárásban hirdettek eredményt, ezek keretében 527 szerzõdésre érkezett ajánlat – 277 alkalommal egyetlen cégtõl. Az elmúlt évekbõl tetszõlegesen kiválasztott minta hasonló tendenciát mutat, a közbeszerzés(rész)ek nagyjából felénél csak egy ajánlattevõ volt. Az egyetlen ajánlat magas korrupciós kockázatot jelent, illetve egy ajánlat mellett nyilván árverseny sincs.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyébként január elején kartellezésért többször több százmillió forint bírságot szabott ki nagy egészségügyi beszállítókra, köztük a GE-re és a Siemensre. Bár az ügy nagyságrendjéhez képest a bírságok nem voltak nagyok, ráadásul az állam felelõsségével kapcsolatban semmit sem sikerült megállapítania – foglalta össze az eredményeket az Index.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ha egyes egészségügyi beszállítók valamilyen szabálytalanságot követnek el (például kartelleznek, és ezzel megrövidítik az intézményeket és a költségvetést, a miniszterelnök szavaival: „extraprofitot” szereznek), az a GVH-ra tartozik, nem az egészségügyért felelõs miniszter dolga a körmükre nézni, ahogy Orbán Viktor sugallta sajtótájékoztatóján. Rosszabb esetben, ha bûncselekmény (vesztegetés) gyanúja merül fel, a rendõrség lehet illetékes, esetleg az adóhatóság – de továbbra sem Kásler Miklós miniszter.

Nem a multiknak fáj a legjobban

Másrészt az egész jelenlegi csõdeljárás/központi adósságrendezés a beszállítók verbális és eljárási vegzálásával nyilván nem a nagy multiknak fáj leginkább, hanem a kis magyar cégeknek, amelyek nem tudnak hónapokat várni a pénzükre. „Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy azonnal rendezze az adósságokat, mert az ilyen mértékû tartozás már nemcsak az adósságot finanszírozó vállalkozások gazdálkodásában okoz súlyos problémákat, hanem ezen keresztül a magyarországi betegellátást is veszélyezteti” – mondta decemberben, még a csõdeljárás bejelentése elõtt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség fõtitkára. Rásky szerint sok cég azért szállít a kórházaknak annak ellenére, hogy rendszeresen késve fizetnek, mert õk sem akarják, hogy miattuk maradjanak el mûtétek vagy haljanak meg betegek. Ráadásul sok cég attól tart, ha bekeményít, többet nem kap megbízást az állami kórházfenntartó központtól.

Január közepén Rásky arról beszélt, már most is van olyan cég, amelyik a kezelhetetlen méretû kintlévõség miatt csõdeljárás alatt áll, vagy rövidesen lehúzhatja a redõnyt, és olyan multi is, amelyik fontolgatja a szállítások leállítását.
A reformhoz pénz és szakértelem is kéne

Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) 2019 közepén tette közzé a teljes egészségügyet átfogó jelentését, amiben többek közt megállapította, hogy az intézményeknél jellemzõen nincs megfelelõ minõség- és költségmérés, sok a gazdálkodási szabálytalanság, alacsony az átláthatóság. Az egészségügy így, ahogy van, nem fenntartható. Az ÁSZ aztán novemberben a külön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ mûködésében is komoly hiányosságokat állapított meg.

Egyszóval a rendszer alapvetõ átalakításra szorul, ez viszont megint csak pénzbe kerül. „Míg az orvosok és szakdolgozók bére 2-2,5-szeresére növekedett, az ugyanitt dolgozó gazdasági, mûszaki kollégák munkadíja alig lett korrigálva, köztük is szakemberhiány van” – mondta az Mfor.hu-nak Molnár Attila. László Imre, a Szent Imre Kórház volt vezetõje szerint évek óta ez megy, hogy amikor baj van és kevés a pénz, elkezdik megvonni azoktól a területektõl, amelyek közvetlenül a gyógyítással nem függenek össze.

A kormány tervez valamiféle reformot, a decemberi, csõdeljárásról szóló rendelet ennek elõkészítését is tartalmazza. Kérdés, hogy a kabinet kész-e ehhez forrást biztosítani, mondjuk felemelni a terület finanszírozását legalább az uniós átlag szintje közelébe. A másik nagy kérdés, hogy az adminisztratív struktúra (mind az egészségügyi kormányzatban, vagyis az Emmiben, mind magukban az intézményekben) alkalmas-e bármiféle komolyabb átalakítás lebonyolítására. Egészségügyi dolgozók véleményei szerint már az intézmények középvezetõi szintjén egyre több olyan ember kapott kinevezést, akiknek a szakmai tapasztalata és alkalmassága minimum kérdéses, a politikai nézeteik ugyanakkor nem azok.
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Kiszállt az autójából és megvert egy biciklist - utcai bunyó Magyarországon
Durva botrány: Letiltotta Magyarország Kormányát a Twitter
Hihetetlen: Valóságos választási csoda történt Kemeneskápolnán
Elbukta a pénzét Orbán Viktor
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, de most el kell hagynia Magyarországot
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Jourová: Sosem bántottam a magyar embereket
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Vera Jourová reagált Orbán Viktor hadüzenetére
Autóbaleset szenvedett Kunhalmi Ágnes
Elszabadultak az indulatok Dér Heni oldalán - Hatalmas csalódás vagy
Nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését, mert már nincs veszélyhelyzet
Orbánt szerint nem csak Őt sértette meg az EU, hanem Magyarországot és a magyar embereket is
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
Óriási a botrány - egy szegedi önkormányzati képviselőt vett őrizetbe a rendőrség
Magyar botrány: Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
Új frontot nyitott Orbán az EU-val vívott háborújában
Ursula von der Leyen erőset üzent Orbánnak
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Varga Judit tollat ragadott mert az EU Bizottság alelnöke Magyarországot beteg demokráciának nevezte
Budafok-tétényi családsegítő vezetője magának válogatott az adományokból az önkormányzat jelentése szerint
Orbán pofon: Brüsszel továbbra is aggódik a magyar jogállamiság miatt
Az Európai Bizottság alelnöke csúnyát mondott Orbán Viktorról, aztán jött Varga Judit...
Milliárdos lett a Ferencváros
Hitelmoratórium és lakáseladási hullám
Németh Szilárd személyesen ellenőrizte a hőmérőzést Debrecenben
Botrány: a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz
Trump botrány: 21 millió forint fodrászra
Maruzsa: 41 ezer digitális hőmérőt osztanak ki és hőkapukat szerelnek fel
20 milliót nyert Felcsút a Belügyminisztériumtól
Óriási a baj: ellepték Magyarország nagyvárosait a rágcsálók
Dúró Dóra az Indexnek: Futólag olvastam csak a könyvet
Hivatalos: törvényben tilthatják be a hálapénzt
Nyolcmilliárdért építenek gyárat Üllőn
Összesen 5,6 milliárddal pumpálják fel Szijjártóék cégét és alapítványát
Kiderült, miért nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését
Aggódnak a rajongók: jó ideje semmit nem tudni Sas Józsefről
ATV: Téliesíteni kell a kiskunhalasi mobil járványkórházat
70 milliárdos megrendelés - mutatjuk kinek
Orbán levél az EU-nak: Vitás kérdésekben mindig – és legtöbbször eredménnyel – törekedtünk a megegyezésre
45 milliárd forint ment át az Orbán-kormány által kiválasztott kaszinósok kezén
Fekete-Győr András: Orbánék félnek tőlünk
Börtönbüntetés: a végrehajtás elől Magyarországra szökött, és azóta Budapesten tartózkodik.
Esett a Fidesz támogatottsága, a DK eddigi legjobb eredményét érte el
Orbán levelet írt az EU-nak: ezt követeli
Hoppá, Orbán Viktor tippmixelt: fogadott a Fradira pénzben
Müller Cecília: Az a célunk, hogy működjön Magyarország
Bezáratott a Nébih egy hamburgerezőt - mocsok mindenütt
1,5 millió forinttal támogatja Iványi Gábor egyesületét a IX. kerület polgármestere
Az EU vörös listájára került Magyarország
Botrány: Ferihegyi dolgozók árulhattak kábítószert
Csere az utolsó pillanatban: kiborította Marsi Anikót a táncpartnere
Visszavágó: Vera Jourová nem fogja válasz nélkül hagyni Orbán levelét
Százmilliós nagyságrendű jegybevétel-kiesésről beszélt Ákos
Egy gödöllői nő otthagyta a bokorban az újszülött gyerekét
Atlétikai emlékversenyt rendeznek 3,2 milliárdért
Tűz volt egy józsefvárosi iskolában
Vidnyánszkyék lecserélik az SZFE kancellárját egy katonatisztre
10 százalék fölött nő a magyarok bére a KSH szerint
Durva lista: ilyenek vagyunk mi, Brüsszel szemével
Hivatalos: ennyivel emelik az ápolók és egészségügyi szakdolgozók bérét novembertől
Megduplázódhat az orvosok bére
Müller Cecília nem javasolja a menyasszonytáncot
Kormány rendelet: akármit dönt a főváros, beépíthető a Városliget
Igazságszolgáltatás, sajtó, korrupció - sérül Brüsszel szerint a jogállamiság Magyarországon
Varga Judit: Polt Péter nem pártkatona, hiszen nem Fidesz-tag
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum