Csatlakozz hozzánk facebookon
Jöhetnek az online fekete dobozos utasszállítók  

Ha lezuhan egy repülõgép, kulcsszerep hárul a fekete dobozokon rögzített adatokra, hogy kiderítsék, miért történt a szerencsétlenség. Mégis, hiába ilyen fontosak ezek az adatok, repülés közben nem továbbítják õket, hanem a balesetek helyszínén kell megkeresni a készülékeket, ami nem mindig sikerül. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget kérdeztük arról, hogy miért nem hozzáférhetõek a fekete dobozok adatai távolról, valamint, hogy mikortól jöhet változás a gyakorlatban.

A repülõgép-katasztrófák rendkívül ritkák. 2019-ben mindösszesen nyolc emberéletet követelõ szerencsétlenség történt, melyekben 257-en haltak meg. Egy holland tanácsadó cég elemzése szerint tavaly 5,58 millió járatonként történt egy halálos áldozatokkal járó szerencsétlenség. Ennyi járat körülbelül 50 Ferihegy méretû reptér éves forgalmának felel meg.

Mégis, mivel ha lezuhan egy gép, akkor viszonylag kicsi az esélyünk arra, hogy túléljük, a repülésbe vetett bizalom fontos eleme, hogy a balesetek után nemzetközi szabályok szerint eljárva, pontosan kivizsgálják a balesetek okait, a jelentéseket pedig nyilvánosságra hozzák.

Ebben a folyamatban van kulcsszerepe a fekete dobozoknak. Két szerkezetet nevezünk így, melyek – nevükkel ellentétben – narancssárgák és nem is feltétlenül doboz alakúak. Feladatuk, hogy egy légi baleset után segítsenek tisztázni, mi vezetett a gyakran halálos áldozatokat követelõ eseményhez.

Az egyik fekete doboz a repülés fõbb adatait rögzíti, a másik pedig a pilótafülkében készít hangfelvételt. Rendkívül ellenálló anyagokból és kialakítással készítik ezeket a készülékeket, ezért extrém körülményeknek is ellen tudnak állni.

Fekete dobozokkal minden polgári és kereskedelmi légi forgalomba állított gép rendelkezik, a szerkezetek általában a farokrészben helyezkednek el, mivel ott a legnagyobb az esélye, hogy átvészelnek egy becsapódást.

Egy dologban azonban még a zsebünkben lévõ mobiltelefon is többre képes, mint egy fekete doboz: a szerkezet adattartalmát csak akkor tudják kinyerni, ha magát a dobozt egy baleset után meg is találják, tehát nem szinkronizálja magát a felhõbe vagy egy külsõ rendszerbe.

Ez pedig gyakran vezethet problémákhoz:

az Air France 2009. június 1-jén szerencsétlenül járt, az Atlanti-óceánba csapódott gépének fekete dobozát például csak másfél évvel késõbb, 2011 februárjában találták meg;
a Malaysian Airlines 370-es járatának fekete doboza – ez az a gép, ami még 2014-ben tûnt el – a mai napig nincs meg;
a január 8-án Iránban lelõtt ukrán gép fekete dobozáról pedig az irániak úgy nyilatkoztak – még mielõtt beismerték volna, hogy valóban lelõtték a gépet –, hogy annak adattartalmát majd õk fogják kinyerni.


Elõnyös lenne tehát, ha egy balesetet követõen, a fekete dobozok által rögzített repülési adatok és a pilótafülkében rögzített hangfelvétel abban az esetben is elérhetõek lennének, ha magát a fekete dobozt fizikailag nem találják meg, vagy más okok akadályozzák a készülékhez való hozzáférést.
2021-tõl jöhet a változás

Megkerestük tehát emailen keresztül az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA), amely uniós szervezetre központi szerep hárul, hogy az EU-ban biztonságosan folyjon a polgári légi közlekedés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem szinkronizálják a gépek folyamatosan a fekete dobozaik által rögzített adatokat egy külsõ rendszerrel, valamint, hogy várható-e, hogy a hatóságok ezt a jövõben megköveteljék a légitársaságoktól.

Kezdjük rögtön a jó hírrel. Az EASA tájékoztatása szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) bevezetett egy rendelkezést, amely bizonyos géptípusok esetében 2021. január 1-je után a típusengedély megszerzéséhez megköveteli, hogy rendelkezzenek olyan technológiával, amely biztosítja, hogy a fekete dobozok adataihoz megfelelõ idõben hozzá lehessen férni.

Ez a szabályozás azokra a gépekre fog vonatkozni, melyek alkalmasak 19 -nél több utas szállítására, valamint a maximális felszálló tömegük meghaladja a 27 ezer tonnát – ebbe a kategóriába tartoznak az Airbus és a Boeing legnépszerûbb típusai is.

Ez a szabályozás ugyanakkor nem fog vonatkozni a már típusengedéllyel rendelkezõ gépekre, egyelõre tehát rendkívül hosszúnak tûnik az az idõsík, amely alatt majd kikopnak azok a gépek, melyeken még nem követelik meg a fenti feltételnek megfelelõ technológiát.

Az EASA azt is leírta a NOIZZ-nak küldött válaszában, hogy az új rendelkezést az EU-s szabályrendszerbe még nem ültették át, valamint, hogy a fenti feltételnek nem csak úgy tud megfelelni egy adott géptípus, ha vezeték nélküli technológia segítségével állandóan menti a fekete dobozok által rögzített adatokat egy külsõ – tehát nem a gépen található – rendszerbe.
A katonaságnál már mûködik

Az új feltételnek ugyanis meg fog felelni, ha az adott géptípust olyan fekete dobozokkal szerelik fel, melyek automatikusan leválnak a géprõl, ha annak törzse eldeformálódik, vagy ha a repülõgép víz alá merül.

Ez, az angol neve alapján ADFR-nek (automatic deployable flight recorder) rövidített feketedoboz-típus lebegni fog a vízen, egy jeladó segítségével pedig segíteni fogja, hogy rátaláljanak a mentõ alakulatok vagy a baleseti nyomozók.

Az ADFR-rel kapcsolatban az EASA válaszában azt is leírta, hogy a technológia katonai környezetben már bizonyított, de polgári használatra még nem engedélyezték. Az ügynökség arra is kitért, hogy bár lehetséges, hogy bizonyos repülõgépgyártók majd bevezetik a vezeték nélküli jeltovábbítással felszerelt fekete dobozokat, de az is lehet, hogy más technológiát dolgoznak ki, hogy megfeleljenek a 2021. január 1-jén életbe lépõ változásoknak.

Miért nem továbbítják már most adataikat a fekete dobozok?

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogyha egy okostelefon képes arra, hogy folyamatosan mentse a rajta található adatokat a felhõbe, akkor hogy lehet, hogy a repülõgépek által használt fekete dobozok viszont nem.

Az EASA szerint eddig jelentõs technikai akadályok hátráltatták a vezeték nélküli jeltovábbítást a repülõk fekete dobozainak esetében. Egyfelõl, a lefedettséget és a megfelelõ sávszélességet állandóan biztosítani kellett volna a gépeknek, még akkor is, amikor épp távoli területek vagy óceánok fölött repültek.

További problémát jelent, hogy egy baleset esetén a jeltovábbítást a legtovább biztosítani kell, ideális esetben – és az ideális szót furcsa ebben a szövegkörnyezetben használni – a gép teljes megsemmisüléséig. A zavartalan jeltovábbítást pedig rengeteg tényezõ akadályozhatja, például a gép dõlési szöge, a géptörzs árnyékoló hatása, az antenna vagy az antennák helye, valamint a jelvevõ infrastruktúra elhelyezkedése is. Ezen felül pedig szükség lenne még egy tartalék energiaforrásra is a gépen, ami a jeladó rendelkezésére állna, ha a gép motorjai már nem tudnának neki energiát biztosítani.

A fentieken kívül, nem sokkal ezelõttig, az adattovábbítás – ekkora mennyiségben – megfizethetetlen volt, továbbá, az ICAO adatvédelmi szabályaira, valamint azon elõírásaira is tekintettel kell lenni, melyek arra vonatkoznak, hogy egy baleset esetén a fekete dobozok adatait hol kell tárolni, és hogy kinek lehet hozzáférése az adatokhoz.
Nem segítene minden esetben

Végezetül pedig, a NOIZZ-nak küldött válaszában az EASA hangsúlyozta, hogy fontos megérteni, hogy egy légi baleset megfelelõ kivizsgálásához a repülõgép roncsait mindenképpen meg kell találni, és a repülõgép – vagy a repülõ rendszereinek – egyes részeit meg kell vizsgálni, esetleg alapos elemzésnek kell azokat alávetni.

Ennélfogva pedig még ha a fekete dobozok adataihoz vezeték nélküli hálózat segítségével hozzá is lehetne férni, az sem mentesítené az illetékes balesetkivizsgáló-hatóságot azon kötelezettsége alól, hogy hozzáférést szerezzen a baleset helyszínéhez, valamint a repülõgép roncsához.

Forrás: Noizz.hu

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
10 százalék fölött nő a magyarok bére a KSH szerint
2020. júliusban a bruttó átlagkereset 401 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - tette közzé friss adatait a KSH. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül ...
  
Magyar oltóanyaggyár épül Mongóliában
Mongóliában magyar cégek a jövő év elején megkezdik egy új oltóanyaggyár építését egy 57 millió dolláros kötött segélyhitel programban – számolt be róla Szijjártó Péter a Fac...
  
Az EU vörös listájára került Magyarország
Kedden négy újabb országot jelölt a koronavírus-térképen vörös színnel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) – adta hírül a CNN. A frissen listára ker...
  
Kósa: A korrupció elítélendő és mindenki küzd ellene
A fideszes politikus szerint sokat javult Magyarország közbiztonsága. A biztonságot illetően mind az európai országok között, mind világszinten az élmezőnyben van Magyarország; az orsz...
  
Esett a Fidesz támogatottsága, a DK eddigi legjobb eredményét érte el
Kijött a Závecz Research Intézet (ZRI) szeptemberi felmérése. Az elmúlt egy hónapban alig változtak a pártok támogatottsági adatai, derül ki a Závecz Research Intézet (ZRI) legfrissebb...
  
GKI: Év végén 9 százalék körül lehet a magyar recesszió
A harmadik negyedévben kisebb, év végén nagyobb gazdasági visszaesés várható, összességében a második negyedévben 8 százalék körüli. A reáljövedelem csökken, a munkanélküliség ...
  
Kormány rendelet: akármit dönt a főváros, beépíthető a Városliget
A kormány ismét szembemegy a fővárossal a Városliget ügyében. Szerdán ül össze a Fővárosi Közgyűlés, hogy a Városliget építési szabályzatát átírja, így megakadályozza egyes ...
  
KSH: 401 ezer forint a magyar átlagkereset
Több, mint 10 százalékkal nőttek a bérek, legalábbis azoknak, akik meg tudták tartani a munkájukat. Idén júliusban 401 800 forint volt a bruttó átlagkereset, 10,8 százalékkal magasabb,...
  
Hihetetlen: Valóságos választási csoda történt Kemeneskápolnán
Uram, itt csata van! Lövészárok, ami egyre mélyül. Itt nincsenek pártok, nincs politika, és mégis tökéletesen kettéosztódott egy a gyönyörű kis falu – így fogadta riporterünket Pét...
  
Elbukta a pénzét Orbán Viktor
Keserédes lehetett a Fradi tegnap esti BL-főtáblára jutása Orbán Viktor számára. Mint arról a Blikk is beszámolt, a miniszterelnök annyira lázba jött a kedd esti Fradi–Molde meccstől,...
  
Fradi siker: a játékosok rögtön a szurkolókhoz rohantak a meccs lefújása után
Óriási BL-siker ért el a Ferencváros: a keddi visszavágón 0-0-s döntetlent játszott a norvég Moldéval, így az idegenbeli 3-3-as döntetlen után megnyerte a párharcot a labdarúgó Bajnoko...
  
Eldölt: négy év fogházat kapott M. Richárd
Lezajlott M. Richárd tárgyalása, aki 2017-ben okozott halálos balesetet, amikor a Mercedesével a megengedettnél jóval gyorsabban hajtott Budapesten, a Dózsa György úton és ütközött egy s...
  
Varga Judit: Polt Péter nem pártkatona, hiszen nem Fidesz-tag
Az augusztus végére tervezett kormányközeli Tranzit Fesztivál egyik eseménye lett volna Varga Judit igazságügyi miniszter és Donáth Anna, a Momentum EP-képviselőjének vitája, de a járv...
  
Botrány: Nem engedték be az SZFE-re az új kancellárt
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány 2020. október 1-től dr. Szarka Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campus-főigazgatóját nevezte ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem...
  
Több mint ötmilliárdos állami támogatást kapott a Külügyminisztérium egyik cége és alapítványa
Egy kedd éjszakai kormányhatározat szerint 5 milliárd forintos tőkeemelést kap egy a Külügyminisztérium alá tartozó cég, és további 600 millió forintos támogatást zsebel be a külügy...
  
Kiszállt az autójából és megvert egy biciklist - utcai bunyó Magyarországon
Egy kaposvári férfi megvert egy biciklist, amiért az az úton biciklizett a kiépített kerékpárút helyett, olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében. 2020 júniusában autózott...
  
Hvg.hu: A Külügyminisztérium 280 millióért vett gyorsteszteket, amiket aztán át se vett a megváltozott rendelői igények miatt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 280 millió forintot fizetett ki egy cégnek koronavírus gyorstesztekért, amiket aztán inkább nem is vettek át, derül ki a hvg.hu közérdekű adatigé...
  
Hvg.hu: A Külügyminisztérium 280 millióért vett gyorsteszteket, amiket aztán át se vett a megváltozott rendelői igények miatt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 280 millió forintot fizetett ki egy cégnek koronavírus gyorstesztekért, amiket aztán inkább nem is vettek át, derül ki a hvg.hu közérdekű adatigé...
  
Jourová: Sosem bántottam a magyar embereket
„Sosem bántottam a magyar embereket, ellenkezőleg, nagy tisztelettel vagyok irántuk és a döntéseik iránt” - mondta a Politicónak Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és á...
  
70 milliárdos megrendelést kapott tavaly a kormánypropagandát gyártó cég
A korábbi évhez képest 18 milliárddal nőtt a kormány propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele, írja a cég 2019-es pénzügyi mérlege alapján a 24.hu. A cég egyedül...
  
20 milliót nyert Felcsút a Belügyminisztériumtól
Bár meglehetősen kedvező anyagi helyzetben van Felcsút, ha állami támogatásról van szó, benyújtja a pályázatát. Az illetékes miniszter pedig támogathatónak ítéli meg a település sz...
  
Orbán pofon: Brüsszel továbbra is aggódik a magyar jogállamiság miatt
Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének teljes a bizalma Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnökben, akinek távozását a magyar kormány követeli...
  
Fekete-Győr András: Orbánék félnek tőlünk
Két momentumos politikus ellen is vádat emelt az ügyészség. Fekete-Győr András pártelnököt hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével vádolják. A politikus ma sajtótájékoztató...
  
Dúró Dóra az Indexnek: Futólag olvastam csak a könyvet
Nem olvasta el végig a mesekönyvet, amit ledarált Dúró Dóra. A Mi Hazánk Mozgalom képviselőjét kérdeztük legújabb botránykeltő politikai akciójáról. Dúró Dóra országgyűlési k...
  
Hivatalos: ennyivel emelik az ápolók és egészségügyi szakdolgozók bérét novembertől
Novemberben húsz százalékkal emeli a kormány az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, azon az 500 ezer forinton kívül, amit még a nyáron biztosított az egészségügyi do...
  
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
Interneten támadták Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztost, de férje a politikus védelmére kelt, nem is akárhogyan. Csányi Tamás, a Jobbik po...
  
Hoppá, Orbán Viktor tippmixelt: fogadott a Fradira pénzben
Nem hiába, mindenki az esti meccset várja: a Fradi a múltheti döntetlen után ma visszavág a Moldének, reméljük, sikerrel. Orbán Viktor még fogadott is a magyar csapatra! A miniszterelnök...
  
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Se a NAV, se a PM nem foglalt állást arról, hogy béren kívüli juttatás-e, ha a munkáltató koronavírustesztet ad a dolgozójának, és ha nem az, akkor nem adóköteles. Varga Mihály viszon...
  
Németh Szilárd személyesen ellenőrizte a hőmérőzést Debrecenben
Az eseményre a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban került sor, hogy jelezzék, milyen fontosak a kadétiskolák. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlament...
  
Nyolcmilliárdért építenek gyárat Üllőn
A beruházás negyede magyar állami támogatásból származik, a gyárban ezer embert alkalmaznak majd, a termelés jövőre indul. Új számítógépgyárat épít Üllőn a Lenovo – jelentette...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Jöhetnek az online fekete dobozos utasszállítók
Ha lezuhan egy repülõgép, kulcsszerep hárul a fekete dobozokon rögzített adatokra, hogy kiderítsék, miért történt a szerencsétlenség. Mégis, hiába ilyen fontosak ezek az adatok, repülés közben nem továbbítják õket, hanem a balesetek helyszínén kell megkeresni a készülékeket, ami nem mindig sikerül. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget kérdeztük arról, hogy miért nem hozzáférhetõek a fekete dobozok adatai távolról, valamint, hogy mikortól jöhet változás a gyakorlatban.

A repülõgép-katasztrófák rendkívül ritkák. 2019-ben mindösszesen nyolc emberéletet követelõ szerencsétlenség történt, melyekben 257-en haltak meg. Egy holland tanácsadó cég elemzése szerint tavaly 5,58 millió járatonként történt egy halálos áldozatokkal járó szerencsétlenség. Ennyi járat körülbelül 50 Ferihegy méretû reptér éves forgalmának felel meg.

Mégis, mivel ha lezuhan egy gép, akkor viszonylag kicsi az esélyünk arra, hogy túléljük, a repülésbe vetett bizalom fontos eleme, hogy a balesetek után nemzetközi szabályok szerint eljárva, pontosan kivizsgálják a balesetek okait, a jelentéseket pedig nyilvánosságra hozzák.

Ebben a folyamatban van kulcsszerepe a fekete dobozoknak. Két szerkezetet nevezünk így, melyek – nevükkel ellentétben – narancssárgák és nem is feltétlenül doboz alakúak. Feladatuk, hogy egy légi baleset után segítsenek tisztázni, mi vezetett a gyakran halálos áldozatokat követelõ eseményhez.

Az egyik fekete doboz a repülés fõbb adatait rögzíti, a másik pedig a pilótafülkében készít hangfelvételt. Rendkívül ellenálló anyagokból és kialakítással készítik ezeket a készülékeket, ezért extrém körülményeknek is ellen tudnak állni.

Fekete dobozokkal minden polgári és kereskedelmi légi forgalomba állított gép rendelkezik, a szerkezetek általában a farokrészben helyezkednek el, mivel ott a legnagyobb az esélye, hogy átvészelnek egy becsapódást.

Egy dologban azonban még a zsebünkben lévõ mobiltelefon is többre képes, mint egy fekete doboz: a szerkezet adattartalmát csak akkor tudják kinyerni, ha magát a dobozt egy baleset után meg is találják, tehát nem szinkronizálja magát a felhõbe vagy egy külsõ rendszerbe.

Ez pedig gyakran vezethet problémákhoz:

az Air France 2009. június 1-jén szerencsétlenül járt, az Atlanti-óceánba csapódott gépének fekete dobozát például csak másfél évvel késõbb, 2011 februárjában találták meg;
a Malaysian Airlines 370-es járatának fekete doboza – ez az a gép, ami még 2014-ben tûnt el – a mai napig nincs meg;
a január 8-án Iránban lelõtt ukrán gép fekete dobozáról pedig az irániak úgy nyilatkoztak – még mielõtt beismerték volna, hogy valóban lelõtték a gépet –, hogy annak adattartalmát majd õk fogják kinyerni.


Elõnyös lenne tehát, ha egy balesetet követõen, a fekete dobozok által rögzített repülési adatok és a pilótafülkében rögzített hangfelvétel abban az esetben is elérhetõek lennének, ha magát a fekete dobozt fizikailag nem találják meg, vagy más okok akadályozzák a készülékhez való hozzáférést.
2021-tõl jöhet a változás

Megkerestük tehát emailen keresztül az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA), amely uniós szervezetre központi szerep hárul, hogy az EU-ban biztonságosan folyjon a polgári légi közlekedés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem szinkronizálják a gépek folyamatosan a fekete dobozaik által rögzített adatokat egy külsõ rendszerrel, valamint, hogy várható-e, hogy a hatóságok ezt a jövõben megköveteljék a légitársaságoktól.

Kezdjük rögtön a jó hírrel. Az EASA tájékoztatása szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) bevezetett egy rendelkezést, amely bizonyos géptípusok esetében 2021. január 1-je után a típusengedély megszerzéséhez megköveteli, hogy rendelkezzenek olyan technológiával, amely biztosítja, hogy a fekete dobozok adataihoz megfelelõ idõben hozzá lehessen férni.

Ez a szabályozás azokra a gépekre fog vonatkozni, melyek alkalmasak 19 -nél több utas szállítására, valamint a maximális felszálló tömegük meghaladja a 27 ezer tonnát – ebbe a kategóriába tartoznak az Airbus és a Boeing legnépszerûbb típusai is.

Ez a szabályozás ugyanakkor nem fog vonatkozni a már típusengedéllyel rendelkezõ gépekre, egyelõre tehát rendkívül hosszúnak tûnik az az idõsík, amely alatt majd kikopnak azok a gépek, melyeken még nem követelik meg a fenti feltételnek megfelelõ technológiát.

Az EASA azt is leírta a NOIZZ-nak küldött válaszában, hogy az új rendelkezést az EU-s szabályrendszerbe még nem ültették át, valamint, hogy a fenti feltételnek nem csak úgy tud megfelelni egy adott géptípus, ha vezeték nélküli technológia segítségével állandóan menti a fekete dobozok által rögzített adatokat egy külsõ – tehát nem a gépen található – rendszerbe.
A katonaságnál már mûködik

Az új feltételnek ugyanis meg fog felelni, ha az adott géptípust olyan fekete dobozokkal szerelik fel, melyek automatikusan leválnak a géprõl, ha annak törzse eldeformálódik, vagy ha a repülõgép víz alá merül.

Ez, az angol neve alapján ADFR-nek (automatic deployable flight recorder) rövidített feketedoboz-típus lebegni fog a vízen, egy jeladó segítségével pedig segíteni fogja, hogy rátaláljanak a mentõ alakulatok vagy a baleseti nyomozók.

Az ADFR-rel kapcsolatban az EASA válaszában azt is leírta, hogy a technológia katonai környezetben már bizonyított, de polgári használatra még nem engedélyezték. Az ügynökség arra is kitért, hogy bár lehetséges, hogy bizonyos repülõgépgyártók majd bevezetik a vezeték nélküli jeltovábbítással felszerelt fekete dobozokat, de az is lehet, hogy más technológiát dolgoznak ki, hogy megfeleljenek a 2021. január 1-jén életbe lépõ változásoknak.

Miért nem továbbítják már most adataikat a fekete dobozok?

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogyha egy okostelefon képes arra, hogy folyamatosan mentse a rajta található adatokat a felhõbe, akkor hogy lehet, hogy a repülõgépek által használt fekete dobozok viszont nem.

Az EASA szerint eddig jelentõs technikai akadályok hátráltatták a vezeték nélküli jeltovábbítást a repülõk fekete dobozainak esetében. Egyfelõl, a lefedettséget és a megfelelõ sávszélességet állandóan biztosítani kellett volna a gépeknek, még akkor is, amikor épp távoli területek vagy óceánok fölött repültek.

További problémát jelent, hogy egy baleset esetén a jeltovábbítást a legtovább biztosítani kell, ideális esetben – és az ideális szót furcsa ebben a szövegkörnyezetben használni – a gép teljes megsemmisüléséig. A zavartalan jeltovábbítást pedig rengeteg tényezõ akadályozhatja, például a gép dõlési szöge, a géptörzs árnyékoló hatása, az antenna vagy az antennák helye, valamint a jelvevõ infrastruktúra elhelyezkedése is. Ezen felül pedig szükség lenne még egy tartalék energiaforrásra is a gépen, ami a jeladó rendelkezésére állna, ha a gép motorjai már nem tudnának neki energiát biztosítani.

A fentieken kívül, nem sokkal ezelõttig, az adattovábbítás – ekkora mennyiségben – megfizethetetlen volt, továbbá, az ICAO adatvédelmi szabályaira, valamint azon elõírásaira is tekintettel kell lenni, melyek arra vonatkoznak, hogy egy baleset esetén a fekete dobozok adatait hol kell tárolni, és hogy kinek lehet hozzáférése az adatokhoz.
Nem segítene minden esetben

Végezetül pedig, a NOIZZ-nak küldött válaszában az EASA hangsúlyozta, hogy fontos megérteni, hogy egy légi baleset megfelelõ kivizsgálásához a repülõgép roncsait mindenképpen meg kell találni, és a repülõgép – vagy a repülõ rendszereinek – egyes részeit meg kell vizsgálni, esetleg alapos elemzésnek kell azokat alávetni.

Ennélfogva pedig még ha a fekete dobozok adataihoz vezeték nélküli hálózat segítségével hozzá is lehetne férni, az sem mentesítené az illetékes balesetkivizsgáló-hatóságot azon kötelezettsége alól, hogy hozzáférést szerezzen a baleset helyszínéhez, valamint a repülõgép roncsához.

Forrás: Noizz.hu
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, de most el kell hagynia Magyarországot
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Átverik a nyugdíjasokat - tízmilliós büntetés a hamis leletek miatt
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Müller Cecília: A fodrászatokban ne legyenek kitéve magazinok
Közel félmillió euróért vásárol festményeket a jegybank
Babakocsiba csapódott egy lövedék Egerszólát mellett
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Újabb tervekkel állt elő Matolcsy: évi 20 ezerrel több magyar szülessen
Autóbaleset szenvedett Kunhalmi Ágnes
Elszabadultak az indulatok Dér Heni oldalán - Hatalmas csalódás vagy
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
Nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését, mert már nincs veszélyhelyzet
Orbánt szerint nem csak Őt sértette meg az EU, hanem Magyarországot és a magyar embereket is
Botrány: Kiakadtak a sztárok Duró Dórára a könyvdarálós akciója miatt
Közel félmilliárdos bírságot kapott az Ékszer TV
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Orbán nyert: Nem venné annyira komolyan a jogállamiságot a német kormány az EU-s pénzek kiosztásánál
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
Óriási a botrány - egy szegedi önkormányzati képviselőt vett őrizetbe a rendőrség
Magyar botrány: Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt
Egerszólát: Babakocsiba csapódott egy acélmagvas lövedék
Meghalt a csurgói asszony, akinek fertőtlenítőszerrel mosták ki a hasüregét sóoldat helyett
Müller Cecília vitaminok szedését, a mozgás lassú, fokozatos bevezetését és pszichés támogatást javasol.
Orbán: sok pénzt hagytunk a budapesti vállalkozóknál, az egész világon nem nagyon látok erre példát
Új frontot nyitott Orbán az EU-val vívott háborújában
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Ekkora hőmérséklettel csütörtöktől hazaküldik a diákokat az iskolákból
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
Orbán Viktor Becsehelyre látogatott, csak a polgármesternek elfelejtettek szólni
Már több száz büntetőügy van a járványügyi helyzet miatt
Varga Judit tollat ragadott mert az EU Bizottság alelnöke Magyarországot beteg demokráciának nevezte
Hitelmoratórium és lakáseladási hullám
Áron alul vitte a belvárosi üzlethelyiséget a fideszes képviselő lánya
Botrány: a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz
Szijjártó: Marad a határzár
Pályázati pénzt bukott egy civil szervezet, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről támogatott-e
Tiborcz cége vette meg az egykori Fonográf-klubot
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Az Európai Bizottság alelnöke csúnyát mondott Orbán Viktorról, aztán jött Varga Judit...
Trump botrány: 21 millió forint fodrászra
Dopeman beleállt Fluor Tomiba
Maruzsa: 41 ezer digitális hőmérőt osztanak ki és hőkapukat szerelnek fel
Trump a lányát akarta megtenni alelnöknek
Orbán pofon: Brüsszel továbbra is aggódik a magyar jogállamiság miatt
Budafok-tétényi családsegítő vezetője magának válogatott az adományokból az önkormányzat jelentése szerint
Ursula von der Leyen erőset üzent Orbánnak
Óriási a baj: ellepték Magyarország nagyvárosait a rágcsálók
Aggódnak a rajongók: jó ideje semmit nem tudni Sas Józsefről
Dúró Dóra az Indexnek: Futólag olvastam csak a könyvet
20 milliót nyert Felcsút a Belügyminisztériumtól
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Nyolcmilliárdért építenek gyárat Üllőn
Vasvillával kergetett, egy kormánytisztviselőt egy Csongrád megyei férfi - elkapta
Kiderült, miért nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését
Dúró Dóra életveszélyes fenyegetéseket kap
Orbán levél az EU-nak: Vitás kérdésekben mindig – és legtöbbször eredménnyel – törekedtünk a megegyezésre
Orbán levelet írt az EU-nak: ezt követeli
Németh Szilárd személyesen ellenőrizte a hőmérőzést Debrecenben
Müller Cecília: Az a célunk, hogy működjön Magyarország
Százmilliós nagyságrendű jegybevétel-kiesésről beszélt Ákos
Atlétikai emlékversenyt rendeznek 3,2 milliárdért
ATV: Téliesíteni kell a kiskunhalasi mobil járványkórházat
Botrány: Ferihegyi dolgozók árulhattak kábítószert
Adócsökkentést lengetett be Varga Mihály
1,5 millió forinttal támogatja Iványi Gábor egyesületét a IX. kerület polgármestere
Hoppá, Orbán Viktor tippmixelt: fogadott a Fradira pénzben
Fekete-Győr András: Orbánék félnek tőlünk
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum