Csatlakozz hozzánk facebookon
Az Unió nettó haszonélvezõje Magyarország  

Orbán Viktor kormányfõ a múlt héten összemosta az uniós és a hazai költségvetési forrásokat, emellett a befizetést a közös kasszába is sajátosan értelmezte.
Az európai uniós támogatások természetesen nem tekinthetõk a magyar költségvetés részének - mondta lapunk érdeklõdésére Nagy Gabriella. A Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetõje arra reagált, hogy Orbán Viktor múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva ennek az ellenkezõjét állította. Úgy vélekedett, hogy neki valójában mindegy, hogy az Elios céget ki finanszírozta: Magyarország vagy az Európai Unió. A miniszterelnök arra reagált, hogy veje, Tiborcz István korábbi tulajdonában lévõ, több önkormányzatnál a közvilágítást, az energiaellátást felújító cég uniós támogatását a kormány nem hívta le, hanem inkább a magyar költségvetésbõl fizették ki. Orbán Viktor szerint nincs olyan európai uniós fejlesztés, ami - ha nem lenne európai uniós pénz rá - ne valósult volna meg magyar költségvetési pénzbõl. Úgy fogalmazott: "Az én felfogásomban olyan, hogy európai uniós pénz, nincs is. Az a mi pénzünk. A magyarok pénze. Az Európai Unió folyósítja, de a mi pénzünk. Szerinte az uniós pénz nem támogatás, ugyanis Magyarországról is távozik a pénz külföldi befektetések formájában, ahonnan osztalékként ugyan valamekkora összeg visszaszivárog az országba, de nincs egyensúlyban a ki- és beáramló pénzösszeg. "Minden forint egy kalapban van, az ide-oda pakolás csak technikai kérdés.."

A köz számára mindenképpen veszteség, ha a költségvetés fizet, hiszen így elleplezõdik a túlárazás, a rossz minõségben elvégzett munka. A sokszor emlegetett, 600 millió forintos uniós támogatással megvalósult, felcsúti kisvasúttal kapcsolatban is gyakran emlegetik egyesek: "mûködik és megvalósult." Nagy Gabriella azonban hangsúlyozta, hogy ez tény, de az uniós pénzeknek más célszerûbb felhasználása indokoltabb lett volna. Ez a beruházás ugyanis nem járul hozzá Magyarország hosszú távú fejlõdéséhez.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a korábbi 2007-2013-as uniós gazdasági ciklusban a támogatások 25 százaléka szolgált közvetlen gazdaságfejlesztési célokat. Ám Magyarországon úgy használták fel a pénzek tekintélyes részét, hogy az nem a versenyképesség növelését szolgálta, például fénymásolót vettek belõle. Az elõzõ ciklusban 60 ezer projekt valósult meg uniós támogatással, ami egyértelmûen elaprózódást jelentett, s az ellenõrzés ilyen bõségben szinte lehetetlen volt..

Ez figyelmeztetõ jel lehet, hiszen a jelenlegi 2014-2021-es szakaszban a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgáló források aránya már 60 százalékos, és a pénzek célszerû felhasználásában továbbra sincs javulás. Viszont a támogatások elosztásának ez a módja látványos. Félreértések elkerülése végett Nagy Gabriella megjegyezte, ezt az arányt a magyar kormány határozta meg, és nem Brüsszel írta elõ. Az Európai Tanács ugyanis csak nagy vonalakban jelöli meg a támogatási célokat, a következõ ciklusban például ilyen az energiahatékonyság, a határok védelme vagy például a hallgatók mobilitásához való hozzájárulás. (Ennek célja, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban támogassák az Európai Uniót.)

Amikor például turizmus fejlesztésre adnak pénzeket, s abból az Alföldön épülnek kilátók, akadt olyan település, ahol 15 is, ott valóban a támogatások teljesen célszerûtlen felhasználása valósult meg, de valamilyen formában ezt is jóváhagyta az Orbán-kormány, mert látványosnak tartotta. Jellemzõ volt, hogy nem volt buszmegálló támogatására pályázat, mégis megépítette az önkormányzat, nekitámasztottak egy létrát, s így "megvalósították" a kilátóra kiírt pályázat célját.

A kormányzat eltökélt abban: minél több pénzt, minél hamarabb kiosztani. Így elmarad a tervezés és az ellenõrzés is. Ezt hívja a szakma "abszorpciós nyomásnak", amikor a forrásbõség válik elsõdlegessé, és a célszerûség háttérbe szorul - mondta Nagy Gabriella. Erre jellemzõ példa, hogy az elõzõ ciklusban maradt még pénz, s három nap alatt lehetett pályázni bicikliútra. Összesen 62 önkormányzat élt a lehetõséggel, közülük 3 olyan volt, amely már korábban tervezett ilyen beruházást. Csak ezeknél volt nyílt pályázat, s ami nem mellékes, egy kilométer beruházási költsége egyharmada volt a többi 59-nek, amelyek közül több is biciklizésre hamar alkalmatlanná váló utat épített, de akadt olyan is, amelyik egy szántóföld közepére vezetett.

Közismert, hogy az Orbán-kormány 110-115 százalékos mértékben túltervezi a megpályázható pénzeket. Ennek oka, hogy eleve számolnak azzal, hogy Brüsszel nem minden számlát fogad be - mondta a Transparency International programvezetõje.
Folyamatos dorgálás Brüsszelbõl

Szakértõk arra emlékeztetnek, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság (EB) szerint Magyarország nem teljesítette az Európai Tanács (ET) költségvetési ajánlásait, nem, hogy nem hozott hatékony intézkedéseket, egyszerûen nem vette figyelembe azokat, ugyanis ezért - mert az eurozónán kívül vagyunk -, nem jár büntetés.

Az Európai Bizottság nem tûri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetõivel szemben - mondta Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelõs uniós biztosa az Európai Parlament a tavalyi év utolsó napjaiban tartott ülésén. A címzett egyértelmûen Magyarország és Románia volt. Az uniós költségvetésbõl származó pénzeket meg kell védeni, amelyhez szigorúbb nemzeti és uniós ellenõrzõ rendszerre van szükség. Az uniós bizottság komolyan vesz minden olyan jelzést, amikor csalásról vagy az uniós források helytelen felhasználásáról érkeznek bejelentések - fûzte hozzá a költségvetési biztos. Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció EP-képviselõje úgy fogalmazott, "naivitás azt hinni, hogy a korrupt országokban jogi hiányosságok vannak csupán, és nem szándékos, jogállamot csorbító intézkedésekrõl van szó". Azt javasolta: az ellopott pénzért feleljenek saját vagyonukkal a "korrupt politikusok", az európai támogatásokat pedig közvetlenül a gazdáknak, az önkormányzatoknak a civil szervezeteknek kell adni.

Az Európa Tanács a nettó államháztartási kiadások további növelésétõl óvta Magyarországot. A megtett intézkedésekrõl április 15-ig jelentést kell tennie a magyar kormánynak. Elõírták azt is, hogy aktualizálják a költségvetési bevételeket. Minderre azért volt szükség, mert az Európai Tanács véleménye szerint a magyar kormány túlköltekezik, és erre is felhasznál uniós pénzeket.

Az Unió nettó haszonélvezõje Magyarország
Magyarország - az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint - a bruttó nemzeti jövedelme arányában (GNI) 2018-ban 0,85 százalékos befizetést teljesített az uniós kasszába, a nálunk kétségtelenül fejlettebb, és a nagy befizetõk közé tartozó Hollandia 0,62 százalékot, Svédország ennél is valamivel többet, 0,7 százalékot. (A GNI a GDP-bõl, a bruttó nemzeti termékbõl származtatott mutató, amelyet az Európai Unió a tagdíjbefizetéseknél figyelembe vesz.) Orbán Viktor ebbõl azt a következtetést vonta le, hogy Brüsszel a szegényebb országokra nagyobb terhet ró, mint a gazdagokra. A magyar miniszterelnök azonban ezúttal is csúsztatott. Szó sincs itt igazságtalanságról. Egyrészt Hollandia és Svédország az európai közösség nettó befizetõje, vagyis nagyobb összeggel járulnak hozzá az uniós költségvetéshez, mint amennyit kapnak belõle. Viszont Magyarország nettó kedvezményezett, ugyanis arányaiban valóban többet fizet be, mint ez a két ország, viszont tagdíjának többszörösét kapja vissza. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind Hollandia, mind Svédország GNI-je magasabb a miénknél, így nominálisan az alacsonyabb részarány valójában magasabb összeget takar.

Míg Orbán Viktor kormányfõ 2020 januárjában azon kesergett, hogy befizetéseink mily hatalmasok, ugyanakkor 2018-ban még azt mondta, hogy "Magyarország 2030-ra nettó befizetõ ország lesz az unióban". Akkor - a jelenlegi gyengébb makrogazdasági adatok ellenére - szó szerint ezt mondta: „Nem akarunk a németek pénzén élni, szeretném világossá tenni, hogy nekünk nincs szükségünk a német adófizetõk segítségére. Mi nem akarunk a németek pénzén élni, az osztrákokén még kevésbé, de az egy másik történet.”
A most már biztosra vehetõ brit kilépéssel alaposan növekedni fognak az egyes uniós tagállamok tagdíj-befizetési terhei. Az európai közösség költségvetési kerete ugyanis mintegy 15 milliárd euróval csökken a következõ, 2021-2027-es költségvetési ciklusban, melynek végleges számai a februári, rendkívüli uniós csúcson körvonalazódnak majd.

Ugyanakkor éppen az Orbán Viktor által is emlegetett Németország - amely az Európai Unió legfejlettebb gazdasága és a legnagyobb bruttó befizetõje is - a brexit legnagyobb vesztese lesz, függetlenül attól, hogy végül is milyen számokat fog tartalmazni az új költségvetés, és annak felosztásáról hogyan állapodnak meg a tagállamok. Magyarország legnagyobb gazdasági partnerének jelenlegi tagdíja duplájára nõ, és - a Financial Times becslései szerint - 2027-ig 33 milliárd euróra emelkedik majd. Mindezek azonban csak elõzetes számok, melyek a nagyságrendeket jelzik. A magyar befizetés végleges mértékére még nem ismert, ez egyes vélemények szerint a GNI 0,9 százaléka körül alakulhat.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Összesen 5,6 milliárddal pumpálják fel Szijjártóék cégét és alapítványát
A külügyhöz tartozó MANEVI 5 milliárd forintos tőkeemelést kap, a külföldi ingatlanok felvásárlására feljogosított alapítványuk pedig 600 millió forintot kap az induláshoz. A kedden...
  
10 százalék fölött nő a magyarok bére a KSH szerint
2020. júliusban a bruttó átlagkereset 401 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - tette közzé friss adatait a KSH. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül ...
  
Magyar oltóanyaggyár épül Mongóliában
Mongóliában magyar cégek a jövő év elején megkezdik egy új oltóanyaggyár építését egy 57 millió dolláros kötött segélyhitel programban – számolt be róla Szijjártó Péter a Fac...
  
Az EU vörös listájára került Magyarország
Kedden négy újabb országot jelölt a koronavírus-térképen vörös színnel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) – adta hírül a CNN. A frissen listára ker...
  
Kósa: A korrupció elítélendő és mindenki küzd ellene
A fideszes politikus szerint sokat javult Magyarország közbiztonsága. A biztonságot illetően mind az európai országok között, mind világszinten az élmezőnyben van Magyarország; az orsz...
  
Esett a Fidesz támogatottsága, a DK eddigi legjobb eredményét érte el
Kijött a Závecz Research Intézet (ZRI) szeptemberi felmérése. Az elmúlt egy hónapban alig változtak a pártok támogatottsági adatai, derül ki a Závecz Research Intézet (ZRI) legfrissebb...
  
GKI: Év végén 9 százalék körül lehet a magyar recesszió
A harmadik negyedévben kisebb, év végén nagyobb gazdasági visszaesés várható, összességében a második negyedévben 8 százalék körüli. A reáljövedelem csökken, a munkanélküliség ...
  
Kormány rendelet: akármit dönt a főváros, beépíthető a Városliget
A kormány ismét szembemegy a fővárossal a Városliget ügyében. Szerdán ül össze a Fővárosi Közgyűlés, hogy a Városliget építési szabályzatát átírja, így megakadályozza egyes ...
  
KSH: 401 ezer forint a magyar átlagkereset
Több, mint 10 százalékkal nőttek a bérek, legalábbis azoknak, akik meg tudták tartani a munkájukat. Idén júliusban 401 800 forint volt a bruttó átlagkereset, 10,8 százalékkal magasabb,...
  
Hihetetlen: Valóságos választási csoda történt Kemeneskápolnán
Uram, itt csata van! Lövészárok, ami egyre mélyül. Itt nincsenek pártok, nincs politika, és mégis tökéletesen kettéosztódott egy a gyönyörű kis falu – így fogadta riporterünket Pét...
  
Elbukta a pénzét Orbán Viktor
Keserédes lehetett a Fradi tegnap esti BL-főtáblára jutása Orbán Viktor számára. Mint arról a Blikk is beszámolt, a miniszterelnök annyira lázba jött a kedd esti Fradi–Molde meccstől,...
  
Fradi siker: a játékosok rögtön a szurkolókhoz rohantak a meccs lefújása után
Óriási BL-siker ért el a Ferencváros: a keddi visszavágón 0-0-s döntetlent játszott a norvég Moldéval, így az idegenbeli 3-3-as döntetlen után megnyerte a párharcot a labdarúgó Bajnoko...
  
Eldölt: négy év fogházat kapott M. Richárd
Lezajlott M. Richárd tárgyalása, aki 2017-ben okozott halálos balesetet, amikor a Mercedesével a megengedettnél jóval gyorsabban hajtott Budapesten, a Dózsa György úton és ütközött egy s...
  
Varga Judit: Polt Péter nem pártkatona, hiszen nem Fidesz-tag
Az augusztus végére tervezett kormányközeli Tranzit Fesztivál egyik eseménye lett volna Varga Judit igazságügyi miniszter és Donáth Anna, a Momentum EP-képviselőjének vitája, de a járv...
  
Botrány: Nem engedték be az SZFE-re az új kancellárt
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány 2020. október 1-től dr. Szarka Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campus-főigazgatóját nevezte ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem...
  
Több mint ötmilliárdos állami támogatást kapott a Külügyminisztérium egyik cége és alapítványa
Egy kedd éjszakai kormányhatározat szerint 5 milliárd forintos tőkeemelést kap egy a Külügyminisztérium alá tartozó cég, és további 600 millió forintos támogatást zsebel be a külügy...
  
Kiszállt az autójából és megvert egy biciklist - utcai bunyó Magyarországon
Egy kaposvári férfi megvert egy biciklist, amiért az az úton biciklizett a kiépített kerékpárút helyett, olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében. 2020 júniusában autózott...
  
Hvg.hu: A Külügyminisztérium 280 millióért vett gyorsteszteket, amiket aztán át se vett a megváltozott rendelői igények miatt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 280 millió forintot fizetett ki egy cégnek koronavírus gyorstesztekért, amiket aztán inkább nem is vettek át, derül ki a hvg.hu közérdekű adatigé...
  
Hvg.hu: A Külügyminisztérium 280 millióért vett gyorsteszteket, amiket aztán át se vett a megváltozott rendelői igények miatt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 280 millió forintot fizetett ki egy cégnek koronavírus gyorstesztekért, amiket aztán inkább nem is vettek át, derül ki a hvg.hu közérdekű adatigé...
  
Jourová: Sosem bántottam a magyar embereket
„Sosem bántottam a magyar embereket, ellenkezőleg, nagy tisztelettel vagyok irántuk és a döntéseik iránt” - mondta a Politicónak Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és á...
  
70 milliárdos megrendelést kapott tavaly a kormánypropagandát gyártó cég
A korábbi évhez képest 18 milliárddal nőtt a kormány propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele, írja a cég 2019-es pénzügyi mérlege alapján a 24.hu. A cég egyedül...
  
20 milliót nyert Felcsút a Belügyminisztériumtól
Bár meglehetősen kedvező anyagi helyzetben van Felcsút, ha állami támogatásról van szó, benyújtja a pályázatát. Az illetékes miniszter pedig támogathatónak ítéli meg a település sz...
  
Orbán pofon: Brüsszel továbbra is aggódik a magyar jogállamiság miatt
Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének teljes a bizalma Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnökben, akinek távozását a magyar kormány követeli...
  
Fekete-Győr András: Orbánék félnek tőlünk
Két momentumos politikus ellen is vádat emelt az ügyészség. Fekete-Győr András pártelnököt hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével vádolják. A politikus ma sajtótájékoztató...
  
Dúró Dóra az Indexnek: Futólag olvastam csak a könyvet
Nem olvasta el végig a mesekönyvet, amit ledarált Dúró Dóra. A Mi Hazánk Mozgalom képviselőjét kérdeztük legújabb botránykeltő politikai akciójáról. Dúró Dóra országgyűlési k...
  
Hivatalos: ennyivel emelik az ápolók és egészségügyi szakdolgozók bérét novembertől
Novemberben húsz százalékkal emeli a kormány az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, azon az 500 ezer forinton kívül, amit még a nyáron biztosított az egészségügyi do...
  
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
Interneten támadták Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztost, de férje a politikus védelmére kelt, nem is akárhogyan. Csányi Tamás, a Jobbik po...
  
Hoppá, Orbán Viktor tippmixelt: fogadott a Fradira pénzben
Nem hiába, mindenki az esti meccset várja: a Fradi a múltheti döntetlen után ma visszavág a Moldének, reméljük, sikerrel. Orbán Viktor még fogadott is a magyar csapatra! A miniszterelnök...
  
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Se a NAV, se a PM nem foglalt állást arról, hogy béren kívüli juttatás-e, ha a munkáltató koronavírustesztet ad a dolgozójának, és ha nem az, akkor nem adóköteles. Varga Mihály viszon...
  
Németh Szilárd személyesen ellenőrizte a hőmérőzést Debrecenben
Az eseményre a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban került sor, hogy jelezzék, milyen fontosak a kadétiskolák. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlament...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Az Unió nettó haszonélvezõje Magyarország
Orbán Viktor kormányfõ a múlt héten összemosta az uniós és a hazai költségvetési forrásokat, emellett a befizetést a közös kasszába is sajátosan értelmezte.
Az európai uniós támogatások természetesen nem tekinthetõk a magyar költségvetés részének - mondta lapunk érdeklõdésére Nagy Gabriella. A Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetõje arra reagált, hogy Orbán Viktor múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva ennek az ellenkezõjét állította. Úgy vélekedett, hogy neki valójában mindegy, hogy az Elios céget ki finanszírozta: Magyarország vagy az Európai Unió. A miniszterelnök arra reagált, hogy veje, Tiborcz István korábbi tulajdonában lévõ, több önkormányzatnál a közvilágítást, az energiaellátást felújító cég uniós támogatását a kormány nem hívta le, hanem inkább a magyar költségvetésbõl fizették ki. Orbán Viktor szerint nincs olyan európai uniós fejlesztés, ami - ha nem lenne európai uniós pénz rá - ne valósult volna meg magyar költségvetési pénzbõl. Úgy fogalmazott: "Az én felfogásomban olyan, hogy európai uniós pénz, nincs is. Az a mi pénzünk. A magyarok pénze. Az Európai Unió folyósítja, de a mi pénzünk. Szerinte az uniós pénz nem támogatás, ugyanis Magyarországról is távozik a pénz külföldi befektetések formájában, ahonnan osztalékként ugyan valamekkora összeg visszaszivárog az országba, de nincs egyensúlyban a ki- és beáramló pénzösszeg. "Minden forint egy kalapban van, az ide-oda pakolás csak technikai kérdés.."

A köz számára mindenképpen veszteség, ha a költségvetés fizet, hiszen így elleplezõdik a túlárazás, a rossz minõségben elvégzett munka. A sokszor emlegetett, 600 millió forintos uniós támogatással megvalósult, felcsúti kisvasúttal kapcsolatban is gyakran emlegetik egyesek: "mûködik és megvalósult." Nagy Gabriella azonban hangsúlyozta, hogy ez tény, de az uniós pénzeknek más célszerûbb felhasználása indokoltabb lett volna. Ez a beruházás ugyanis nem járul hozzá Magyarország hosszú távú fejlõdéséhez.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a korábbi 2007-2013-as uniós gazdasági ciklusban a támogatások 25 százaléka szolgált közvetlen gazdaságfejlesztési célokat. Ám Magyarországon úgy használták fel a pénzek tekintélyes részét, hogy az nem a versenyképesség növelését szolgálta, például fénymásolót vettek belõle. Az elõzõ ciklusban 60 ezer projekt valósult meg uniós támogatással, ami egyértelmûen elaprózódást jelentett, s az ellenõrzés ilyen bõségben szinte lehetetlen volt..

Ez figyelmeztetõ jel lehet, hiszen a jelenlegi 2014-2021-es szakaszban a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgáló források aránya már 60 százalékos, és a pénzek célszerû felhasználásában továbbra sincs javulás. Viszont a támogatások elosztásának ez a módja látványos. Félreértések elkerülése végett Nagy Gabriella megjegyezte, ezt az arányt a magyar kormány határozta meg, és nem Brüsszel írta elõ. Az Európai Tanács ugyanis csak nagy vonalakban jelöli meg a támogatási célokat, a következõ ciklusban például ilyen az energiahatékonyság, a határok védelme vagy például a hallgatók mobilitásához való hozzájárulás. (Ennek célja, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban támogassák az Európai Uniót.)

Amikor például turizmus fejlesztésre adnak pénzeket, s abból az Alföldön épülnek kilátók, akadt olyan település, ahol 15 is, ott valóban a támogatások teljesen célszerûtlen felhasználása valósult meg, de valamilyen formában ezt is jóváhagyta az Orbán-kormány, mert látványosnak tartotta. Jellemzõ volt, hogy nem volt buszmegálló támogatására pályázat, mégis megépítette az önkormányzat, nekitámasztottak egy létrát, s így "megvalósították" a kilátóra kiírt pályázat célját.

A kormányzat eltökélt abban: minél több pénzt, minél hamarabb kiosztani. Így elmarad a tervezés és az ellenõrzés is. Ezt hívja a szakma "abszorpciós nyomásnak", amikor a forrásbõség válik elsõdlegessé, és a célszerûség háttérbe szorul - mondta Nagy Gabriella. Erre jellemzõ példa, hogy az elõzõ ciklusban maradt még pénz, s három nap alatt lehetett pályázni bicikliútra. Összesen 62 önkormányzat élt a lehetõséggel, közülük 3 olyan volt, amely már korábban tervezett ilyen beruházást. Csak ezeknél volt nyílt pályázat, s ami nem mellékes, egy kilométer beruházási költsége egyharmada volt a többi 59-nek, amelyek közül több is biciklizésre hamar alkalmatlanná váló utat épített, de akadt olyan is, amelyik egy szántóföld közepére vezetett.

Közismert, hogy az Orbán-kormány 110-115 százalékos mértékben túltervezi a megpályázható pénzeket. Ennek oka, hogy eleve számolnak azzal, hogy Brüsszel nem minden számlát fogad be - mondta a Transparency International programvezetõje.
Folyamatos dorgálás Brüsszelbõl

Szakértõk arra emlékeztetnek, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság (EB) szerint Magyarország nem teljesítette az Európai Tanács (ET) költségvetési ajánlásait, nem, hogy nem hozott hatékony intézkedéseket, egyszerûen nem vette figyelembe azokat, ugyanis ezért - mert az eurozónán kívül vagyunk -, nem jár büntetés.

Az Európai Bizottság nem tûri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetõivel szemben - mondta Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelõs uniós biztosa az Európai Parlament a tavalyi év utolsó napjaiban tartott ülésén. A címzett egyértelmûen Magyarország és Románia volt. Az uniós költségvetésbõl származó pénzeket meg kell védeni, amelyhez szigorúbb nemzeti és uniós ellenõrzõ rendszerre van szükség. Az uniós bizottság komolyan vesz minden olyan jelzést, amikor csalásról vagy az uniós források helytelen felhasználásáról érkeznek bejelentések - fûzte hozzá a költségvetési biztos. Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció EP-képviselõje úgy fogalmazott, "naivitás azt hinni, hogy a korrupt országokban jogi hiányosságok vannak csupán, és nem szándékos, jogállamot csorbító intézkedésekrõl van szó". Azt javasolta: az ellopott pénzért feleljenek saját vagyonukkal a "korrupt politikusok", az európai támogatásokat pedig közvetlenül a gazdáknak, az önkormányzatoknak a civil szervezeteknek kell adni.

Az Európa Tanács a nettó államháztartási kiadások további növelésétõl óvta Magyarországot. A megtett intézkedésekrõl április 15-ig jelentést kell tennie a magyar kormánynak. Elõírták azt is, hogy aktualizálják a költségvetési bevételeket. Minderre azért volt szükség, mert az Európai Tanács véleménye szerint a magyar kormány túlköltekezik, és erre is felhasznál uniós pénzeket.

Az Unió nettó haszonélvezõje Magyarország
Magyarország - az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint - a bruttó nemzeti jövedelme arányában (GNI) 2018-ban 0,85 százalékos befizetést teljesített az uniós kasszába, a nálunk kétségtelenül fejlettebb, és a nagy befizetõk közé tartozó Hollandia 0,62 százalékot, Svédország ennél is valamivel többet, 0,7 százalékot. (A GNI a GDP-bõl, a bruttó nemzeti termékbõl származtatott mutató, amelyet az Európai Unió a tagdíjbefizetéseknél figyelembe vesz.) Orbán Viktor ebbõl azt a következtetést vonta le, hogy Brüsszel a szegényebb országokra nagyobb terhet ró, mint a gazdagokra. A magyar miniszterelnök azonban ezúttal is csúsztatott. Szó sincs itt igazságtalanságról. Egyrészt Hollandia és Svédország az európai közösség nettó befizetõje, vagyis nagyobb összeggel járulnak hozzá az uniós költségvetéshez, mint amennyit kapnak belõle. Viszont Magyarország nettó kedvezményezett, ugyanis arányaiban valóban többet fizet be, mint ez a két ország, viszont tagdíjának többszörösét kapja vissza. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind Hollandia, mind Svédország GNI-je magasabb a miénknél, így nominálisan az alacsonyabb részarány valójában magasabb összeget takar.

Míg Orbán Viktor kormányfõ 2020 januárjában azon kesergett, hogy befizetéseink mily hatalmasok, ugyanakkor 2018-ban még azt mondta, hogy "Magyarország 2030-ra nettó befizetõ ország lesz az unióban". Akkor - a jelenlegi gyengébb makrogazdasági adatok ellenére - szó szerint ezt mondta: „Nem akarunk a németek pénzén élni, szeretném világossá tenni, hogy nekünk nincs szükségünk a német adófizetõk segítségére. Mi nem akarunk a németek pénzén élni, az osztrákokén még kevésbé, de az egy másik történet.”
A most már biztosra vehetõ brit kilépéssel alaposan növekedni fognak az egyes uniós tagállamok tagdíj-befizetési terhei. Az európai közösség költségvetési kerete ugyanis mintegy 15 milliárd euróval csökken a következõ, 2021-2027-es költségvetési ciklusban, melynek végleges számai a februári, rendkívüli uniós csúcson körvonalazódnak majd.

Ugyanakkor éppen az Orbán Viktor által is emlegetett Németország - amely az Európai Unió legfejlettebb gazdasága és a legnagyobb bruttó befizetõje is - a brexit legnagyobb vesztese lesz, függetlenül attól, hogy végül is milyen számokat fog tartalmazni az új költségvetés, és annak felosztásáról hogyan állapodnak meg a tagállamok. Magyarország legnagyobb gazdasági partnerének jelenlegi tagdíja duplájára nõ, és - a Financial Times becslései szerint - 2027-ig 33 milliárd euróra emelkedik majd. Mindezek azonban csak elõzetes számok, melyek a nagyságrendeket jelzik. A magyar befizetés végleges mértékére még nem ismert, ez egyes vélemények szerint a GNI 0,9 százaléka körül alakulhat.
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, de most el kell hagynia Magyarországot
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Átverik a nyugdíjasokat - tízmilliós büntetés a hamis leletek miatt
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Müller Cecília: A fodrászatokban ne legyenek kitéve magazinok
Közel félmillió euróért vásárol festményeket a jegybank
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Kiszállt az autójából és megvert egy biciklist - utcai bunyó Magyarországon
Újabb tervekkel állt elő Matolcsy: évi 20 ezerrel több magyar szülessen
Autóbaleset szenvedett Kunhalmi Ágnes
Elszabadultak az indulatok Dér Heni oldalán - Hatalmas csalódás vagy
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
Nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését, mert már nincs veszélyhelyzet
Orbánt szerint nem csak Őt sértette meg az EU, hanem Magyarországot és a magyar embereket is
Botrány: Kiakadtak a sztárok Duró Dórára a könyvdarálós akciója miatt
Közel félmilliárdos bírságot kapott az Ékszer TV
Hihetetlen: Valóságos választási csoda történt Kemeneskápolnán
Orbán nyert: Nem venné annyira komolyan a jogállamiságot a német kormány az EU-s pénzek kiosztásánál
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
Óriási a botrány - egy szegedi önkormányzati képviselőt vett őrizetbe a rendőrség
Elbukta a pénzét Orbán Viktor
Magyar botrány: Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt
Meghalt a csurgói asszony, akinek fertőtlenítőszerrel mosták ki a hasüregét sóoldat helyett
Egerszólát: Babakocsiba csapódott egy acélmagvas lövedék
Müller Cecília vitaminok szedését, a mozgás lassú, fokozatos bevezetését és pszichés támogatást javasol.
Orbán: sok pénzt hagytunk a budapesti vállalkozóknál, az egész világon nem nagyon látok erre példát
Új frontot nyitott Orbán az EU-val vívott háborújában
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Ekkora hőmérséklettel csütörtöktől hazaküldik a diákokat az iskolákból
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
Orbán Viktor Becsehelyre látogatott, csak a polgármesternek elfelejtettek szólni
Már több száz büntetőügy van a járványügyi helyzet miatt
Varga Judit tollat ragadott mert az EU Bizottság alelnöke Magyarországot beteg demokráciának nevezte
Áron alul vitte a belvárosi üzlethelyiséget a fideszes képviselő lánya
Hitelmoratórium és lakáseladási hullám
Botrány: a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz
Szijjártó: Marad a határzár
Tiborcz cége vette meg az egykori Fonográf-klubot
Pályázati pénzt bukott egy civil szervezet, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről támogatott-e
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Az Európai Bizottság alelnöke csúnyát mondott Orbán Viktorról, aztán jött Varga Judit...
Trump botrány: 21 millió forint fodrászra
Orbán pofon: Brüsszel továbbra is aggódik a magyar jogállamiság miatt
Maruzsa: 41 ezer digitális hőmérőt osztanak ki és hőkapukat szerelnek fel
Budafok-tétényi családsegítő vezetője magának válogatott az adományokból az önkormányzat jelentése szerint
Dopeman beleállt Fluor Tomiba
Trump a lányát akarta megtenni alelnöknek
Ursula von der Leyen erőset üzent Orbánnak
Jourová: Sosem bántottam a magyar embereket
Óriási a baj: ellepték Magyarország nagyvárosait a rágcsálók
20 milliót nyert Felcsút a Belügyminisztériumtól
Aggódnak a rajongók: jó ideje semmit nem tudni Sas Józsefről
Dúró Dóra az Indexnek: Futólag olvastam csak a könyvet
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Nyolcmilliárdért építenek gyárat Üllőn
Vasvillával kergetett, egy kormánytisztviselőt egy Csongrád megyei férfi - elkapta
Kiderült, miért nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését
Orbán levél az EU-nak: Vitás kérdésekben mindig – és legtöbbször eredménnyel – törekedtünk a megegyezésre
Németh Szilárd személyesen ellenőrizte a hőmérőzést Debrecenben
Orbán levelet írt az EU-nak: ezt követeli
Dúró Dóra életveszélyes fenyegetéseket kap
ATV: Téliesíteni kell a kiskunhalasi mobil járványkórházat
Százmilliós nagyságrendű jegybevétel-kiesésről beszélt Ákos
1,5 millió forinttal támogatja Iványi Gábor egyesületét a IX. kerület polgármestere
Botrány: Ferihegyi dolgozók árulhattak kábítószert
Müller Cecília: Az a célunk, hogy működjön Magyarország
Atlétikai emlékversenyt rendeznek 3,2 milliárdért
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum