Csatlakozz hozzánk facebookon
Egyre több a pszichés zavarokkal küzdõ diák  



Aggasztóan öregedõ pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenõ sajátos nevelési igényû és pszichés zavarokkal küzdõ diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken - de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.

Miután Orbán Viktor még 2011-ben Pokorni Zoltán adatokat, érveket soroló felszólalására a „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – riposzttal reagált, és miután az azóta tartó állandó és sikertelen oktatási reformokat mindenféle hatástanulmányok, szakmai anyagok nélkül vezetik be, és alig van megbízható statisztika a magyar iskolákról, kifejezetten érdekes, ha megjelenik egy ilyen.

A napokban jött ki - a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete által jegyzett - A közoktatás indikátorrendszere 2019, amely többek között megpróbálja feltérképezni a magyar iskolákba járó roma diákok arányát. Ez nem könnyû, hiszen nyilvántartás nincs a tanulók származásáról.

„Megítélése szerint az Önök feladatellátási helyén milyen százalékos arányban vannak a tanulók között olyanok, akikre érvényes az alábbi jellemzõ: roma származású?” - ezt a kérdést tették fel az iskolaigazgatóknak az országos kompetenciamérésen, a kutatók pedig ezekbõl a válaszokból dolgoztak.

Az állami iskolákban 50 százalékkal több

A tanulmány szerint az általános iskolákban a roma tanulók aránya viszonylag stabil, 14-15 százalékos volt az elmúlt évtizedben. Az érettségit adó középiskolákban bõven 10 száz alatti ez a szám, a szakközépiskolákban viszont majdnem 30 százalék. (2008 és 2015 között körülbelül 50 százalékkal emelkedett a roma gyerekek aránya ezekben.)

Az állami fenntartású általános iskolákban nagyobb a roma tanulók aránya, mint az egyházi iskolákban. Elõbbiben évek óta 15 százalék, utóbbiakban nagyjából 10. (Hozzá kell tenni, hogy 2010-ben még az utóbbiakban alig haladta meg az 5 százalékot.) A legnagyobb arányban - ahogy az a fenti ábrán is jól látható - a magán- és alapítványi iskolákban vannak roma diákok, arányuk 2015-2016-ban nõtt meg ugrásszerûen.

Nem meglepõ, hogy gimnáziumokban nagyon kevés a roma diák, az viszont érdekes, hogy mind az állami mind az egyházi gimnáziumokban hasonlóak az arányok - mintegy 2-3 százalék körül mozognak.

Tûnik el a szegénység és a hátrányos helyzet?

A kormányzati sikerpropagandával egybevágni látszik, hogy a grafikonok szerint az utóbbi években mind a szegény családban élõ gyerekek, mind a (halmozottan) hátrányos helyzetû diákok aránya folyamatosan csökken.

2007 és 2010 között a szegény háztartásban élõ gyerekek aránya 20 százalék körül ingadozott, 2011-tõl 2014-ig viszont 27 százalékra nõtt. Ezután viszont néhány év alatt visszaesett és a 2011 elõtti évek átlagánál is alacsonyabb értéket vett fel.

Ez nagyon örvendetes adat lenne, ám mint korábban írtuk, nem társadalompolitikai csoda történt, hanem a szegénység mérésének módszertana változott meg. Nyilván valamennyire közre játszhat a mutató javulásában, hogy egyre többeknek van legális munkája, és nõ a reálbér, de azt nem lehet tudni, hogy mennyi ennek a hatása és mennyi a statisztikai trükknek.

Hasonlóan látványos csökkenésrõl számol be a tanulmány a hátrányos helyzetû (HH) tanulók arányában is. Bár 2008 és 2012 között 23,4 százalékról 27,5 százalékra emelkedett e tanulók aránya, a következõ két évben „varázsütésre” 13,9 százalékra csökkent, sõt, 2018-ra ez az érték 11,3 százalékos volt. A halmozottan hátrányos helyzetû (HHH) tanulók aránya 2008 és 2012 között 9 százalék körüli állt be, de 2018-ra 6 százalékig esett vissza.

A szakközépiskolákban minden ötödik gyerek hátrányos helyzetû

A grafikonok alapján itt valós pozitív változás látszik kirajzolódni, ám a szövegben, kicsit elbújva ez áll: „2012 és 2014 közötti csökkenések elsõsorban a kategóriákba sorolás követelményeinek szigorításával magyarázhatók”. (Errõl a statisztikai trükkrõl korábban mi itt írtunk bõvebben.) Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy miért is ábrázolják egy grafikonon a különbözõ módszertanokkal készült felmérés adatait a szerzõk.

Általános iskolában (az új módszertan szerinti méréssel) 2018-ban 14,1 százalék volt a HH tanulók aránya, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban mindössze 0,7 százalék. A legnagyobb arányban a szakközépiskolákban vannak jelen (19,3 százalék). A HHH tanulók aránya szakközépiskolások körében 11,3 százalék, míg a szakgimnazisták esetében 2,1 százalék, a 4 osztályos gimnáziumba járók között pedig 1,2 százalék.

A tanulmány kitér a veszélyeztetett tanulók arányának változására is, ami a tanító, illetve az osztályfõnök megítélése szerint mutatja a családi körülmények miatt veszélyeztetett (alultáplált, otthoni bántalmazásnak kitett, elhanyagolt, drogfüggõség tüneteit mutató) tanulók arányát.

E tanulók aránya szerencsére folyamatosan csökken, 2004-ben még közel 7 százalék volt, két éve már ennek csak a fele. Az általános iskolákban 4,7 százalék volt 2018-ban a veszélyeztetett tanulók aránya, a szakközépiskolákban 3,6, a szakgimnáziumokban 0,9, a gimnáziumokban pedig 0,7 százalék. Ide tartozik az is, hogy tovább nõ a magyar oktatásban a – nemzetközi szinten már így is a legkedvezõtlenebb képet mutató – szegregáció. 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nõtt a HH és a HHH, többségében roma gyerekek elkülönített iskolai oktatásának mértéke.

Egyre több a speciális nevelési igényû (SNI) tanuló

Sok helyrõl hallani, hogy egyre több magatartás-, és tanulásizavarral küzdõ gyerek van az iskolákban, de errõl pontos adatok nem nagyon láttak eddig napvilágot. A kötet megerõsíti ezt a tapasztalatot, eszerint a köznevelésben tanulók körében az SNI-tanulók aránya 2001 és 2018 között 3,6-ról 6,9 százalékra nõtt. Az 1–8. évfolyamos tanulók között ez egyébként csak kismértékben változott, de a középfokú oktatásban majdnem megháromszorozódott.

Az 1–8. évfolyamos tanulók közül az általános iskolai képzésben részt vevõk 7,6 százaléka volt SNI tanuló, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumok tanulói körében ez az arány csak 0,8 százalék. A szakközépiskolába járók közel ötöde (19,4 százalék), a szakgimnáziumokba járók 3,8 százaléka, a 4 osztályos gimnáziumokba járók 1,9 százalék volt SNI-s 2018-ban.

Az SNI-s tanulók leginkább az állami fenntartású iskolákba járnak, feltûnõen kevesebb ilyen diák van az egyházi fenntartású intézményekben.

Duplájára nõtt a pszichés zavarokkal küzdõk aránya

A pszichés fejõdési zavar többféle fejlõdési rendellenesség összefoglaló elnevezése. Magában foglalja a súlyos tanulási zavarral élõ, diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás tanulókat, illetve a súlyos fejlõdési zavarral és a súlyos magatartási zavarral élõket is.

A pszichés fejlõdési zavarral élõ tanulók aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett. 2012 és 2018 között 2-rõl 3 százalékra nõtt az összes tanuló között, és 44-rõl 51 százalékra az SNI tanulók között.

A leggyakoribb megfigyelhetõ pszichés fejlõdési zavar a súlyos tanulási zavar, viszont a súlyos figyelemzavarral és a súlyos magatartási zavarral élõ tanulók aránya az elmúlt években jelentõsen nem változott, és az összes tanuló között nagyon alacsony volt (átlagosan 0,26, illetve 0,15 százalék).

Ugrásszerûen nõ a nem szakos ellátottság

A tanulmány több fejezete foglalkozik a pedagógusokkal is. Azon nem lepõdik meg senki, hogy a pálya elnõiesedett, az óvodákban közel 100, az általános iskolákban mintegy 90, a gimnáziumokban 70, a szakgimnáziumokban 65 százalékban nõk tanítanak, de még a szakközépiskolákban is kevesebb a férfi pedagógus.

Viszont ez a tanulmány is rávilágít a pedagóguspálya rohamos elöregedésére, ami viszont a jövõre nézve aggasztó, és sürgõs oktatáspolitikai beavatkozást igényelne. 2008 és 2018 között egyre idõsebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Nagymértékben csökkent (9-rõl 6 százalékra) a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, és a 30–39 éves korcsoport aránya is (27 százalékról 18-ra). Ezzel párhuzamosan az 50–59 éves pedagógusok aránya jelentõsen nõtt (27-rõl 35 százalékra), és nõtt a 60 évesnél idõsebb tanárok aránya is (2-rõl több mint 9 százalékra).

A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhetõ, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20–29 éves és 30–39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben.

Hogy - kis túlzással - néhány éven belül megfelezõdik a tanári állomány, arra az is utal, hogy a hamarosan nyugdíjba menõ pedagógusokat nincs ki pótolja. A pályakezdõk aránya ugyanis az óvodákat leszámítva nem nõtt az utolsó években, és valamennyi programtípusban rendkívül alacsony, fél-másfél százaléknyi volt az értéke. A nyugdíjasok gyakorlatilag kikoptak az állami iskolákból, az egyházi és magániskolákban 3-4 százalék körül van az arányuk.

A bérek, mondjuk biztosan nem elég motiválók a pedagóguspályára lépéshez. Az életpályával járó fizetésemelés után is az a helyzet – olvasható ki a tanulmányból –, hogy a fõiskolai végzettségû tanárok a fõiskolai végzettségû más foglalkozásúak keresetének 81, az egyetemi végzettségû tanárok az egyetemi végzettségû más foglalkozásúak keresetének mindössze 63 százalékát keresik.

„Bármely szakos” tanárok

A kormányzat által rendszeresen tagadott vagy elbagatellizált tanárhiányt cáfolja a kutatás egy másik fejezete, amely azt mutatja be, hogy az utóbbi években ugrásszerûen megnõtt a nem szakos ellátottság, azaz egyre többen tanítanak úgy szaktárgyat, hogy nincs a tanított szakra képesítésük.

A legnagyobb mértékben a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de az összes tantárgy esetében is átlagosan kétszeresére nõtt az arány két év alatt.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Orbán pofon: Brüsszel továbbra is aggódik a magyar jogállamiság miatt
Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének teljes a bizalma Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnökben, akinek távozását a magyar kormány követeli...
  
Fekete-Győr András: Orbánék félnek tőlünk
Két momentumos politikus ellen is vádat emelt az ügyészség. Fekete-Győr András pártelnököt hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével vádolják. A politikus ma sajtótájékoztató...
  
Dúró Dóra az Indexnek: Futólag olvastam csak a könyvet
Nem olvasta el végig a mesekönyvet, amit ledarált Dúró Dóra. A Mi Hazánk Mozgalom képviselőjét kérdeztük legújabb botránykeltő politikai akciójáról. Dúró Dóra országgyűlési k...
  
Hivatalos: ennyivel emelik az ápolók és egészségügyi szakdolgozók bérét novembertől
Novemberben húsz százalékkal emeli a kormány az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, azon az 500 ezer forinton kívül, amit még a nyáron biztosított az egészségügyi do...
  
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
Interneten támadták Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztost, de férje a politikus védelmére kelt, nem is akárhogyan. Csányi Tamás, a Jobbik po...
  
Hoppá, Orbán Viktor tippmixelt: fogadott a Fradira pénzben
Nem hiába, mindenki az esti meccset várja: a Fradi a múltheti döntetlen után ma visszavág a Moldének, reméljük, sikerrel. Orbán Viktor még fogadott is a magyar csapatra! A miniszterelnök...
  
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami eddig nem létezett
Se a NAV, se a PM nem foglalt állást arról, hogy béren kívüli juttatás-e, ha a munkáltató koronavírustesztet ad a dolgozójának, és ha nem az, akkor nem adóköteles. Varga Mihály viszon...
  
Németh Szilárd személyesen ellenőrizte a hőmérőzést Debrecenben
Az eseményre a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban került sor, hogy jelezzék, milyen fontosak a kadétiskolák. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlament...
  
Nyolcmilliárdért építenek gyárat Üllőn
A beruházás negyede magyar állami támogatásból származik, a gyárban ezer embert alkalmaznak majd, a termelés jövőre indul. Új számítógépgyárat épít Üllőn a Lenovo – jelentette...
  
Kiderült, miért nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését
Megszűnt a veszélyhelyzet, ezért aztán a Pénzügyminisztériumnak (PM) nem is kell ellenőriznie semmit – derül ki Tállai András válaszából. A DK-s Sebián-Petrovszki László írásbel...
  
Vidnyánszkyék lecserélik az SZFE kancellárját egy katonatisztre
A 444 több egyetemi forrásból úgy értesült, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem fölé kinevezett kuratórium kezdeményezésére távozik az egyetem kancellárja, helyére pedig Szark...
  
Vidnyánszkyék lecserélik az SZFE kancellárját egy katonatisztre
A 444 több egyetemi forrásból úgy értesült, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem fölé kinevezett kuratórium kezdeményezésére távozik az egyetem kancellárja, helyére pedig Szark...
  
Ursula von der Leyen erőset üzent Orbánnak
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szóvivőin keresztül azt üzente, hogy Vera Jourová továbbra is a teljes bizalmát élvezi. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben követelte Jo...
  
ATV: Téliesíteni kell a kiskunhalasi mobil járványkórházat
Téliesíteni kell a kiskunhalasi mobil járványkórházat, közölte az ATV Híradója az MSZP frakcióvezető-helyettesére hivatkozva. Harangozó Tamás az Országgyűlés honvédelmi és rendész...
  
Budafok-tétényi családsegítő vezetője magának válogatott az adományokból az önkormányzat jelentése szerint
Daróczi Csillát korábban egy kamudoktori miatt küldték el a XXII. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központtól. Február közepén szólította fel lemondásra a XXII. kerületi Család-...
  
Elszabadultak az indulatok Dér Heni oldalán - Hatalmas csalódás vagy
A nagy népszerűségnek örvendő Nyerő páros című műsorban napról napra komolyabb balhék keletkeznek a versenyzők között, ami már a kommentelőket sem kerüli el: most épp Dér Heni az e...
  
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Gyászol a televíziós szakma. Szomorú hírt jelentette be a televíziós műsorokat gyártó Show & Game Produkció. 46 éves korában elhunyt szeretett kollégájuk, Várhidy Zsófia. "A gyász...
  
Autóbaleset szenvedett Kunhalmi Ágnes
Autóbalesetet szenvedett Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, aki egy villamossal ütközött autójával a Parlamentnél. A politikus a Facebook-oldalán írta le, mi történt. Szerencsére senk...
  
Nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését, mert már nincs veszélyhelyzet
A Népszava hívja fel a figyelmet a DK-s parlamenti képviselő, Sebián-Petrovszki László kérdésére, és Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár válaszára, a gyanúsan drága l...
  
Müller Cecília: Az a célunk, hogy működjön Magyarország
Nem célozzák a halasztható egészségügyi ellátások felfüggesztését, mondta Müller Cecília az operatív törzs keddi tájékoztatóján. „Az a célunk, hogy működjön Magyarország, mű...
  
Trump botrány: 21 millió forint fodrászra
A novemberi választáshoz közeledve élesedik az amerikai elnökválasztási kampány, és folyamatosan kerülnek nyilvánosságra új információk a jelöltekről, köztük néhány szó szerint h...
  
Hitelmoratórium és lakáseladási hullám
Átalakulás és kínálatbővülés jöhet a használt lakások piacán egyrészt a járványhatás miatt megtorpanó albérletpiac, másrészt a hitelmoratórium részleges lejárta miatt. Az elmú...
  
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Augusztusban javultak a munkaerőpiaci adatok, ahogy a gazdaság elkezdett kimászni a járvány első hulláma okozta gödörből. Azonban a második hullám miatt ősszel, sőt 2021 elején várhat...
  
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
Vádat emelt az ügyészség mások mellett Fekete-Győr András, a Momentum vezetője, illetve Szarvas Koppány Bendegúz, szintén momentumos politikus ellen. A vád nem csekély: hivatalos személy...
  
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Az önkormányzati választás óta állítólag pánik van a Fideszben, mert a méréseik szerint nem túl népszerűek a fiatalok körében. Erre egy csomó válasz született a párt részéről. P...
  
Botrány: a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz
Krisztina és tízéves lánya, Pálma egy 19 négyzetméteres zugban élt együtt idén januárig, amikor a gyámhatóság egy csütörtöki napon váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevel...
  
Új frontot nyitott Orbán az EU-val vívott háborújában
Kedd reggel hozta nyilvánosságra a magyar kormány Orbán Viktor levelét, amiben Ursula Von Der Leyen bizottsági elnöknek arról írt, hogy Vera Jourová biztosnak távoznia kell hivatalából. A...
  
Tűz volt egy józsefvárosi iskolában
A diákok időben elhagyták az intézményt. Tűz ütött ki Budapesten, a VIII. kerületi Deák Diák Általános Iskola tetőterében, a kazánházban kedd reggel. A négyemeletes épületnek cs...
  
Atlétikai emlékversenyt rendeznek 3,2 milliárdért
Évente 800 millió forinttal támogatja a kormány az emlékverseny megrendezését. A 2006-ban elhunyt ismert sportriporter, volt rövidtávfutó, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egykori főt...
  
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
64 százalékkal nyerte a vasárnapi önkormányzati választást egy romániai falu, Deveselu polgármestere, aki két héttel korábban, szeptember 15-én meghalt koronavírus-fertőzésben. A hivat...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Egyre több a pszichés zavarokkal küzdõ diák


Aggasztóan öregedõ pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenõ sajátos nevelési igényû és pszichés zavarokkal küzdõ diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken - de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.

Miután Orbán Viktor még 2011-ben Pokorni Zoltán adatokat, érveket soroló felszólalására a „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – riposzttal reagált, és miután az azóta tartó állandó és sikertelen oktatási reformokat mindenféle hatástanulmányok, szakmai anyagok nélkül vezetik be, és alig van megbízható statisztika a magyar iskolákról, kifejezetten érdekes, ha megjelenik egy ilyen.

A napokban jött ki - a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete által jegyzett - A közoktatás indikátorrendszere 2019, amely többek között megpróbálja feltérképezni a magyar iskolákba járó roma diákok arányát. Ez nem könnyû, hiszen nyilvántartás nincs a tanulók származásáról.

„Megítélése szerint az Önök feladatellátási helyén milyen százalékos arányban vannak a tanulók között olyanok, akikre érvényes az alábbi jellemzõ: roma származású?” - ezt a kérdést tették fel az iskolaigazgatóknak az országos kompetenciamérésen, a kutatók pedig ezekbõl a válaszokból dolgoztak.

Az állami iskolákban 50 százalékkal több

A tanulmány szerint az általános iskolákban a roma tanulók aránya viszonylag stabil, 14-15 százalékos volt az elmúlt évtizedben. Az érettségit adó középiskolákban bõven 10 száz alatti ez a szám, a szakközépiskolákban viszont majdnem 30 százalék. (2008 és 2015 között körülbelül 50 százalékkal emelkedett a roma gyerekek aránya ezekben.)

Az állami fenntartású általános iskolákban nagyobb a roma tanulók aránya, mint az egyházi iskolákban. Elõbbiben évek óta 15 százalék, utóbbiakban nagyjából 10. (Hozzá kell tenni, hogy 2010-ben még az utóbbiakban alig haladta meg az 5 százalékot.) A legnagyobb arányban - ahogy az a fenti ábrán is jól látható - a magán- és alapítványi iskolákban vannak roma diákok, arányuk 2015-2016-ban nõtt meg ugrásszerûen.

Nem meglepõ, hogy gimnáziumokban nagyon kevés a roma diák, az viszont érdekes, hogy mind az állami mind az egyházi gimnáziumokban hasonlóak az arányok - mintegy 2-3 százalék körül mozognak.

Tûnik el a szegénység és a hátrányos helyzet?

A kormányzati sikerpropagandával egybevágni látszik, hogy a grafikonok szerint az utóbbi években mind a szegény családban élõ gyerekek, mind a (halmozottan) hátrányos helyzetû diákok aránya folyamatosan csökken.

2007 és 2010 között a szegény háztartásban élõ gyerekek aránya 20 százalék körül ingadozott, 2011-tõl 2014-ig viszont 27 százalékra nõtt. Ezután viszont néhány év alatt visszaesett és a 2011 elõtti évek átlagánál is alacsonyabb értéket vett fel.

Ez nagyon örvendetes adat lenne, ám mint korábban írtuk, nem társadalompolitikai csoda történt, hanem a szegénység mérésének módszertana változott meg. Nyilván valamennyire közre játszhat a mutató javulásában, hogy egyre többeknek van legális munkája, és nõ a reálbér, de azt nem lehet tudni, hogy mennyi ennek a hatása és mennyi a statisztikai trükknek.

Hasonlóan látványos csökkenésrõl számol be a tanulmány a hátrányos helyzetû (HH) tanulók arányában is. Bár 2008 és 2012 között 23,4 százalékról 27,5 százalékra emelkedett e tanulók aránya, a következõ két évben „varázsütésre” 13,9 százalékra csökkent, sõt, 2018-ra ez az érték 11,3 százalékos volt. A halmozottan hátrányos helyzetû (HHH) tanulók aránya 2008 és 2012 között 9 százalék körüli állt be, de 2018-ra 6 százalékig esett vissza.

A szakközépiskolákban minden ötödik gyerek hátrányos helyzetû

A grafikonok alapján itt valós pozitív változás látszik kirajzolódni, ám a szövegben, kicsit elbújva ez áll: „2012 és 2014 közötti csökkenések elsõsorban a kategóriákba sorolás követelményeinek szigorításával magyarázhatók”. (Errõl a statisztikai trükkrõl korábban mi itt írtunk bõvebben.) Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy miért is ábrázolják egy grafikonon a különbözõ módszertanokkal készült felmérés adatait a szerzõk.

Általános iskolában (az új módszertan szerinti méréssel) 2018-ban 14,1 százalék volt a HH tanulók aránya, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban mindössze 0,7 százalék. A legnagyobb arányban a szakközépiskolákban vannak jelen (19,3 százalék). A HHH tanulók aránya szakközépiskolások körében 11,3 százalék, míg a szakgimnazisták esetében 2,1 százalék, a 4 osztályos gimnáziumba járók között pedig 1,2 százalék.

A tanulmány kitér a veszélyeztetett tanulók arányának változására is, ami a tanító, illetve az osztályfõnök megítélése szerint mutatja a családi körülmények miatt veszélyeztetett (alultáplált, otthoni bántalmazásnak kitett, elhanyagolt, drogfüggõség tüneteit mutató) tanulók arányát.

E tanulók aránya szerencsére folyamatosan csökken, 2004-ben még közel 7 százalék volt, két éve már ennek csak a fele. Az általános iskolákban 4,7 százalék volt 2018-ban a veszélyeztetett tanulók aránya, a szakközépiskolákban 3,6, a szakgimnáziumokban 0,9, a gimnáziumokban pedig 0,7 százalék. Ide tartozik az is, hogy tovább nõ a magyar oktatásban a – nemzetközi szinten már így is a legkedvezõtlenebb képet mutató – szegregáció. 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nõtt a HH és a HHH, többségében roma gyerekek elkülönített iskolai oktatásának mértéke.

Egyre több a speciális nevelési igényû (SNI) tanuló

Sok helyrõl hallani, hogy egyre több magatartás-, és tanulásizavarral küzdõ gyerek van az iskolákban, de errõl pontos adatok nem nagyon láttak eddig napvilágot. A kötet megerõsíti ezt a tapasztalatot, eszerint a köznevelésben tanulók körében az SNI-tanulók aránya 2001 és 2018 között 3,6-ról 6,9 százalékra nõtt. Az 1–8. évfolyamos tanulók között ez egyébként csak kismértékben változott, de a középfokú oktatásban majdnem megháromszorozódott.

Az 1–8. évfolyamos tanulók közül az általános iskolai képzésben részt vevõk 7,6 százaléka volt SNI tanuló, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumok tanulói körében ez az arány csak 0,8 százalék. A szakközépiskolába járók közel ötöde (19,4 százalék), a szakgimnáziumokba járók 3,8 százaléka, a 4 osztályos gimnáziumokba járók 1,9 százalék volt SNI-s 2018-ban.

Az SNI-s tanulók leginkább az állami fenntartású iskolákba járnak, feltûnõen kevesebb ilyen diák van az egyházi fenntartású intézményekben.

Duplájára nõtt a pszichés zavarokkal küzdõk aránya

A pszichés fejõdési zavar többféle fejlõdési rendellenesség összefoglaló elnevezése. Magában foglalja a súlyos tanulási zavarral élõ, diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás tanulókat, illetve a súlyos fejlõdési zavarral és a súlyos magatartási zavarral élõket is.

A pszichés fejlõdési zavarral élõ tanulók aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett. 2012 és 2018 között 2-rõl 3 százalékra nõtt az összes tanuló között, és 44-rõl 51 százalékra az SNI tanulók között.

A leggyakoribb megfigyelhetõ pszichés fejlõdési zavar a súlyos tanulási zavar, viszont a súlyos figyelemzavarral és a súlyos magatartási zavarral élõ tanulók aránya az elmúlt években jelentõsen nem változott, és az összes tanuló között nagyon alacsony volt (átlagosan 0,26, illetve 0,15 százalék).

Ugrásszerûen nõ a nem szakos ellátottság

A tanulmány több fejezete foglalkozik a pedagógusokkal is. Azon nem lepõdik meg senki, hogy a pálya elnõiesedett, az óvodákban közel 100, az általános iskolákban mintegy 90, a gimnáziumokban 70, a szakgimnáziumokban 65 százalékban nõk tanítanak, de még a szakközépiskolákban is kevesebb a férfi pedagógus.

Viszont ez a tanulmány is rávilágít a pedagóguspálya rohamos elöregedésére, ami viszont a jövõre nézve aggasztó, és sürgõs oktatáspolitikai beavatkozást igényelne. 2008 és 2018 között egyre idõsebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Nagymértékben csökkent (9-rõl 6 százalékra) a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, és a 30–39 éves korcsoport aránya is (27 százalékról 18-ra). Ezzel párhuzamosan az 50–59 éves pedagógusok aránya jelentõsen nõtt (27-rõl 35 százalékra), és nõtt a 60 évesnél idõsebb tanárok aránya is (2-rõl több mint 9 százalékra).

A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhetõ, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20–29 éves és 30–39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben.

Hogy - kis túlzással - néhány éven belül megfelezõdik a tanári állomány, arra az is utal, hogy a hamarosan nyugdíjba menõ pedagógusokat nincs ki pótolja. A pályakezdõk aránya ugyanis az óvodákat leszámítva nem nõtt az utolsó években, és valamennyi programtípusban rendkívül alacsony, fél-másfél százaléknyi volt az értéke. A nyugdíjasok gyakorlatilag kikoptak az állami iskolákból, az egyházi és magániskolákban 3-4 százalék körül van az arányuk.

A bérek, mondjuk biztosan nem elég motiválók a pedagóguspályára lépéshez. Az életpályával járó fizetésemelés után is az a helyzet – olvasható ki a tanulmányból –, hogy a fõiskolai végzettségû tanárok a fõiskolai végzettségû más foglalkozásúak keresetének 81, az egyetemi végzettségû tanárok az egyetemi végzettségû más foglalkozásúak keresetének mindössze 63 százalékát keresik.

„Bármely szakos” tanárok

A kormányzat által rendszeresen tagadott vagy elbagatellizált tanárhiányt cáfolja a kutatás egy másik fejezete, amely azt mutatja be, hogy az utóbbi években ugrásszerûen megnõtt a nem szakos ellátottság, azaz egyre többen tanítanak úgy szaktárgyat, hogy nincs a tanított szakra képesítésük.

A legnagyobb mértékben a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de az összes tantárgy esetében is átlagosan kétszeresére nõtt az arány két év alatt.
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Mi történt? - a kilencedik emeletről zuhant a halálba az egykori NB I-es magyar focista
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Áder felesége a címlapokon: Verhetetlen eleganciában a magyar first lady
Nagyon durva győzelmet aratott a Fidesz Kargacon
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Orbán interjú: Gönczi Gábor néha inkább lelkes szurkolónak tűnt mint műsorvezetőnek
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, de most el kell hagynia Magyarországot
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Átverik a nyugdíjasokat - tízmilliós büntetés a hamis leletek miatt
Orbán pálinkázni ment: maszk, távolságtartás, na az nem volt
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Videó: Megebédelt, majd meglopta a személyzetet egy budapesti étteremben
Bajban a forint, de az igazi csata még csak most jön
Babakocsiba csapódott egy lövedék Egerszólát mellett
Te is tudnál NB I-es csapatot csinálni, ha adnának neked is minden évben három milliárd forint közpénzt. Ez nem művészet.
Müller Cecília: A fodrászatokban ne legyenek kitéve magazinok
Közel félmillió euróért vásárol festményeket a jegybank
Orbán döntött a közmunkásokkal kapcsolatban
Pánik: Majdnem leesett a színpadról Balázs Klári
Orbán: Jövőre meg kell emelni a közmunkások bérét
Botrány: Kiakadtak a sztárok Duró Dórára a könyvdarálós akciója miatt
Újabb tervekkel állt elő Matolcsy: évi 20 ezerrel több magyar szülessen
Közel félmilliárdos bírságot kapott az Ékszer TV
Autóbaleset szenvedett Kunhalmi Ágnes
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Orbán nyert: Nem venné annyira komolyan a jogállamiságot a német kormány az EU-s pénzek kiosztásánál
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
Elszabadultak az indulatok Dér Heni oldalán - Hatalmas csalódás vagy
Óriási a botrány - egy szegedi önkormányzati képviselőt vett őrizetbe a rendőrség
Egerszólát: Babakocsiba csapódott egy acélmagvas lövedék
Magyar botrány: Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt
Nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését, mert már nincs veszélyhelyzet
Meghalt a csurgói asszony, akinek fertőtlenítőszerrel mosták ki a hasüregét sóoldat helyett
Orbán: sok pénzt hagytunk a budapesti vállalkozóknál, az egész világon nem nagyon látok erre példát
Ekkora hőmérséklettel csütörtöktől hazaküldik a diákokat az iskolákból
Müller Cecília vitaminok szedését, a mozgás lassú, fokozatos bevezetését és pszichés támogatást javasol.
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
Elképesztő gyűrűt kapott Hajdú Péter szerelme
Orbánt szerint nem csak Őt sértette meg az EU, hanem Magyarországot és a magyar embereket is
Szijjártó: Marad a határzár
Orbán Viktor Becsehelyre látogatott, csak a polgármesternek elfelejtettek szólni
Új frontot nyitott Orbán az EU-val vívott háborújában
Már több száz büntetőügy van a járványügyi helyzet miatt
Pályázati pénzt bukott egy civil szervezet, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről támogatott-e
Tiborcz cége vette meg az egykori Fonográf-klubot
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Áron alul vitte a belvárosi üzlethelyiséget a fideszes képviselő lánya
Dopeman beleállt Fluor Tomiba
Trump botrány: lebukott pénzügyi trükkök és lehúzások
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Az Európai Bizottság alelnöke csúnyát mondott Orbán Viktorról, aztán jött Varga Judit...
Varga Judit tollat ragadott mert az EU Bizottság alelnöke Magyarországot beteg demokráciának nevezte
Botrány: a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz
A Fidesz jelöltje győzött Mohácson
Hitelmoratórium és lakáseladási hullám
Trump a lányát akarta megtenni alelnöknek
Maruzsa: 41 ezer digitális hőmérőt osztanak ki és hőkapukat szerelnek fel
Aggódnak a rajongók: jó ideje semmit nem tudni Sas Józsefről
41 millióért jutott belvárosi üzlethelyiséghez a fideszes önkormányzati képviselő lánya
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Orbán: járja a kórházakat, ezért tudja, hogy van mindenhol orvos és nővér, elegendő eszköz is
Vasvillával kergetett, egy kormánytisztviselőt egy Csongrád megyei férfi - elkapta
Szlávik: A betegek beáramlása folyamatos, de a személyzet képes ellátni a feladatát
Két év alatt mindössze 1500 dollár jövedelemadót fizetett Trump
Orbán: kétharmados alkotmányos forradalommal lehetőséget adtunk magunknak...
Vadon Jani és Rákóczi Feri is karanténba megy
Dúró Dóra életveszélyes fenyegetéseket kap
Trump botrány: 21 millió forint fodrászra
Budafok-tétényi családsegítő vezetője magának válogatott az adományokból az önkormányzat jelentése szerint
Elszabadult a pokol: így védte feleségét a kormánybiztos férje
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum