Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna



Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényû gyermek él, közülük eddig sokan szakértõi engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják. A pedagógiai szakszolgálatoknak eközben több tízezer gyereket kell feleslegesen megvizsgálniuk, így viszont nincs idejük az SNI-sek felméréseire és terápiáira.

Olivér hat és fél éves, mosolygós, közvetlen kisfiú. Édesanyja szerint, ha megnyílik, igazi társasági lény, de ezzel csak nagyon kevés embert tüntet ki. Ennek oka, hogy Olivér Magyarország egyetlen Nicolaides–Baraitser-szindrómával diagnosztizált gyermeke, ami azt jelenti, hogy a megszokottnál jóval lassabban fejlõdik. Jövõre mégis iskolába kell mennie, mint több ezer más sajátos nevelési igényû (SNI-s) gyermeknek.

Az Országgyûlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amivel egy csapásra megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, annak kötelezõ iskolába mennie, noha még az ombudsman szerint sem kellene ennek feltétlenül így lennie.

A Magyar Közlönyben novemberben megjelent kormányrendeletbõl az is kiderült, hogy az esetleges egyéves halasztásról a jövõben már nem a szülõk és az óvoda vezetõi döntenek, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmeket. A rendelet egy kiskaput is hagyott: ha a szülõk elmennek a pedagógiai szakszolgálathoz, az õ véleményük alapján az OH külön vizsgálat nélkül engedélyezni fogja, hogy a gyermek még egy évet maradjon az óvodában. Az már csak egy Szél Bernadettnek küldött parlamenti válaszból derült ki, hogy a korábbi állításokkal szemben ez a kiskapu nem január 31-ig, hanem csak a tavalyi év utolsó napjáig volt nyitva.

A változtatás hatalmas káoszt és rengeteg álmatlan éjszakát hozott az érintetteknek, sokan már õsszel megrohanták a területileg illetékes szakszolgálatokat a felmentésért – már ahol ezt megtehették. Információink szerint a szakszolgálatok több vidéki településen is elutasították a vizsgálatok elvégzését, a legtöbb helyen azért, mert számukra sem volt egyértelmû, meddig terjed a hatáskörük.

A törvénybõl ráadásul egy nagyon fontos dolog kimaradt:

míg korábban a sajátos nevelési igényû gyerekek plusz egy évet maradhattak az óvodában, most ez a módosításban nem szerepel.

Azt az érintettek egyelõre találgatják, hogy ez milyen következményekkel jár majd. Beszéltünk olyan szülõkkel is, akik elmondták, hogy hiába szaladgáltak az óvodák, a szakszolgálatok és a hivatalok között, naponta mást mondtak nekik arról, hogy mi a teendõjük. Volt, aki egyik héten még úgy tudta, nem kell a szakszolgálathoz fordulni, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégis.

Azt, hogy egyáltalán nem elenyészõ problémáról van szó, jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal számai is: 2018-ban 89 052 SNI-s gyereket tartottak nyilván az országban, közülük 9862-en járnak óvodába, míg 55 335-en általános iskolába. Ehhez hozzá jön az a 2,3 ezer gyerek, akit az Emmi által a Népszavának küldött adatok szerint 2019-ben diagnosztizáltak. Ráadásul a lap szerint az õket fejlesztõ segítõ szakemberek száma folyamatosan csökken.

Két év a világot jelentheti

Az SNI-sek számára eddig nagy könnyítés volt, hogy szakértõi engedéllyel nem egy, hanem akár két plusz évet is maradhattak óvodában. A szülõk ugyanis sokszor csak évek kitartó keresése után találnak olyan óvodát, ahol jól érzi magát és megfelelõen fejlõdik a gyerek. Ez fontos, hiszen a két extra év alatt néhány ovis olyan mértékben fejlõdik, hogy azután nem kell szegregált iskolába mennie.

Ennek a segítségnek lehet sokak számára vége. A hat és fél éves Olivér édesanyja például már minden követ megmozgatott, most mégis úgy tûnik, hogy vele foglalkozó szakemberek határozott véleménye ellenére kisfiának szeptemberben iskolába kell mennie.

A kisfiú 2013. július 22-én született, tehát tavaly nyáron betöltötte a hatéves kort, diagnózisát azonban csak négy hónappal ezelõtt kapta meg. „A világon mindössze 75 Nicolaides–Baraitser-szindrómás beteget ismernek, de még így is elég széles spektruma van a tüneteknek – mesélte a hvg.hu-nak az édesanya, Ádám Beáta.

A család csak tavaly talált egy olyan speciális szegregált óvodát, ahol a kisfiú jól érzi magát, és mivel az összes orvosa, a genetikusa, óvónõje és gyógypedagógusa a maradás mellett voksolt, nem is aggódtak különösebben. Egészen novemberig, amikor a gyógypedagógus szólt, hogy nagy baj van.

„Számára is csak akkor derült ki, hogy az új törvény szerint Olivér nem maradhat még egy évet az óvodában, mint korábban gondoltuk. Pedig mindössze 14 kilogramm, és még a fogváltása sem kezdõdött meg. Sajnos, hiába adjuk be a kérelmet, sok jóval nem biztatnak, hiszen tényleg betölti a hétéves kort, pedig még a szakértõk is bíztak benne, hogy nyolcéves koráig maradhat" – mondta Ádám Beáta.

Hasonló helyzetbe került Katalin, akinek fia koraszülöttként, 2013 júniusában jött a világra.

„A születési idõpontja miatt már tavaly tanköteles lett volna, de nem aggódtunk, mert a jelenlegi óvoda is úgy vette át, hogy még két évig biztosan oda járhat" – mesélte kálváriáját az édesanya, aki az elõírtak szerint tavaly júniusban el is vitte kisfiát a szakértõi bizottsághoz. Ott megállapították, hogy jelentõs lemaradása miatt nem iskolaérett, szegregált nevelésre van szüksége. A következõ felülvizsgálat idõpontját is meghatározták, mely csak a 2020/21-es nevelési évben lenne esedékes.

Amikor azonban néhány hét múlva bejelentették a törvénymódosítást, a család számára hónapokig tartó versenyfutás kezdõdött. Mivel elõször nemcsak nekik, hanem az óvodának sem volt egyértelmû, mi a teendõ, a szülõk kérvényezték az újabb felülvizsgálatot. Ezt viszont azzal utasította el a szakszolgálat, hogy az elõzõ óta még nem telt el a jogszabályban elõírt fél év.

„Háromszor kellett óvodát váltanunk, pedig egy autista gyerek számára minden váltás nehéz. Itt nagyon jól érzi magát, fantasztikus szakemberek foglalkoznak vele, valósággal megnyílt. Mivel fejlettségi szintjében két év lemaradásban van, az sem kizárt, hogy ha maradhatna még egy évet, akár integrált intézménybe is járhatna. Ha azonban mennie kell, csak kis létszámú, szegregált osztályba teheti – mondta az édesanya.

A káoszt jól mutatja, hogy a szülõknek hetekig kell a különbözõ hivatalok között ingázniuk.

„Hónapokig fogalmunk sem volt mi lesz, elõfordult, hogy napokig nem aludtam az idegességtõl.

Dühítõ, hogy éppen azokat hozzák nehéz helyzetbe, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre” – tette hozzá.

Jó lesz nekik az iskolában is

Az érintett, sok esetben névtelenséget kérõ szülõk a hvg.hu-nak azt mondták, hónapok óta teljes bizonytalanságban élnek. Vidéki településeken sokan eleve hiába akartak gyorsan elmenni a szakszolgálathoz, ott már nem vállalták a gyermek vizsgálatát, hanem egybõl az Oktatási Hivatalhoz küldték õket. Egyelõre azt sem tudni, hogy az OH milyen szempontok alapján dönt majd a gyermek iskolaérettségérõl, ami egy sajátos nevelési igényû óvodás esetében különösen fontos. Az érintettek nem kételkednek benne, hogy jóindulattal állnak majd az esetekhez, de a törvény elõírásaival szemben nemcsak a szülõk, hanem a hivatali dolgozók is tehetetlenek.

Az OH honlapján található tájékoztató mindenesetre azt ígéri, hogy figyelembe fogják venni az óvodapedagógusok és a szülõk véleményét, és ha szükséges, szakértõi vizsgálatot is elrendelnek. Kérdéses azonban, hogy mit kezdenek majd a hirtelen rájuk zúduló, akár több tízezer kérelemmel, hiszen most a gyerekek harmada nem három, hanem négy évet jár óvodába. Arról nem is beszélve, hogy még ha tovább is küldik az esetek egy részét a pedagógiai szakszolgálatokhoz, elég lesz-e minden vélemény elkészítéséhez a beiskolázásig hátralévõ néhány hónap.

Az OH lapunknak küldött válaszában azt írta, a változás a korábbiakhoz képest csak annyi, hogy az intézményvezetõ saját hatáskörben már nem hozhat ilyen döntéseket, de ha azt a szakértõi bizottság javasolja, akkor engedélyezni fogják, hogy a gyerek tovább maradjon. Azt is hozzátették:

azok a sajátos nevelési igényû gyermekek, akik szeptemberben megkezdik tankötelezettségüket, az iskolában megkapják a sikeres elõmenetelükhöz szükséges fejlesztéseket.

Elmaradt felmérések, csúszó terápiák

Az iskolaérettségi vizsgálatok változásairól rengeteg panasz érkezik a Szülõi Hang közösséghez is. Miklós György alapító a hvg.hu-nak azt mondta: remélik ugyan, hogy a OH-nál kedvezõ döntések születnek, de akkor is bántó és megalázó a szülõk számára, hogy ki vannak szolgáltatva a hivatali önkénynek, hiszen az elbírálás kritériumairól nem lehet tudni semmit.

A szülõk helyzetét nehezíti, hogy az óvodák sem egységesen állnak a változáshoz: van, ahol készségesen segítenek, és adnak írásos véleményt is az Oktatási Hivatalhoz beküldött kérelemhez, máshol viszont nem, legfeljebb a gyermek fejlõdési naplójának másolatát adják át – tette hozzá. Pedig nagy szükség lehet az írásos véleményre is, hiszen egy óvodapedagógus sokkal szakszerûbben és egyértelmûbben meg tudná fogalmazni a további egy év óvodára vonatkozó javaslatot. Külön érdekes, hogy a szülõi panaszok szerint több helyen is azt mondják, felsõbb utasításra nem adnak írásos véleményt.

A Szülõi Hang honlapján ezért nemcsak egy segédletet tett közzé a kérvények kitöltéséhez, hanem egy kérdõívet is, amin keresztül bárki elmondhatja tapasztalatait az OH konkrét döntéseirõl, ezeknek az eredményeit pedig nyilvánosságra is fogják hozni.

Azzal Miklós György is egyetért, hogy a sajátos nevelési igényû gyerekeket duplán sújtja az új rendszer. Az érintett szülõk szerint alapvetõ lett volna, hogy a koraszülöttek esetében az iskolaérettségnél a korrigált születési dátumból indulnak ki. De még ha kedvezõ döntéseket hoznak, Miklós György szerint akkor is hátrány éri az SNI-seket.

„A pedagógiai szakszolgálatok eleve túl voltak terhelve, sokszor többhetes vagy hónapos várakozási idõk voltak. Korábban csak a vitás, problémás esetekben kellett a szakszolgálatoknak iskolaérettségi vizsgálatot készíteni, most ehhez képest akár több tízezer gyereket is meg kell nézniük feleslegesen, hiszen ezekben az esetekben az óvoda a szülõvel együtt pontosan tudja, hogy iskolaérett-e a gyerek.”

Csak egy adat a pedagógiai szakszolgálatok túlterheltségére:

az Emmi adatai a 2018/2019-es év során félmillió gyermeket láttak el.

Miklós szerint mindennek az a következménye, hogy a szakszolgálatok az iskolaérettségi vizsgálatok kedvéért háttérbe szorítják az egyéb feladatokat: felmérések, terápiák maradnak el vagy csúsznak késõbbre, és mindez az SNI-s, BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ – a szerk.) gyerekeket sújtja leginkább” – tette hozzá.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Botrány: Kirabolták és felgyújtották a polgármesteri hivatalt
Orbán mélyütést kapott: A német kormány ragaszkodik az EU-s eljárásokhoz
Ez lett a maszkviselés miatt kialakult vita vége - elszomorító
Horvátországban és Szlovéniában újra nagy a baj
Kedden az előző naphoz képest közel a kétszeresével nőtt Horvátországban és Szlovéniában a napi új koronavírussal fertőzöttek száma – derült ki a válságstábok sajtótájékoztat...
  
Magatehetetlen gyermekkel kell elköltöznie az otthonából egy érdi családnak
Halmozottan sérült, magatehetetlen gyermekkel kell mennie otthonából annak az öttagú családnak, akinek nemrégiben elárverezték a házát Érden. A család egy romos épületet tudott csak m...
  
Vendégmunkások dolgoznak az OTP balatoni szállodájának építkezésén
Külföldi munkások dolgoznak az OTP balatoni szállodájának építkezésén is, akik a korábbi határzár miatt nem tudtak belépni Magyarországra, ezért csúszik a bank üdülőjének állami ...
  
Rászoruló családok nyaralhatnak ingyen Mészáros Lőrinc szállodáiban
Nehéz helyzetben lévő egyszülős és nagy családoknak biztosít térítésmentes nyaralást a Mészáros Csoport - közölte a Nagycsaládosok Országos Egyesület (NOE) szerdán az MTI-vel. A k...
  
Baleset az M1-es autópályán: meghalt egy ember, áll a forgalom
Balesetben meghalt egy ember az M1-es autópályán szerda délután; Győr térségében, a főváros felé vezető oldalon két jármű ütközött össze. A sztrádát Budapest felé a rendőrség ...
  
Sokkal olcsóbban megúszhatja Kaleta Gábor a botrányt
Több mint 300 embert tartóztattak le egy nemzetközi pedofilháló leleplezése során, köztük Kaleta Gábor egykori perui magyar nagykövetet. A ex-diplomata fellebbezett a ítélet ellen, pedig ...
  
Dzsudzsák havi tízmillióért igazolhat a magyar másodosztályba
Bár hivatalos bejelentés még nincs, de bármelyik percben robbanhat a bomba, vagyis, hogy Dzsudzsák Balázs az NB II-be aláhullott Debrecen futballcsapatához igazol. Az ügynek vannak előzmény...
  
Óriási a baj a magyar nyugdíjrendszerrel - a többség rosszul fog járni
A koronavírus-járvány utáni helyzetben joggal elégedetlen az idős emberek többsége. Sokuknak a megélhetése került veszélybe, a nyugdíjak között az utóbbi években kialakult egyre durv...
  
Lesz következmény? - Az Orbán-kormányt együtt emlegetik a korrupcióval Európában
Az Európai Tanács elnöke is ragaszkodik ahhoz, hogy a következő uniós költségvetésben vegyék figyelembe, hogy egy tagország mennyire tartja tiszteletben a jogállamiságot. Cseh Katalin, ...
  
Elképesztő: jöhet a balatoni kaszinó
Mától teljesen új szabályok érvényesek a hazai szerencsejéték-piacon: új kaszinó nyílhat nemzetgazdasági érdekből, és egy kézben akár 7 kaszinó is lehet. Most már egészen biztosan...
  
Közel 8 milliárd forintba kerültek az elmúlt négy év nemzeti konzultációi
Az elmúlt négy évben több mint 7,5 milliárd forintot költött a kormány a nemzeti konzultációkra – írja a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesítése alapján a 24.hu. 2016 óta négy ne...
  
Tihany bajban van: építkezések miatt kérik az építési törvény felülbírálását
Az LMP felszólította a kormányt, hogy a 2017-ben életbe lépett építési törvényt vizsgálja felül, és szüntesse meg a kiskapukat – számolt be az MTI a párt társelnökének tihanyi saj...
  
Budapest: Évtizedek óta nem volt ilyen brutális emberrablás
Napokig kínozta áldozatát, és húszmilliós váltságdíjat kért egy banda. Hatfős banda rabolt el egy budapesti férfit július 6-án, a háttérben egy eltűn autó állhat – közölte a B...
  
Kaleta Gábor ügyvédje kilép a gyerekeket segítő egyesületből
A HVG információi szerint Mester Csaba ügyvéd kilép a Fehér Liliom Egyesületből. A lap a Fókuszban azt írja, Orbán Viktorék szimpla PR-akciót kanyarítottak abból a felismerésből, hog...
  
Akár 15 ezer munkahely is veszélybe kerülhet - leállnak az autógyártók
A három nagy magyarországi autógyártó cég a tavaszi leállás után a nyáron is szünetet tart, ami nehéz helyzetbe hozza a beszállítókat. Van olyan cég, ahonnan 3-400 dolgozót is elkül...
  
A rendőrségnek bocsánatot kell kérnie az idős férfitól, akit ok nélkül megbilincseltek
N. Jánost még 2015-ben vitték be a hajdúszoboszlói rendőrkapitányságra. 2018-ban aztán bíróság mondta ki, hogy hátrabilincselése és az, hogy a rendőrautóban a torkába könyököltek,...
  
Úgy néz ki, visszajöhet Magyarországra több iráni diák, akiket kiutasított a kormány
Megszűnt a büntetőeljárás azoknak az iráni diákoknak a többsége ellen, akiket a karanténszabályok megsértésére hivatkozva utasítottak ki Magyarországról tavasszal, és a magyar hatós...
  
Kirgizisztán köszöni a Magyarországtól kapott lélegeztetőgépeket
Magyarország segít azoknak az országoknak, amelyek akkor támogattak bennünket, amikor mi voltunk nehéz helyzetben a koronavírus-járvány miatt, ezért juttat lélegeztetőgépeket most Kirgizi...
  
Botrány: Rabosították a Momentum képviselőjét
Becsületsértés és különleges adatokkal való visszaélés miatt feljelentették és már rabosították is Paróczai Anikót, a Momentum kispesti képviselőjét. Rabosították Paróczai Anik...
  
Bejelentés: nem csak a nyugdíjasoknak jár majd a plusz egyhavi juttatás
2021-től nem csak a nyugdíjasoknak jár majd a plusz egyhavi juttatás. Az erről szóló részletszabályok a keddi közlönyben jelentek meg. Közben kihirdették a 13. havi nyugdíjról szóló t...
  
A németek csúnyán beletapostak Orbán Viktor szabadságharcába
Orbán Viktor miniszterelnököt már a kétharmados parlamenti többség által elfogadott uniós vétójog is megköti, hogy ne fogadjon el a jogállamiságot feltételül szabó költségvetési di...
  
Hivatalos: Az uniós átlagnál sokkal súlyosabban érintette a magyar családok pénztárcáját a járvány
Az Európai Parlament felmérése szerint a magyarok több mint ötödének gondjai vannak a számlák, hitelek kifizetésével, 15 százalékuk pedig barátaitól, családjától kért pénzt, hogy t...
  
A miniszterelnökség megjelent a Fertő tó körül!
Mostantól a Miniszterelnökség gyakorolja a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tulajdonosi jogait – vagyis a feladatot elvették a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnökhöz...
  
Vaddisznó szaladgált Budapesten
Egy magányos vaddisznó szaladgált Budapesten Ritka, de nem egyedülálló látvány Budapesten egy-egy ijedten szaladgáló, vagy épp teljes nyugalomban kocogó vaddisznó. Mi is írtunk már ily...
  
Nem jár a villamos a beszakadt úttest miatt Pesten
Módosult a 47-es és a 49-es villamos közlekedése, mert beszakadt az út a villamosvágány alatt – számolt be a BKK. A villamosok nem járnak a Deák Ferenc tér és a Szent Gellért tér – ...
  
Diáktársai gyászolják a brutális balesetben elhunyt 14 éves Kristófot
Diáktársai gyászolják azt a 14 éves fiút, aki egy tragikus balesetben hunyt el. A barátok fekete képre cserélték a profilképüket, így fejezve ki őszinte gyászukat. Hétfőn este Hodá...
  
A gigabotrány, amely során meghekkelték a brit Legyen ön is milliomost
A nagy nyereménnyel bíró vetélkedőket és szerencsejátékokat mindig is körüllengte a gyanakvás és a különféle összeesküvés-elméletek. Az egyik ilyen máig el nem döntött rejtély f...
  
Külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzátartozóikra, illetve a nem magyarokra
Hatályba léptek a koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt elrendelt beutazási korlátozások. A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól sz...
  
Tóth Vera a kormánynak könyörög
Kétségbeesett bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán az énekesnő. A téma – mint a napokban a magyarországi könnyűzenei élet összes komolyabb szereplőjénél – az, hogy Palkovi...
  
Óriási puszilgatós tapogatással indult Szijjártó tolnai látogatása
Miután már Donald Trump is felhúzta a szájmaszkot, az egyenesen koronavírus-szkeptikus Bolsonaro pedig annak rendje-módja szerint meg is fertőződött, a Kárpátok új géniuszai mit sem tör...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna


Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényû gyermek él, közülük eddig sokan szakértõi engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják. A pedagógiai szakszolgálatoknak eközben több tízezer gyereket kell feleslegesen megvizsgálniuk, így viszont nincs idejük az SNI-sek felméréseire és terápiáira.

Olivér hat és fél éves, mosolygós, közvetlen kisfiú. Édesanyja szerint, ha megnyílik, igazi társasági lény, de ezzel csak nagyon kevés embert tüntet ki. Ennek oka, hogy Olivér Magyarország egyetlen Nicolaides–Baraitser-szindrómával diagnosztizált gyermeke, ami azt jelenti, hogy a megszokottnál jóval lassabban fejlõdik. Jövõre mégis iskolába kell mennie, mint több ezer más sajátos nevelési igényû (SNI-s) gyermeknek.

Az Országgyûlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amivel egy csapásra megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, annak kötelezõ iskolába mennie, noha még az ombudsman szerint sem kellene ennek feltétlenül így lennie.

A Magyar Közlönyben novemberben megjelent kormányrendeletbõl az is kiderült, hogy az esetleges egyéves halasztásról a jövõben már nem a szülõk és az óvoda vezetõi döntenek, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmeket. A rendelet egy kiskaput is hagyott: ha a szülõk elmennek a pedagógiai szakszolgálathoz, az õ véleményük alapján az OH külön vizsgálat nélkül engedélyezni fogja, hogy a gyermek még egy évet maradjon az óvodában. Az már csak egy Szél Bernadettnek küldött parlamenti válaszból derült ki, hogy a korábbi állításokkal szemben ez a kiskapu nem január 31-ig, hanem csak a tavalyi év utolsó napjáig volt nyitva.

A változtatás hatalmas káoszt és rengeteg álmatlan éjszakát hozott az érintetteknek, sokan már õsszel megrohanták a területileg illetékes szakszolgálatokat a felmentésért – már ahol ezt megtehették. Információink szerint a szakszolgálatok több vidéki településen is elutasították a vizsgálatok elvégzését, a legtöbb helyen azért, mert számukra sem volt egyértelmû, meddig terjed a hatáskörük.

A törvénybõl ráadásul egy nagyon fontos dolog kimaradt:

míg korábban a sajátos nevelési igényû gyerekek plusz egy évet maradhattak az óvodában, most ez a módosításban nem szerepel.

Azt az érintettek egyelõre találgatják, hogy ez milyen következményekkel jár majd. Beszéltünk olyan szülõkkel is, akik elmondták, hogy hiába szaladgáltak az óvodák, a szakszolgálatok és a hivatalok között, naponta mást mondtak nekik arról, hogy mi a teendõjük. Volt, aki egyik héten még úgy tudta, nem kell a szakszolgálathoz fordulni, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégis.

Azt, hogy egyáltalán nem elenyészõ problémáról van szó, jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal számai is: 2018-ban 89 052 SNI-s gyereket tartottak nyilván az országban, közülük 9862-en járnak óvodába, míg 55 335-en általános iskolába. Ehhez hozzá jön az a 2,3 ezer gyerek, akit az Emmi által a Népszavának küldött adatok szerint 2019-ben diagnosztizáltak. Ráadásul a lap szerint az õket fejlesztõ segítõ szakemberek száma folyamatosan csökken.

Két év a világot jelentheti

Az SNI-sek számára eddig nagy könnyítés volt, hogy szakértõi engedéllyel nem egy, hanem akár két plusz évet is maradhattak óvodában. A szülõk ugyanis sokszor csak évek kitartó keresése után találnak olyan óvodát, ahol jól érzi magát és megfelelõen fejlõdik a gyerek. Ez fontos, hiszen a két extra év alatt néhány ovis olyan mértékben fejlõdik, hogy azután nem kell szegregált iskolába mennie.

Ennek a segítségnek lehet sokak számára vége. A hat és fél éves Olivér édesanyja például már minden követ megmozgatott, most mégis úgy tûnik, hogy vele foglalkozó szakemberek határozott véleménye ellenére kisfiának szeptemberben iskolába kell mennie.

A kisfiú 2013. július 22-én született, tehát tavaly nyáron betöltötte a hatéves kort, diagnózisát azonban csak négy hónappal ezelõtt kapta meg. „A világon mindössze 75 Nicolaides–Baraitser-szindrómás beteget ismernek, de még így is elég széles spektruma van a tüneteknek – mesélte a hvg.hu-nak az édesanya, Ádám Beáta.

A család csak tavaly talált egy olyan speciális szegregált óvodát, ahol a kisfiú jól érzi magát, és mivel az összes orvosa, a genetikusa, óvónõje és gyógypedagógusa a maradás mellett voksolt, nem is aggódtak különösebben. Egészen novemberig, amikor a gyógypedagógus szólt, hogy nagy baj van.

„Számára is csak akkor derült ki, hogy az új törvény szerint Olivér nem maradhat még egy évet az óvodában, mint korábban gondoltuk. Pedig mindössze 14 kilogramm, és még a fogváltása sem kezdõdött meg. Sajnos, hiába adjuk be a kérelmet, sok jóval nem biztatnak, hiszen tényleg betölti a hétéves kort, pedig még a szakértõk is bíztak benne, hogy nyolcéves koráig maradhat" – mondta Ádám Beáta.

Hasonló helyzetbe került Katalin, akinek fia koraszülöttként, 2013 júniusában jött a világra.

„A születési idõpontja miatt már tavaly tanköteles lett volna, de nem aggódtunk, mert a jelenlegi óvoda is úgy vette át, hogy még két évig biztosan oda járhat" – mesélte kálváriáját az édesanya, aki az elõírtak szerint tavaly júniusban el is vitte kisfiát a szakértõi bizottsághoz. Ott megállapították, hogy jelentõs lemaradása miatt nem iskolaérett, szegregált nevelésre van szüksége. A következõ felülvizsgálat idõpontját is meghatározták, mely csak a 2020/21-es nevelési évben lenne esedékes.

Amikor azonban néhány hét múlva bejelentették a törvénymódosítást, a család számára hónapokig tartó versenyfutás kezdõdött. Mivel elõször nemcsak nekik, hanem az óvodának sem volt egyértelmû, mi a teendõ, a szülõk kérvényezték az újabb felülvizsgálatot. Ezt viszont azzal utasította el a szakszolgálat, hogy az elõzõ óta még nem telt el a jogszabályban elõírt fél év.

„Háromszor kellett óvodát váltanunk, pedig egy autista gyerek számára minden váltás nehéz. Itt nagyon jól érzi magát, fantasztikus szakemberek foglalkoznak vele, valósággal megnyílt. Mivel fejlettségi szintjében két év lemaradásban van, az sem kizárt, hogy ha maradhatna még egy évet, akár integrált intézménybe is járhatna. Ha azonban mennie kell, csak kis létszámú, szegregált osztályba teheti – mondta az édesanya.

A káoszt jól mutatja, hogy a szülõknek hetekig kell a különbözõ hivatalok között ingázniuk.

„Hónapokig fogalmunk sem volt mi lesz, elõfordult, hogy napokig nem aludtam az idegességtõl.

Dühítõ, hogy éppen azokat hozzák nehéz helyzetbe, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre” – tette hozzá.

Jó lesz nekik az iskolában is

Az érintett, sok esetben névtelenséget kérõ szülõk a hvg.hu-nak azt mondták, hónapok óta teljes bizonytalanságban élnek. Vidéki településeken sokan eleve hiába akartak gyorsan elmenni a szakszolgálathoz, ott már nem vállalták a gyermek vizsgálatát, hanem egybõl az Oktatási Hivatalhoz küldték õket. Egyelõre azt sem tudni, hogy az OH milyen szempontok alapján dönt majd a gyermek iskolaérettségérõl, ami egy sajátos nevelési igényû óvodás esetében különösen fontos. Az érintettek nem kételkednek benne, hogy jóindulattal állnak majd az esetekhez, de a törvény elõírásaival szemben nemcsak a szülõk, hanem a hivatali dolgozók is tehetetlenek.

Az OH honlapján található tájékoztató mindenesetre azt ígéri, hogy figyelembe fogják venni az óvodapedagógusok és a szülõk véleményét, és ha szükséges, szakértõi vizsgálatot is elrendelnek. Kérdéses azonban, hogy mit kezdenek majd a hirtelen rájuk zúduló, akár több tízezer kérelemmel, hiszen most a gyerekek harmada nem három, hanem négy évet jár óvodába. Arról nem is beszélve, hogy még ha tovább is küldik az esetek egy részét a pedagógiai szakszolgálatokhoz, elég lesz-e minden vélemény elkészítéséhez a beiskolázásig hátralévõ néhány hónap.

Az OH lapunknak küldött válaszában azt írta, a változás a korábbiakhoz képest csak annyi, hogy az intézményvezetõ saját hatáskörben már nem hozhat ilyen döntéseket, de ha azt a szakértõi bizottság javasolja, akkor engedélyezni fogják, hogy a gyerek tovább maradjon. Azt is hozzátették:

azok a sajátos nevelési igényû gyermekek, akik szeptemberben megkezdik tankötelezettségüket, az iskolában megkapják a sikeres elõmenetelükhöz szükséges fejlesztéseket.

Elmaradt felmérések, csúszó terápiák

Az iskolaérettségi vizsgálatok változásairól rengeteg panasz érkezik a Szülõi Hang közösséghez is. Miklós György alapító a hvg.hu-nak azt mondta: remélik ugyan, hogy a OH-nál kedvezõ döntések születnek, de akkor is bántó és megalázó a szülõk számára, hogy ki vannak szolgáltatva a hivatali önkénynek, hiszen az elbírálás kritériumairól nem lehet tudni semmit.

A szülõk helyzetét nehezíti, hogy az óvodák sem egységesen állnak a változáshoz: van, ahol készségesen segítenek, és adnak írásos véleményt is az Oktatási Hivatalhoz beküldött kérelemhez, máshol viszont nem, legfeljebb a gyermek fejlõdési naplójának másolatát adják át – tette hozzá. Pedig nagy szükség lehet az írásos véleményre is, hiszen egy óvodapedagógus sokkal szakszerûbben és egyértelmûbben meg tudná fogalmazni a további egy év óvodára vonatkozó javaslatot. Külön érdekes, hogy a szülõi panaszok szerint több helyen is azt mondják, felsõbb utasításra nem adnak írásos véleményt.

A Szülõi Hang honlapján ezért nemcsak egy segédletet tett közzé a kérvények kitöltéséhez, hanem egy kérdõívet is, amin keresztül bárki elmondhatja tapasztalatait az OH konkrét döntéseirõl, ezeknek az eredményeit pedig nyilvánosságra is fogják hozni.

Azzal Miklós György is egyetért, hogy a sajátos nevelési igényû gyerekeket duplán sújtja az új rendszer. Az érintett szülõk szerint alapvetõ lett volna, hogy a koraszülöttek esetében az iskolaérettségnél a korrigált születési dátumból indulnak ki. De még ha kedvezõ döntéseket hoznak, Miklós György szerint akkor is hátrány éri az SNI-seket.

„A pedagógiai szakszolgálatok eleve túl voltak terhelve, sokszor többhetes vagy hónapos várakozási idõk voltak. Korábban csak a vitás, problémás esetekben kellett a szakszolgálatoknak iskolaérettségi vizsgálatot készíteni, most ehhez képest akár több tízezer gyereket is meg kell nézniük feleslegesen, hiszen ezekben az esetekben az óvoda a szülõvel együtt pontosan tudja, hogy iskolaérett-e a gyerek.”

Csak egy adat a pedagógiai szakszolgálatok túlterheltségére:

az Emmi adatai a 2018/2019-es év során félmillió gyermeket láttak el.

Miklós szerint mindennek az a következménye, hogy a szakszolgálatok az iskolaérettségi vizsgálatok kedvéért háttérbe szorítják az egyéb feladatokat: felmérések, terápiák maradnak el vagy csúsznak késõbbre, és mindez az SNI-s, BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ – a szerk.) gyerekeket sújtja leginkább” – tette hozzá.
Horvátországban és Szlovéniában újra nagy a baj
Magatehetetlen gyermekkel kell elköltöznie az otthonából egy érdi családnak
Vendégmunkások dolgoznak az OTP balatoni szállodájának építkezésén
Rászoruló családok nyaralhatnak ingyen Mészáros Lőrinc szállodáiban
Baleset az M1-es autópályán: meghalt egy ember, áll a forgalom
Sokkal olcsóbban megúszhatja Kaleta Gábor a botrányt
Dzsudzsák havi tízmillióért igazolhat a magyar másodosztályba
Óriási a baj a magyar nyugdíjrendszerrel - a többség rosszul fog járni
Lesz következmény? - Az Orbán-kormányt együtt emlegetik a korrupcióval Európában
Elképesztő: jöhet a balatoni kaszinó
Közel 8 milliárd forintba kerültek az elmúlt négy év nemzeti konzultációi
Tihany bajban van: építkezések miatt kérik az építési törvény felülbírálását
Budapest: Évtizedek óta nem volt ilyen brutális emberrablás
Kaleta Gábor ügyvédje kilép a gyerekeket segítő egyesületből
Akár 15 ezer munkahely is veszélybe kerülhet - leállnak az autógyártók
A rendőrségnek bocsánatot kell kérnie az idős férfitól, akit ok nélkül megbilincseltek
Úgy néz ki, visszajöhet Magyarországra több iráni diák, akiket kiutasított a kormány
Kirgizisztán köszöni a Magyarországtól kapott lélegeztetőgépeket
Botrány: Rabosították a Momentum képviselőjét
Bejelentés: nem csak a nyugdíjasoknak jár majd a plusz egyhavi juttatás
A németek csúnyán beletapostak Orbán Viktor szabadságharcába
Hivatalos: Az uniós átlagnál sokkal súlyosabban érintette a magyar családok pénztárcáját a járvány
A miniszterelnökség megjelent a Fertő tó körül!
Vaddisznó szaladgált Budapesten
Nem jár a villamos a beszakadt úttest miatt Pesten
Diáktársai gyászolják a brutális balesetben elhunyt 14 éves Kristófot
A gigabotrány, amely során meghekkelték a brit Legyen ön is milliomost
Külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzátartozóikra, illetve a nem magyarokra
Tóth Vera a kormánynak könyörög
Óriási puszilgatós tapogatással indult Szijjártó tolnai látogatása
Németh Szilárd beszéd: példaértékű költségvetésünk van évek óta
Benkő Tibor: 778 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi költségvetés
Nagy fogás: 10 migránst kapott el a magyar rendőrség
Nagy Feró: Nem tehetjük meg a közönséggel, hogy veszélynek tesszük ki őket
Tiborcz kastélyszállójában egy éjszaka sem jönne ki a közmunkások havi béréből
Az éjjel több mint 300 milliárd forintot söpört ki a kormány
Ágyhoz kötve éli az életét Dávid a Duchenne-szindrómás magyar fiú - Nem tudom, mennyi van még hátra...
Majka elküldte a p.csába Lovasit, ő meg legyőzikézte a rappert
Botrány: Kirabolták és felgyújtották a polgármesteri hivatalt
Beszakadt az úttest Budapesten
Varázsdohányt áruló nőt fogtak el a magyar rendőrök
Száznál is több család kerülhet az utcára - lakóparkokat árverezhetnek el
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum