Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Eltûnhet a médiaismeret tantárgy a középiskolákból  

Csütörtökön hozott nyilvánosságra a Magyar Nemzet egy hamarosan a kormány elé kerülõ elõterjesztést a Nemzeti Alaptanterv módosításáról, ami szerint

eltûnhet a mozgókép- és médiaismeret tantárgy a középiskolákból.Az elõterjesztésbõl az derül ki, hogy elosztanák az anyagot több tantárgy között. A lépést azzal indokolják hogy jobb, ha „a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” megjelenik minden tantárgyban.

A mozgókép- és médiaismeret tantárgyat 1997 óta tanítják iskolákban, a Nemzeti Alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkezõ tanárok taníthatják. A tantárgy bevezetését így indokolta az akkori oktatási kormányzat: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekbõl« merítjük, hanem mesterséges közvetítõ rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értõ, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.”

A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésrõl szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint

„retorikai fogás csak, hogy a megszûnõ tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”,

amit a közvélemény és a szakma megnyugtatására használ az oktatási kormányzat. Szerinte anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését (hogy képesek legyenek mozgókép- és médiaértési készségeket fejleszteni), és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.

„Az oktatást valójában ismerõk közül mindenki tudja, hogy ha nincs óra (idõ, tanítási felület), ha nincs számon kérhetõ masszív tartalom és képességfejlesztés, ha nincs tanári szaktudás, akkor az ilyen »átszövõ megoldásokra« nem alapozható tanítás.”

Hartai szerint felelõtlenség most megszüntetni a médiaismeret tárgyat, látva

hogyan kommunikál 2020-ban a világ és a gyerekek,
hogy az online tartalmakat nézve az audiovizuális tartalmak (videók) aránya 6 év alatt 30 százalékról 90 százalékra nõtt,
és hogy milyen radikálisan átalakult a közbeszéd az online térben (utalva rá, hogy álhírek árasztanak el minket).

Hartaihoz hasonló véleményen van két, a 444-nek nyilatkozó, de névtelenséget kérõ, középiskolában tanító médiatanár is. Elképzelhetetlennek tartják, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szõni az óráikba.

„És itt fontos hangsúlyozni, hogy a médiaoktatás nem egyenlõ az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) beemelésével az órai munkába”

– mondta egyikük.
Bíztak benne, hogy az ifjúságvédelmi szempontok megmentik a tárgyat

A megkérdezett tanárok elmondták, szakmai körökben már egy ideje állandó téma, hogy vajon mikor szántja be a mozgókép- és médiaoktatást az oktatási kormányzat.

„Egy valami miatt reméltük, hogy ez talán nem fog bekövetkezni: az online világ és a közösségi média gyerekekre leselkedõ veszélyei miatt kialakult morális pánik miatt, ami a Hoffmann Rózsa-féle oktatási kormányzat idején erõsödött meg különösen.”A médiaismeret órán lehetett ugyanis eddig a legkönnyebben olyan tudást adni a diákok kezébe arról, hogyan mûködik az internetes zaklatás (cyberbullying), vagy hogy hogy mire kell figyelni, amikor információt osztanak meg magukról az interneten

Beszéltünk olyan tanárral, aki szerint az amiatt kell most mégis mennie a mozgókép- és médiaismeret tárgynak, mert a tananyag másik része viszont kifejezetten a tudatos és kritikus médiafogyasztásra (vagy inkább médiahasználatra) tanításról szól.

„Óhatatlanul hozza azokat a kérdéseket, hogy mitõl lesz egy médium független vagy elfogult, hogyan lehet felismerni a manipulációt, és egyáltalán, hogyan mûködnek a médiarendszerek.”

„Ez az a tantárgy, ami, ha komolyan veszik, igazán kritikus gondolkodásra tudja tanítani a gyerekeket, pont ezért nem érdeke a jelenlegi rendszernek, hogy megmaradjon.”Persze, hogy mennyire jelentek meg ezek a sokszor politikaiba hajló kérdések a médiaismeret órákon, az mindig is nagyban függött a tárgyat tanító pedagógustól, és az iskolától. A tantárgynak van egy mozgóképismereti része, ami lényegében filmtörténet és filmelmélet középiskolásoknak. Ha valamelyik tanár el akarta kerülni a társadalmi témákat, erre menekülhetett.
Az óraszámcsökkentési láz áldozata lett?

Hartai László viszont nem gondolja, hogy a mozgókép/média eltüntetése a tantárgyak közül valamiféle felülrõl jövõ, politikai indíttatású megrendelés volna. Szerinte inkább az iskolások óraszámának csökkentésére vonatkozó elvárások áldozatául eshetett a tantárgyuk.

„Ritka erõs egyetértés van az érintettek között abban, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését, ennek legegyszerûbb módja pedig az óraszámcsökkentés (Ez ugyanis nem érinti a tantárgyak belsõ követelményrendszerét, témáit, mélységét, amiket erõs tantárgyi lobbik óvnak a változástól). Mivel azonban az óraszám áttételesen érinti a finanszírozást és a tanári fizetéseket, bármilyen változás óriási feszültségeket generálhat, ezért ezzel különösen óvatosan kell bánni. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy a középiskolai szabályozás most majd 35-rõl 34 tanórára csökkenti a maximális heti kötelezõ óraszámot. Ami persze látszatintézkedés, a terhelést érzékelhetõen nem csökkenti, de kommunikálható ekként” – mondta a szakember, aki szerint tehát az óraszámcsökkentés követelményének kipipálásában segíthet „a legkisebb óraszámú tárgyacska, a mozgókép/média kivétele”.

Bizonyára az is belejátszott a választásba – tette hozzá –, hogy „valószínûleg nem érkezett elég sok vagy elég súlyos tiltakozás”, ennek a tárgynak a kivezetése ellen, amikor még zajlott a NAT módosításának elõkészítése.
A képzõhelyek lehúzhatják a rolót?

Az mindenesetre nagy kérdés, hogy mi lesz most a mozgókép- és médiaismeret szakos tanárok képzésével, és még inkább: azokkal tanárokkal, akik így kvázi feleslegesen végezték el a szakpárjuknak ezt a részét. Hartai László szerint errõl még nem született döntés.

Mint ahogy a NAT minden módosítását, úgy a médiaismeret kivezetését is felmenõrendszerben viszi végbe az oktatási kormányzat, így amíg a mostani kilencedikes évfolyamok eljutnak az érettségiig, marad a tantárgy. Utána azonban akkor sem kell majd ennyi médiatanár, ha az iskoláknak esetleg tagozatos formában marad lehetõségük médiaismeretet oktatni.

Néhány szegedi médiatanár-szakos egyetemista már jelezte szerkesztõségünknek, hogy attól tartanak, „a diplomájuk fele semmit sem fog érni” a jövõben. Szerintük félõ, hogy álláskeresésnél is gondot jelent majd, hogy csak egyik szakjuk hasznosítható. A felvételnél ugyanis egyértelmûen elõnyt élveznek a két (mûködõ) szakos tanárok.

„Akkor most saját pénzbõl még minimum 4 évet tanuljunk pluszban, hogy legyen még egy szakunk a munkához, így 10-11 év tanulás után is max 150 ezerrel szúrják ki a szemünk?”– tette fel jogosan a kérdést a szegedi diákok témában létrehozott Facebook-oldalán az egyik érintett hallgató.

Hartai László számításai szerint az országban összesen mintegy 1200-1300 szaktanár van, aki tanárképzési- és továbbképzési kurzusokon megszerezte a képesítést a mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanítására. „Közigazgatási- és oktatási államtitkárokkal kellett megértetni, hogy ehhez a munkához felkészült emberek kellenek, mert a mozgóképes kommunikációt, a filmnyelvet nem érti és tudja tanítani a rajz-vagy magyartanár, ahogy a kémiaórát se célszerû a tornatanárra bízni.”

„Az, hogy mindezt a fejlesztést kiradírozzák, kukába hajítják, az az ország humán tõkéjének semmibe vétele volna, visszaélés és felelõtlenség a jövõvel szemben, továbbá - nem mellékesen - valós érvekkel indokolhatatlan”

– mondta Hartai.

Illusztráció: Kiss Bence

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építésébe kezd bele Orbán
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel k...
  
Magyarország egymilliárd dollárért vesz rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, ...
  
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
A Magyar Narancs információi szerint Simonka György parlamenti képviselő pártbeli kizárását kezdeményezte Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök, mert szerinte árt a Fidesz jó...
  
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Néhány napja hatósági házi karanténba került egy újfehértói önkormányzati helyiségben rendezett magánrendezvény összes résztvevője, miután az eseményen részt vett egy igazolt koro...
  
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Vegyes tervekkel készülnek a nagy magyarországi egyetemek az ősszel kezdődő tanévre: a Semmelweis Egyetem például negatív PCR-tesztet kér minden elsőévestől, az ELTE pedig hibrid oktatá...
  
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
A címvédő FTC-Telekom Waterpolo együttesénél a szerda reggeli koronavírus-tesztelés során négy játékos pozitív mintát produkált, ezért a Magyar Vízilabda Szövetség úgy döntött, h...
  
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Sürgősen vérre van szüksége annak a fiatalnak, akit a balatonszemesi átjáróban gázolt el egy vonat. Intenzív osztályon ápolják az a fiatal fiút, akit 3 hete gázolt el a Keszthelyről a...
  
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltja hatalmas forgalmat bonyolít. A kicsi utca, ahol a bolt található most tele van parkoló autóval. A környék lakói nyílt levelet írtak, amely utá...
  
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
A szörnyű tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok, ugyanis a szülők igen ellentmondásos történetet adtak elő a rendőröknek hároméves kisfiuk kínkeserves haláláról. A 21 év...
  
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek. A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre festményt szerez be a j...
  
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
A programot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) gondozza. Egy, az iparágra szakosodott álláskereső oldalt is létrehoztak. A koronavírus-járvány miatt állás...
  
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Bár sem az intézmény, sem Vidnyánszky Attila nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot, az Átlátszó felületén benyújtott közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy Vidnyánszk...
  
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Napok óta nem látogatható Szentendre egyik legszebb belvárosi tere, a Templom tér, mert a városvezetés szerint balesetveszélyessé váltak az oda vezető utak - írja a 24.hu. A Templomdomb m...
  
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
A kormány még 2017-ben, tehát a helyi ellenzék győzelme előtt határozott arról, hogy Szentendre és Vác több milliárd forintot kap a két település történelmi belvárosában található...
  
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Nagy elhatározás kell ahhoz, hogy valaki a katonai szolgálatot válassza hivatásul. A civil életből érkező lelkes jelentkezőknek az egyenruhások - elsőre bonyolult - szokatlan világa sok k...
  
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
A migránstömeg miatti fertőzési veszély a korábbi időszakhoz képest jelentősen emelkedett - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna vasárnap ...
  
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Alaposan felkavarta a kedélyeket a bejrúti robbanás a Várpalota melletti Pétfürdőn. Nem véletlenül: a libanoni főváros kikötőjében 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, elképesztő ...
  
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Augusztus 12. hivatalosan is a fiatalok világnapja, amelynek alkalmából Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy videót...
  
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Magyarország — Eddig meglehetősen keveset lehetett hallani Süli Jánosról (64), most azonban talán többen az emlékezetükbe vésik majd a nevét. Sülit 2017-ben nevezték ki a Paksi Atomerő...
  
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
Egy szóváltást követően késeltek meg egy fűnyíró férfit Marcaliban. Nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett az a férfi, akit kedden délelőtt szúrtak hátba Marcaliban. A sé...
  
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Kötetlen beszélgetéseket láthatunk majd a Life Tv ősz elején induló, Összezárva Hajdú Péterrel című műsorában, amelynek első vendége Demcsák Zsuzsa lesz: a tévés elárulta, kifejez...
  
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Nyílt levélben közölték a balatonakarattyaiak. megelégelték, hogy Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja rendkívül nagy forgalmat generál környékükön: a balatoni város lakóközöss...
  
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Kiderült: még az étterem vezetője is Busai Attiláék felé rúgott, amikor a labdarúgót agyba-főbe verték a napokban. Ahogyan azt korábban a Blikk is megírta, egyik olvasónk szemtanúja v...
  
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Augusztus 10-ig jelentkezhettek az érdeklődő cégek a még július 29-én kiírt tenderre. Az új paksi blokk építését bonyolító, orosz tulajdonú ASZE Mérnöki Vállalat Rt. viszonylagos r...
  
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Az idei alacsony nyugdíjemelés miatt rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok. A friss adatok alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy novemberben érkezik a nyugdíjkiegészítés. ...
  
Bekövetkezett amitől féltek - Fehéroroszországban lekapcsolták az internetet
A fehérorosz elnök az internet lekapcsolásával akar véget vetni a tüntetéseknek. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök gyakorlatilag lekapcsoltatta az internetet egész Fehéroroszországb...
  
Gödi botrány: Újabb 30 napra felfüggesztették a polgármestert
Egy kis híján botrányba fulladt ülésen szavazta meg a gödi képviselőtestület Balogh Csaba újabb felfüggesztését. A gödi képviselőtestület augusztus 11-i, nyilvános ülésén újabb...
  
Az USa bajban van: Egy nap alatt 52 ezer új fertőzött
Így már 5,1 milliónál is több esetet regisztráltak az országban. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház kedd esti adatai szerint az Egyesült Államokban kedden több mint 52 ezer...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Eltûnhet a médiaismeret tantárgy a középiskolákból
Csütörtökön hozott nyilvánosságra a Magyar Nemzet egy hamarosan a kormány elé kerülõ elõterjesztést a Nemzeti Alaptanterv módosításáról, ami szerint

eltûnhet a mozgókép- és médiaismeret tantárgy a középiskolákból.Az elõterjesztésbõl az derül ki, hogy elosztanák az anyagot több tantárgy között. A lépést azzal indokolják hogy jobb, ha „a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” megjelenik minden tantárgyban.

A mozgókép- és médiaismeret tantárgyat 1997 óta tanítják iskolákban, a Nemzeti Alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkezõ tanárok taníthatják. A tantárgy bevezetését így indokolta az akkori oktatási kormányzat: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekbõl« merítjük, hanem mesterséges közvetítõ rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értõ, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.”

A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésrõl szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint

„retorikai fogás csak, hogy a megszûnõ tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”,

amit a közvélemény és a szakma megnyugtatására használ az oktatási kormányzat. Szerinte anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését (hogy képesek legyenek mozgókép- és médiaértési készségeket fejleszteni), és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.

„Az oktatást valójában ismerõk közül mindenki tudja, hogy ha nincs óra (idõ, tanítási felület), ha nincs számon kérhetõ masszív tartalom és képességfejlesztés, ha nincs tanári szaktudás, akkor az ilyen »átszövõ megoldásokra« nem alapozható tanítás.”

Hartai szerint felelõtlenség most megszüntetni a médiaismeret tárgyat, látva

hogyan kommunikál 2020-ban a világ és a gyerekek,
hogy az online tartalmakat nézve az audiovizuális tartalmak (videók) aránya 6 év alatt 30 százalékról 90 százalékra nõtt,
és hogy milyen radikálisan átalakult a közbeszéd az online térben (utalva rá, hogy álhírek árasztanak el minket).

Hartaihoz hasonló véleményen van két, a 444-nek nyilatkozó, de névtelenséget kérõ, középiskolában tanító médiatanár is. Elképzelhetetlennek tartják, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szõni az óráikba.

„És itt fontos hangsúlyozni, hogy a médiaoktatás nem egyenlõ az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) beemelésével az órai munkába”

– mondta egyikük.
Bíztak benne, hogy az ifjúságvédelmi szempontok megmentik a tárgyat

A megkérdezett tanárok elmondták, szakmai körökben már egy ideje állandó téma, hogy vajon mikor szántja be a mozgókép- és médiaoktatást az oktatási kormányzat.

„Egy valami miatt reméltük, hogy ez talán nem fog bekövetkezni: az online világ és a közösségi média gyerekekre leselkedõ veszélyei miatt kialakult morális pánik miatt, ami a Hoffmann Rózsa-féle oktatási kormányzat idején erõsödött meg különösen.”A médiaismeret órán lehetett ugyanis eddig a legkönnyebben olyan tudást adni a diákok kezébe arról, hogyan mûködik az internetes zaklatás (cyberbullying), vagy hogy hogy mire kell figyelni, amikor információt osztanak meg magukról az interneten

Beszéltünk olyan tanárral, aki szerint az amiatt kell most mégis mennie a mozgókép- és médiaismeret tárgynak, mert a tananyag másik része viszont kifejezetten a tudatos és kritikus médiafogyasztásra (vagy inkább médiahasználatra) tanításról szól.

„Óhatatlanul hozza azokat a kérdéseket, hogy mitõl lesz egy médium független vagy elfogult, hogyan lehet felismerni a manipulációt, és egyáltalán, hogyan mûködnek a médiarendszerek.”

„Ez az a tantárgy, ami, ha komolyan veszik, igazán kritikus gondolkodásra tudja tanítani a gyerekeket, pont ezért nem érdeke a jelenlegi rendszernek, hogy megmaradjon.”Persze, hogy mennyire jelentek meg ezek a sokszor politikaiba hajló kérdések a médiaismeret órákon, az mindig is nagyban függött a tárgyat tanító pedagógustól, és az iskolától. A tantárgynak van egy mozgóképismereti része, ami lényegében filmtörténet és filmelmélet középiskolásoknak. Ha valamelyik tanár el akarta kerülni a társadalmi témákat, erre menekülhetett.
Az óraszámcsökkentési láz áldozata lett?

Hartai László viszont nem gondolja, hogy a mozgókép/média eltüntetése a tantárgyak közül valamiféle felülrõl jövõ, politikai indíttatású megrendelés volna. Szerinte inkább az iskolások óraszámának csökkentésére vonatkozó elvárások áldozatául eshetett a tantárgyuk.

„Ritka erõs egyetértés van az érintettek között abban, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését, ennek legegyszerûbb módja pedig az óraszámcsökkentés (Ez ugyanis nem érinti a tantárgyak belsõ követelményrendszerét, témáit, mélységét, amiket erõs tantárgyi lobbik óvnak a változástól). Mivel azonban az óraszám áttételesen érinti a finanszírozást és a tanári fizetéseket, bármilyen változás óriási feszültségeket generálhat, ezért ezzel különösen óvatosan kell bánni. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy a középiskolai szabályozás most majd 35-rõl 34 tanórára csökkenti a maximális heti kötelezõ óraszámot. Ami persze látszatintézkedés, a terhelést érzékelhetõen nem csökkenti, de kommunikálható ekként” – mondta a szakember, aki szerint tehát az óraszámcsökkentés követelményének kipipálásában segíthet „a legkisebb óraszámú tárgyacska, a mozgókép/média kivétele”.

Bizonyára az is belejátszott a választásba – tette hozzá –, hogy „valószínûleg nem érkezett elég sok vagy elég súlyos tiltakozás”, ennek a tárgynak a kivezetése ellen, amikor még zajlott a NAT módosításának elõkészítése.
A képzõhelyek lehúzhatják a rolót?

Az mindenesetre nagy kérdés, hogy mi lesz most a mozgókép- és médiaismeret szakos tanárok képzésével, és még inkább: azokkal tanárokkal, akik így kvázi feleslegesen végezték el a szakpárjuknak ezt a részét. Hartai László szerint errõl még nem született döntés.

Mint ahogy a NAT minden módosítását, úgy a médiaismeret kivezetését is felmenõrendszerben viszi végbe az oktatási kormányzat, így amíg a mostani kilencedikes évfolyamok eljutnak az érettségiig, marad a tantárgy. Utána azonban akkor sem kell majd ennyi médiatanár, ha az iskoláknak esetleg tagozatos formában marad lehetõségük médiaismeretet oktatni.

Néhány szegedi médiatanár-szakos egyetemista már jelezte szerkesztõségünknek, hogy attól tartanak, „a diplomájuk fele semmit sem fog érni” a jövõben. Szerintük félõ, hogy álláskeresésnél is gondot jelent majd, hogy csak egyik szakjuk hasznosítható. A felvételnél ugyanis egyértelmûen elõnyt élveznek a két (mûködõ) szakos tanárok.

„Akkor most saját pénzbõl még minimum 4 évet tanuljunk pluszban, hogy legyen még egy szakunk a munkához, így 10-11 év tanulás után is max 150 ezerrel szúrják ki a szemünk?”– tette fel jogosan a kérdést a szegedi diákok témában létrehozott Facebook-oldalán az egyik érintett hallgató.

Hartai László számításai szerint az országban összesen mintegy 1200-1300 szaktanár van, aki tanárképzési- és továbbképzési kurzusokon megszerezte a képesítést a mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanítására. „Közigazgatási- és oktatási államtitkárokkal kellett megértetni, hogy ehhez a munkához felkészült emberek kellenek, mert a mozgóképes kommunikációt, a filmnyelvet nem érti és tudja tanítani a rajz-vagy magyartanár, ahogy a kémiaórát se célszerû a tornatanárra bízni.”

„Az, hogy mindezt a fejlesztést kiradírozzák, kukába hajítják, az az ország humán tõkéjének semmibe vétele volna, visszaélés és felelõtlenség a jövõvel szemben, továbbá - nem mellékesen - valós érvekkel indokolhatatlan”

– mondta Hartai.

Illusztráció: Kiss Bence
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Magyarország egymilliárd dollárért vesz rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Bekövetkezett amitől féltek - Fehéroroszországban lekapcsolták az internetet
Gödi botrány: Újabb 30 napra felfüggesztették a polgármestert
Az USa bajban van: Egy nap alatt 52 ezer új fertőzött
Kutya meleg lesz, de ez még nem minden
Vészjósló a szállodaszövetség kijelentése a turizmusról
A tudósvilág fél az orosz vakcina miatt - Meggondolatlanság, ostobaság
A tudósvilág fél az orosz koronavírus-vakcina miatt - Meggondolatlanság, ostobaság
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építésébe kezd bele Orbán
Fehéroroszország: már újságírókra és tüntetőkre is rátámadtak a rendőrök
Alig fél percet szánt az M1 Híradója a fehéroroszországi helyzetnek
Soros üzent: Magyarországot elfoglalta az Európai Unió egyik legnagyobb belső ellensége
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat
Sokba van Mészáros Lőrincnek a horvát luxusvilla
Segíts egy megosztással! - Utcára kerülhet a kislányával egy rákbeteg pécsi anya
125 ember lehet érintett - A háziorvos asszisztense fertőződött meg Pilisborosjenőn
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum