Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Éhezik a magyar, pedig a statisztikák szerint többet eszünk mint 2010-ben  



Önnek elég lenne napi 447 forint étkezésre? A lakosság fogyasztása általában véve nõ, de a szegényebb rétegekben a kiadások nagy része még mindig a puszta megélhetésre megy el. Csak az emberek harmadának van annyi jövedelme, amennyit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tart.

2010-ben egy átlagos magyar 286 kiló élelmiszert fogyasztott, 2018-ban viszont már 321 kilót – olvasható ki a KSH háztartások életszínvonaláról készített felmérésébõl, amelynek végsõ eredményeit decemberben hozták nyilvánosságra. A mért fogyasztásban nincsenek benne az italok (szeszes és alkoholmentes egyaránt) és a nem súlyra mért termékek, például a tojás, de a növekedés ezeknél is hasonló mértékû, több mint 10 százalékos. És benne van a pakliban, hogy ennek a fogyasztásnak egy része valójában a kukában landolt, nem ettek meg belõle minden falatot.
Európa legkövérebb népe

Az élelmiszer-fogyasztás növekedése akár jó hír is lehetne, a 2010-es évek elején a gazdaság még válságban volt, a munkanélküliség 10 százalék fölött állt (mára 3,5 százalékra csökkent), és a lakosság negyede-harmada élt súlyos anyagi nélkülözésben (mára kevesebb, mint tizede). Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az OECD adatai szerint Európa legelhízottabb nemzete a magyar, világszinten pedig csak az USA-ban, Mexikóban és Új-Zélandon nagyobb az elhízottak és túlsúlyosak aránya.

Magyarországon körülbelül kétszázötvenezren annyira el vannak hízva, hogy nem láthatóak az utcákon: a lakásukba beszorulva élnek. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezetõ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság a kontinensen napi ötszáz kalóriával többet fogyasztanak az emberek, mint negyven éve, és több mint öt óra ülõmunkát végeznek, ráadásul 42 százalékuk inaktív. Mindez már önmagában elég az elhízás kialakulásához.

Sajnos a KSH adataiból az látszik, hogy az elmúlt években nem (vagy legalábbis nem csak) a szegényebb rétegek élelmiszer-fogyasztása nõtt. Ha a háztartásokat sorba állítjuk az egy fõre jutó bevételük szerint, akkor a lakosság felsõ tizedének élelmiszer-fogyasztása az átlagnál sokkal jobban, fejenként 50 kilóval nõtt nyolc év alatt (nem pontosan ugyanazokról az emberekrõl van szó, a legmagasabb jövedelmû tizedbe mások tartoztak 2010-ben, mint 2018-ban). Eközben a legalsó jövedelmi tizedben csak 42 kilóval nõtt az élelmiszer-fogyasztás, a második és harmadik tizedben pedig még kevesebbel.

Ehhez hozzátartozik, hogy az alacsonyabb egy fõre jutó jövedelemmel rendelkezõ háztartások népesebbek, egyebek mellett mert ezekben több gyerek él (ezért is alacsonyabb az egy fõre jutó jövedelem). A gyerekek élelmiszer-fogyasztása pedig alacsonyabb, mint a felnõtteké. Amúgy a gyermekes háztartásokban mindössze 3 százalékkal nõtt a fogyasztás nyolc év alatt, fejenként évi 215 kilóról 222 kilóra, míg a gyermektelen háztartásokban 17 százalékkal, 336 kilóról 392-re.
A szegények eledele: sok kenyér és krumpli, kevés zöldség

A táplálkozás esetében természetesen nem csak a mennyiség fontos kérdés, hanem a minõség is, sõt. Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete enyhén szólva nem mondható egészségesnek, különösen a szegényebb rétegek esetében. A legalsó jövedelmi tizedben például fejenként mindössze 32 kiló gyümölcsöt ettek az emberek egész évben, a legfölsõ tizedben ezzel szemben 75 kilót.

A különbség akkor is hatalmas, ha szem elõtt tartjuk, hogy az alsó rétegekben több gyerek él, mint a fölsõkben. A legalsó rétegben az élelmiszer-fogyasztás közel harmadát cereáliák (gabonatermékek, fõleg pékáruk és rizs) teszik ki, elsõsorban kenyér. A kenyérfogyasztás az összes jövedelmi rétegben fejenként 33-36 kiló között alakult – csak épp a tehetõsebb rétegekben azon túl több halat, húst, gyümölcsöt ettek. A zöldségek és a burgonya szintén minden jövedelmi rétegben nagy részét tette ki a fogyasztásnak – az alsóbb rétegekben hangsúlyosan burgonya formájában.
A szegényeknek hálapénzre sem futotta

Az összes háztartás átlagában 2018-ban az egy fõre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 223 ezer forint volt, a 2,8 százalékos infláció mellett a fogyasztás reálértéken 7,5 százalékkal nõtt az elõzõ évhez képest. Az alapvetõ, létfenntartással kapcsolatos kiadások aránya a válságot követõ években volt a legmagasabb, 60 százalék körüli, ami a gazdasági teljesítõképesség és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan mérséklõdött. 2018-ban a megélhetésen túlmutató, nem alapvetõ tételekre (kultúrára, szórakozásra, hírközlésre, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya az összes kiadáson belül 44,3 százalékra emelkedett, ez 4,7 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6 százalék).

Szóval a helyzet általánosságban javult, de az alsó rétegekben továbbra is a puszta létfenntartás viszi el a kiadások nagy részét. A legalsó tized háztartásaiban fejenként 519 ezer forintot költöttek 2018-ban, ebbõl lakhatásra 124 ezer ment, élelmiszerekre pedig 161 ezer, vagyis havi 13 416, napi 447 forint jutott átlagosan a legszegényebb egymillió ember élelmiszer-fogyasztására.

A legalsó tizedekben amúgy nem csak olyan luxuskiadásokra futotta alig, mint a szórakozás, az egészségügyi kiadásokra sem maradt sok pénz: az elsõ tized háztartásaiban fejenként 18,5 ezer forint jutott ilyesmire egész évben, abból is 13 ezer forint gyógyszerekre ment el. Hálapénzre aztán már végképp nem futotta a jelek szerint, ebben a rétegben csak fejenként 805 forintot adtak ki erre – az országos átlag amúgy 3800 forint volt, a legfölsõ tizedben 7700 forint. A legtehetõsebbek összesen fejenként közel 120 ezer forintot költöttek az egészségükre.
Az emberek csak nem akarnak elégedettek lenni

Ami a bevételi oldalt illeti, a kormány nem gyõzi lépten-nyomon hangsúlyozni, hogy nõnek a keresetek, csökkennek az adók, mindenki egyre többet tud a tejbe aprítani. Ezt természetesen (legalábbis részben) alátámasztja a KSH felmérése, amely nem adminisztratív adatok alapján, hanem a lakosság megkérdezésével készült. 2018-ban országos átlagban évi 1 millió 432 ezer, havi 119 ezer forint volt az egy fõre jutó jövedelem (ebben minden benne van a fizetésektõl a nyugdíjakon át a szociális juttatásokig – elosztva az összes emberre, beleértve a gyerekeket). Ez az inflációt is figyelembe véve 7,2 százalékkal több, mint a megelõzõ évben.

A jelek szerint a lakosság nem érzi annyira a sikereket, mint a kormány. Tízes skálán (ahol a 10-es érték a legjobb) a magyarok 2019 elején (amikor a KSH a felmérést készítette) átlagban csak 6,33-ra pontozták az élettel való elégedettségüket, rosszabbra, mint 2018 elején. A mutató egyébként 2013 és 2017 között 6,1 körül stagnált.
A többségnek a jó megélhetés is álom

Ha csak a pénzügyeket nézzük, az emberek alacsony elégedettségét jól magyarázza, hogy az átlagos jövedelem még 2018-ban sem érte el az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott összeget – a KSH ugyanis arra is rá szokott kérdezni, a háztartásokban havonta és fejenként mennyi pénzt tartanának szükségesnek, a nagyon szûkös, a szûkös, az átlagos, a jó és a nagyon jó megélhetéshez. Mint említettük, 2018-ra átlagosan havi 119 ezer forintos egy fõre jutó jövedelemrõl számoltak be a magyar háztartások. Azonban az átlagosnak vélt megélhetéshez 2018 elején a megkérdezettek összességében 121 ezer forintot tartottak szükségesnek, 2019 elején pedig már 130 ezer forintot mondtak. Így vagy úgy, a tényleges és az elvárt jövedelmeket összeolvasva a magyarok bizony a saját elvárásaikhoz képest szûkösen élnek. A helyzet azért javul, a 2010-es évek elején a tényleges egy fõre esõ jövedelem még messze volt az átlagos megélhetéshez elvárttól, 2018-ban már majdnem elérte (legalábbis, ha a 2018 eleji megkérdezéshez viszonyítjuk).

Még ennyire sem rózsás a kép, ha az elvárt bevételeket jövedelmi tizedek szerinti bontásban nézzük. Minél magasabb ugyanis egy háztartás jövedelme, szubjektíven annál több pénzt tartanak benne szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez. Még a 2018 elején felvett megélhetési szintekhez viszonyítva is az a helyzet, hogy csak a három legfölsõ tizedben (vagyis a lakosság legtehetõsebb harmadában) éri el a jövedelem az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott értéket. A lakosság közel fele a szûkösnek ítélt szint környéki, vagy az alatti bevételbõl kénytelen gazdálkodni

A legrosszabb helyzetben a legszegényebb tized háztartásai vannak, ezekben nemhogy a szûkös megélhetéshez elvárt jövedelem nincs meg, a nagyon szûkös szint elérése is távoli álom: az egy fõre esõ havi jövedelem ebben a rétegben 36 ezer forint, a nagyon szûkös megélhetés szintjét 2018 elején 43 ezer forintra lõtték be a megkérdezettek, 2019 elején már 50 ezer forintra.

Annyira egyébként a legfölsõ tized sem lehet elégedett a helyzetével, a jövedelem itt épp csak átlépi a jó megélhetéshez elvárt szintet, a nagyon jó megélhetésé viszont még közel sincs meg. A legfölsõ és a legalsó tized jövedelme közti különbség viszont legalább valamelyest mérséklõdött 2018-ban, elõbbi már csak 7,8-szorosa az utóbbinak.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Rossz hír az utazni készülőknek, nem lesz könnyű hazajönni
Lottómilliomosból lett hajléktalan Zsolt
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira. Az MCC alap...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki. Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzolt...
  
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban 96 450 forintba kerül elvégezni azt a PCR-tesztet, amelynek a költségét a Nemzeti Népegészségügyi Központ 30 ezer forintra lő...
  
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Feladatuk a szuperfertőzők felbukkanása utáni kontaktkutatás és elkülönítés lesz. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette, pár órával később be is mutatták a...
  
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év a...
  
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
Súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség azzal a 32 éves férfival szemben, aki az útjában álló kiskorú sértettet többször orron ütötte. A vá...
  
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Orbán: Meg kell akadályozni a migrációt továbbra is
A Kossuth Rádió Jó, reggelt Magyarország! műsorának vendége volt péntek reggel Orbán Viktor, miniszterelnök, aki az ország védekezéséről, a vakcináról, a biztonságos országokról é...
  
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
A Kossuth Rádió Jó, reggelt Magyarország! műsorának vendége volt péntek reggel Orbán Viktor, miniszterelnök, aki az ország védekezéséről, a vakcináról, a biztonságos országokról é...
  
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
De lehet, hogy 2021-ben is élnek majd a fizetési moratóriumok. Augusztus végéig jelentkezhetnek a cégek az állami bértámogatási programra. A támogatás iránt nagy volt az igény, a korona...
  
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert a digitális oktatás hatékonyabb támogatása érdekében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. ...
  
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Megjelent a kormányhatározat, amivel előteremtik a pénzt a raktárkoncertekre és a cigányzene támogatására. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette be nemrég, hogy állami tám...
  
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté családi cége. A nyereség mellett azonban még a cég tartalékait is megcsapolták. Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és csa...
  
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
A Magyar Nemzet információi szerint távozott a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) társelnöki pozíciójából Erdei Zsolt. A világbajnok öklözőt 2017. áprilisában választották meg a ...
  
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Demeter Márta azt akarta megtudni, hogy vettünk-e ujgur kényszermunkásokkal gyártatott maszkokat, kapott egy semmire sem jó választ. Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő tett fe...
  
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Az Mfor.hu szerint jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetőjének családi cége. Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett Hobby Key Kft.-ből tavaly – min...
  
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Méltatlan a képviseletre, írja a házelnöknek az ORÖ elnökhelyettese. Méltatlan a képviseletre Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószó...
  
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
A fitneszguru most a közösségi médiáról osztotta meg gondolatait. Rövid interjút készített a Blikk Schobert Norberttel, aki elárulta: akkor adott gyermekeiknek mobilt, amikor azok betölt...
  
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
Az ügyészség vizsgálja annak a 34 éves férfinek a halálát, aki július 23-án halt meg intézkedés közben a sátoraljaújhelyi börtönben. A BV közleménye szerint „a fogvatartott dühö...
  
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Júniusban elkezdték feltölteni a tavasszal kiürített kórházi ágyakat. A nyár első hónapjában az összes kórházi ágy 53 százalékát használták ki, 12 százalékkal többet, mint máj...
  
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
„Tegnap a késő esti órákban derült ki, hogy Intézményünk Belgyógyászati Osztályán egy beteg és egy ápoló koronavírus tesztje pozitív lett” - közölte csütörtökön a siófoki k...
  
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, (...) de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta...
  
Orbán: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, (...) de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta...
  
Oltás: Gulyás nem árulta el, mely céggel vagy cégekkel szerződtek le
Százmilliószám foglalják le az országok az egyelőre készülő koronavírus elleni oltásokat, a magyar kormány sem akart lemaradni. Ötmillió koronavírus elleni oltásra kötött le kapaci...
  
Botrány: Lemondott Pilismarót képviselő-testülete
A testület a bányanyitás miatt kialakult helyzettel indokolta lemondását. A polgármester már korábban felállt. Rendkívüli ülést tartott és lemondott csütörtökön Pilismarót képvis...
  
Találtak két fertőzöttet a siófoki kórházban
Az intézményben megkezdődött a kontaktkutatás. Két ember koronavírus-tesztje hozott pozitív eredményt a Siófoki Kórház-Rendelőintézet belgyógyászati osztályán: egy ott ápolt beteg...
  
Évi 6,6 millióért kér tanácsot pajtásától Demeter Szilárd
6,6 millió forintot fizet a Petőfi Irodalmi Múzeum a Doutdes Bt.-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért” 2020-ban - derül ki az intézmény honlapján közzétett idei szerződéslist...
  
Magyarország: Éhségsztrájkba kezdtek kiutasított külföldiek
„52 külföldi fogvatartott többsége ma éhségsztrájkba kezdett a nyírbátori idegenrendészeti fogdán” - írja a Magyar Helsinki Bizottság a szervezet Facebook-oldalán. Hozzáteszik: nem ...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Éhezik a magyar, pedig a statisztikák szerint többet eszünk mint 2010-ben


Önnek elég lenne napi 447 forint étkezésre? A lakosság fogyasztása általában véve nõ, de a szegényebb rétegekben a kiadások nagy része még mindig a puszta megélhetésre megy el. Csak az emberek harmadának van annyi jövedelme, amennyit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tart.

2010-ben egy átlagos magyar 286 kiló élelmiszert fogyasztott, 2018-ban viszont már 321 kilót – olvasható ki a KSH háztartások életszínvonaláról készített felmérésébõl, amelynek végsõ eredményeit decemberben hozták nyilvánosságra. A mért fogyasztásban nincsenek benne az italok (szeszes és alkoholmentes egyaránt) és a nem súlyra mért termékek, például a tojás, de a növekedés ezeknél is hasonló mértékû, több mint 10 százalékos. És benne van a pakliban, hogy ennek a fogyasztásnak egy része valójában a kukában landolt, nem ettek meg belõle minden falatot.
Európa legkövérebb népe

Az élelmiszer-fogyasztás növekedése akár jó hír is lehetne, a 2010-es évek elején a gazdaság még válságban volt, a munkanélküliség 10 százalék fölött állt (mára 3,5 százalékra csökkent), és a lakosság negyede-harmada élt súlyos anyagi nélkülözésben (mára kevesebb, mint tizede). Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az OECD adatai szerint Európa legelhízottabb nemzete a magyar, világszinten pedig csak az USA-ban, Mexikóban és Új-Zélandon nagyobb az elhízottak és túlsúlyosak aránya.

Magyarországon körülbelül kétszázötvenezren annyira el vannak hízva, hogy nem láthatóak az utcákon: a lakásukba beszorulva élnek. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezetõ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság a kontinensen napi ötszáz kalóriával többet fogyasztanak az emberek, mint negyven éve, és több mint öt óra ülõmunkát végeznek, ráadásul 42 százalékuk inaktív. Mindez már önmagában elég az elhízás kialakulásához.

Sajnos a KSH adataiból az látszik, hogy az elmúlt években nem (vagy legalábbis nem csak) a szegényebb rétegek élelmiszer-fogyasztása nõtt. Ha a háztartásokat sorba állítjuk az egy fõre jutó bevételük szerint, akkor a lakosság felsõ tizedének élelmiszer-fogyasztása az átlagnál sokkal jobban, fejenként 50 kilóval nõtt nyolc év alatt (nem pontosan ugyanazokról az emberekrõl van szó, a legmagasabb jövedelmû tizedbe mások tartoztak 2010-ben, mint 2018-ban). Eközben a legalsó jövedelmi tizedben csak 42 kilóval nõtt az élelmiszer-fogyasztás, a második és harmadik tizedben pedig még kevesebbel.

Ehhez hozzátartozik, hogy az alacsonyabb egy fõre jutó jövedelemmel rendelkezõ háztartások népesebbek, egyebek mellett mert ezekben több gyerek él (ezért is alacsonyabb az egy fõre jutó jövedelem). A gyerekek élelmiszer-fogyasztása pedig alacsonyabb, mint a felnõtteké. Amúgy a gyermekes háztartásokban mindössze 3 százalékkal nõtt a fogyasztás nyolc év alatt, fejenként évi 215 kilóról 222 kilóra, míg a gyermektelen háztartásokban 17 százalékkal, 336 kilóról 392-re.
A szegények eledele: sok kenyér és krumpli, kevés zöldség

A táplálkozás esetében természetesen nem csak a mennyiség fontos kérdés, hanem a minõség is, sõt. Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete enyhén szólva nem mondható egészségesnek, különösen a szegényebb rétegek esetében. A legalsó jövedelmi tizedben például fejenként mindössze 32 kiló gyümölcsöt ettek az emberek egész évben, a legfölsõ tizedben ezzel szemben 75 kilót.

A különbség akkor is hatalmas, ha szem elõtt tartjuk, hogy az alsó rétegekben több gyerek él, mint a fölsõkben. A legalsó rétegben az élelmiszer-fogyasztás közel harmadát cereáliák (gabonatermékek, fõleg pékáruk és rizs) teszik ki, elsõsorban kenyér. A kenyérfogyasztás az összes jövedelmi rétegben fejenként 33-36 kiló között alakult – csak épp a tehetõsebb rétegekben azon túl több halat, húst, gyümölcsöt ettek. A zöldségek és a burgonya szintén minden jövedelmi rétegben nagy részét tette ki a fogyasztásnak – az alsóbb rétegekben hangsúlyosan burgonya formájában.
A szegényeknek hálapénzre sem futotta

Az összes háztartás átlagában 2018-ban az egy fõre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 223 ezer forint volt, a 2,8 százalékos infláció mellett a fogyasztás reálértéken 7,5 százalékkal nõtt az elõzõ évhez képest. Az alapvetõ, létfenntartással kapcsolatos kiadások aránya a válságot követõ években volt a legmagasabb, 60 százalék körüli, ami a gazdasági teljesítõképesség és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan mérséklõdött. 2018-ban a megélhetésen túlmutató, nem alapvetõ tételekre (kultúrára, szórakozásra, hírközlésre, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya az összes kiadáson belül 44,3 százalékra emelkedett, ez 4,7 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6 százalék).

Szóval a helyzet általánosságban javult, de az alsó rétegekben továbbra is a puszta létfenntartás viszi el a kiadások nagy részét. A legalsó tized háztartásaiban fejenként 519 ezer forintot költöttek 2018-ban, ebbõl lakhatásra 124 ezer ment, élelmiszerekre pedig 161 ezer, vagyis havi 13 416, napi 447 forint jutott átlagosan a legszegényebb egymillió ember élelmiszer-fogyasztására.

A legalsó tizedekben amúgy nem csak olyan luxuskiadásokra futotta alig, mint a szórakozás, az egészségügyi kiadásokra sem maradt sok pénz: az elsõ tized háztartásaiban fejenként 18,5 ezer forint jutott ilyesmire egész évben, abból is 13 ezer forint gyógyszerekre ment el. Hálapénzre aztán már végképp nem futotta a jelek szerint, ebben a rétegben csak fejenként 805 forintot adtak ki erre – az országos átlag amúgy 3800 forint volt, a legfölsõ tizedben 7700 forint. A legtehetõsebbek összesen fejenként közel 120 ezer forintot költöttek az egészségükre.
Az emberek csak nem akarnak elégedettek lenni

Ami a bevételi oldalt illeti, a kormány nem gyõzi lépten-nyomon hangsúlyozni, hogy nõnek a keresetek, csökkennek az adók, mindenki egyre többet tud a tejbe aprítani. Ezt természetesen (legalábbis részben) alátámasztja a KSH felmérése, amely nem adminisztratív adatok alapján, hanem a lakosság megkérdezésével készült. 2018-ban országos átlagban évi 1 millió 432 ezer, havi 119 ezer forint volt az egy fõre jutó jövedelem (ebben minden benne van a fizetésektõl a nyugdíjakon át a szociális juttatásokig – elosztva az összes emberre, beleértve a gyerekeket). Ez az inflációt is figyelembe véve 7,2 százalékkal több, mint a megelõzõ évben.

A jelek szerint a lakosság nem érzi annyira a sikereket, mint a kormány. Tízes skálán (ahol a 10-es érték a legjobb) a magyarok 2019 elején (amikor a KSH a felmérést készítette) átlagban csak 6,33-ra pontozták az élettel való elégedettségüket, rosszabbra, mint 2018 elején. A mutató egyébként 2013 és 2017 között 6,1 körül stagnált.
A többségnek a jó megélhetés is álom

Ha csak a pénzügyeket nézzük, az emberek alacsony elégedettségét jól magyarázza, hogy az átlagos jövedelem még 2018-ban sem érte el az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott összeget – a KSH ugyanis arra is rá szokott kérdezni, a háztartásokban havonta és fejenként mennyi pénzt tartanának szükségesnek, a nagyon szûkös, a szûkös, az átlagos, a jó és a nagyon jó megélhetéshez. Mint említettük, 2018-ra átlagosan havi 119 ezer forintos egy fõre jutó jövedelemrõl számoltak be a magyar háztartások. Azonban az átlagosnak vélt megélhetéshez 2018 elején a megkérdezettek összességében 121 ezer forintot tartottak szükségesnek, 2019 elején pedig már 130 ezer forintot mondtak. Így vagy úgy, a tényleges és az elvárt jövedelmeket összeolvasva a magyarok bizony a saját elvárásaikhoz képest szûkösen élnek. A helyzet azért javul, a 2010-es évek elején a tényleges egy fõre esõ jövedelem még messze volt az átlagos megélhetéshez elvárttól, 2018-ban már majdnem elérte (legalábbis, ha a 2018 eleji megkérdezéshez viszonyítjuk).

Még ennyire sem rózsás a kép, ha az elvárt bevételeket jövedelmi tizedek szerinti bontásban nézzük. Minél magasabb ugyanis egy háztartás jövedelme, szubjektíven annál több pénzt tartanak benne szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez. Még a 2018 elején felvett megélhetési szintekhez viszonyítva is az a helyzet, hogy csak a három legfölsõ tizedben (vagyis a lakosság legtehetõsebb harmadában) éri el a jövedelem az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott értéket. A lakosság közel fele a szûkösnek ítélt szint környéki, vagy az alatti bevételbõl kénytelen gazdálkodni

A legrosszabb helyzetben a legszegényebb tized háztartásai vannak, ezekben nemhogy a szûkös megélhetéshez elvárt jövedelem nincs meg, a nagyon szûkös szint elérése is távoli álom: az egy fõre esõ havi jövedelem ebben a rétegben 36 ezer forint, a nagyon szûkös megélhetés szintjét 2018 elején 43 ezer forintra lõtték be a megkérdezettek, 2019 elején már 50 ezer forintra.

Annyira egyébként a legfölsõ tized sem lehet elégedett a helyzetével, a jövedelem itt épp csak átlépi a jó megélhetéshez elvárt szintet, a nagyon jó megélhetésé viszont még közel sincs meg. A legfölsõ és a legalsó tized jövedelme közti különbség viszont legalább valamelyest mérséklõdött 2018-ban, elõbbi már csak 7,8-szorosa az utóbbinak.
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Orbán: Meg kell akadályozni a migrációt továbbra is
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek
Orbán: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
Oltás: Gulyás nem árulta el, mely céggel vagy cégekkel szerződtek le
Botrány: Lemondott Pilismarót képviselő-testülete
Találtak két fertőzöttet a siófoki kórházban
Évi 6,6 millióért kér tanácsot pajtásától Demeter Szilárd
Magyarország: Éhségsztrájkba kezdtek kiutasított külföldiek
Gulyás: Karácsony Gergely elvesztette a higgadtságát
Müller Cecília a határkerítésnél: illegális migrációról beszélt
Brutálisan összeverte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik tanársegédje
Winkler Róbert: Most már mi is a csicskamédiához tartozunk
Mutatjuk Boldog István törvényjavaslatát
Kiderült miért vittek el bilincsben egy nőt a rendőrök egy budapesti kávézóból
Kigyulladt a brüsszeli World Trade Center
Hányszor 500 ember volt a Bagossy Brothers Company siófoki koncertjén?
Néhány hét múlva kiderül, lesz-e és mennyi nyugdíjkiegészítés
Rossz hír az utazni készülőknek, nem lesz könnyű hazajönni
Meglódultak a számaink: 33 új beteg és egy új áldozat
Nem akárkivel fogott új vállalkozásba Mészáros Lőrinc
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum