Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Magyar katonákkal töltenék fel a német hadsereget

Az európai hadseregek szinte kivétel nélkül komoly toborzási problémával küszködnek, a magánszektor egyszerûen elszipkázza elõlük a legjobb szakembereket. Ezen minden ország másképpen próbál úrrá lenni, szóba jött az is, hogy a német hadsereget akár külföldi EU-polgárokkal töltenék fel.

Nincs annál bosszantóbb, mint amikor egy bevetésre szánt harckocsit nem lehet beindítani, amikor egy vadászgép alkatrészhiány miatt nem emelkedhet a levegõbe, vagy amikor a légvédelmi rakétarendszer annyira elavult hogy már semminek a lelövésére nem alkalmas. Ezek az anomáliák sajnos sok európai hadseregben elõfordulnak, ezért is vette fel prioritásai közé az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen – korábbi német védelmi miniszter - azt, hogy a következõ EU költségvetésben több pénzt kell juttatni az úgynevezett Európai Védelmi Alapnak, amely a védelmi kutatásokat és a hadseregek harckészségének növelését támogatja.

A korszerû, 21-ik századi védelmi technológiára épülõ fegyverzet hadrendbe állítása azonban csak az érem egyik oldala. Még ha az európai NATO-tagállamok komolyabban veszik is kötelezettségüket és GDP-jük két százalékát valóban hadseregeik korszerûsítésére fordítják, marad a hatalmas kérdõjel, hogy kik azok, akik ezeket a modern fegyvereket használni is tudják majd.

Az európai hadseregek szinte kivétel nélkül komoly toborzási problémával küszködnek. A legtöbb nemzeti hadseregbõl hiányzik a szükséges létszám 10-15 százaléka. A német Bundeswehrbõl, amelynek létszámát Berlin 180 ezer fõrõl 200 ezerre szeretné növelni, éppenséggel 20 ezer, a korszerû technikához értõ vagy arra kiképezhetõ katona nincs meg. A különbözõ EU-tagállamok katonai vezetése szinte mindenütt azt látja, hogy toborzási kampányaiknál a magángazdaság olyan szektoraival kényszerülnek reménytelenül versenyezni, amelyek sikerrel szipkázzák el elõlük a nélkülözhetetlen számítástechnikai vagy egészségügyi szakembereket, orvosokat, a korszerû haditechnikát mûködtetni és karbantartani képes személyzetet. Egyes tagállamok fontolóra vették, vagy már újra be is vezették a sorozást, mások drága toborzási kampányokat indítottak be a siker reményében.

Minden EU tagállam más és más módon próbál úrrá lenni azon, hogy polgáraik közül egyre kevesebben választanak katonai karriert. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország e tekintetben különleges eset: õk felveszik hadseregükbe a volt gyarmataikról származó jelentkezõket. A brit hadseregben karriert futhatnak be a Nemzetközösség országaiból vagy Máltáról, Ciprusról illetve az Ír Köztársaságból érkezõ jelentkezõk is. Spanyolország hasonló politikát követ: hadserege nyitva áll a latin-amerikai volt spanyol gyarmatokról származó – és természetesen spanyolul beszélõ – férfiak és nõk elõtt. Egy kivétel azonban akad: kubai származásúak ne is próbáljanak jelentkezni, még akkor sem, ha Miamiban vagy az Egyesült Államok más részén, kubai emigráns szülõk gyermekeként látták meg a napvilágot. Ami pedig a francia hadsereget illeti: ebben külföldiek ugyan nem csinálhatnak karriert, a hires-hírhedt speciális csapattestben, az Idegenlégióban viszont igen, jóllehet csak igen kevés EU-polgárt vonz a légiós katonai szolgálat. Ez leginkább az Európán kívülrõl, a volt gyarmatokról származó, franciaajkú emberek gyûjtõhelye.

A más nemzetiségûekkel szembeni enyhe diszkrimináció még a fejlett EU-tagállamok hadseregeiben is fellelhetõ. A dán hadseregbe jelentkezõ külföldi EU-polgárok maximum csak altisztek lehetnek, tisztek azonban nem. Hasonló a helyzet Luxemburgban: az õrmesteri csillag a legtöbb, amire egy, az országban legalább három éve már ott élõ nem-luxemburgi számíthat, míg a ciprusi fegyveres erõkbe jelentkezõknek még azt is bizonyítaniuk kell hogy legalább valamelyik felmenõjük ciprusi volt.

A konfliktushelyzet feloldásának egyik lehetséges módja a nemzeti hadseregek megnyitása más EU-tagországok katonai szolgálatra alkalmas polgárai elõtt. Errõl – szakértõi szinten – több tagállamban elkezdtek már beszélni. A német Der Spiegel szellõztette meg tavaly decemberben, hogy a német védelmi minisztérium azt fontolgatja: a létszámhiányt enyhítendõ a Bundeswehr-beli karriereket más EU tagállamok polgárai számára is elérhetõvé kellene tenni. A lap szerint a stratégiai tervezéssel foglalkozó német katonai vezetõk lelki szemei elõtt az a körülbelül 500 ezer, 18 és 24 év közötti lengyel, olasz vagy román EU-s polgár lebeg, akik Németországban telepedtek le. A minisztérium a sajtójelentésre hivatalos formában semmilyen módon nem reagált, mégis a Der Spiegel az egyetlen olyan lap, amely ezt a háttérben lappangó témára váratlanul felhívta a közvélemény figyelmét

A jelenlegi 28 EU tagállamból csupán kettõ, Belgium és az Ír Köztársaság rekrutál mindenféle korlátozás nélkül külföldieket hadseregébe. (Komoly különbség közöttük persze, hogy az Ír Köztársaság hagyományosan semleges állam és nem is tagja a NATO-nak.) Az, hogy egy tagállam él-e ezzel a lehetõséggel avagy sem, természetesen nemzeti kormányzatának szuverén döntésén múlik.

Belgium már 2004-ben, tehát az akut emberhiány jelentkezése elõtt megnyitotta hadseregét a többi EU tagállam illetve Svájc polgárai elõtt. Az akkori döntés ma sem gerjeszt heves vitákat, valójában csak nagyon kevés belga vagy belga politikus van tudatában annak, hogy hadseregükben idegenek is szolgálhatnak. Ezek nincsenek sokan: összesen 162 külföldi – zömmel holland, francia és olasz – teljesít belga egyenruhában hivatásos katonai szolgálatot. A jelentkezõknek amellett, hogy beszélniük kell az ország három hivatalos nyelve, a francia, a flamand és német valamelyikét, ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük mint bármely belgának. A belgákkal egyenrangúan kezelik õket, bármilyen rangfokozatot elérhetnek és rendszeresen szolgálnak nemzetközi békefenntartó missziókban külföldön is. A belga hadsereg azonban (miként az ír is) nagyon kicsi: a 25 ezres sereg emberhiányát a soraiban szolgáló 0,7 százaléknyi külföldi nem orvosolhatja.

A Der Spiegel tavaly év végi cikke azonban egy valóban formabontó megoldási lehetõséget villantott fel. Európai katonai szakértõk között ez a vita már jó ideje zajlik, és sokan vannak, akik úgy tartják, hogy a hadseregek létszámgondjain valóban úgy kellene enyhíteni, hogy az EU tagállamok politikai és katonai vezetése kezdjen el európai léptékben gondolkodni. A katonai szövetségek és szakszervezetek európai szervezete, az EUROMIL becslései szerint az EU-ban körülbelül 17 millió olyan polgár él, aki egy másik tagállamban telepedett le, ott lakik, dolgozik és beszéli az ország nyelvét. Ez a nemzeti hadseregek számára komoly utánpótlásforrást jelenthet, mondja az EUROMIL, amely még nem formált hivatalos véleményt arról, támogatja, vagy ellenzi-e az “idegenek a hadseregben” ötletet, de támogatja, hogy vita kezdõdjék a kérdésrõl.

A vitát nyilván érdemes lenne megkezdeni, mondta egy közelmúlt brüsszeli konferencián Sebastian Vagt, a liberális Friedrich Naumann Alapítvány védelmi kérdésekkel foglalkozó szakértõje, mert nagyon sok a tévképzet az igencsak életrevaló javaslat körül. A kiszivárgott német ötlet például komoly aggodalmakat szült a szomszédos országokban, melyek attól tartanak, hogy a bérkülönbségek miatt – melyek a nemzeti hadseregek között sokkal élesebbek, mint a civil munkahelyeken - az országok egymástól csábítanák el a jelentkezõket. Így egyes nemzeti hadseregek mind nehezebben lennének képesek hivatásos katonákat felvenni, e gyengülésnek pedig a közös európai védelmi képesség látná a kárát.

Az elemzõ szerint viszont a belga és az ír példa megmutatta: ha a katonai pályát az országban már letelepedett, tartósan ott élõ EU-polgárok elõtt nyitják meg, és nyelvi készségek meglétéhez kötik, az eleve megelõzi, hogy ilyen versengés alakuljon ki a jelentkezõkért. A liberális német kutatóintézet szakértõje szerint az az ellenérv sem áll meg a lábán, hogy vajon hogyan esküdhet hûséget egy spanyol állampolgár Belgiumnak és hogyan fogadhatja meg, hogy azt az élete árán is megvédelmezi? Sebastian Vagt rámutatott, hogy a jelenlegi európai keretek között elképzelhetetlen, hogy bármely EU-tagállam fegyveres konfliktusba keveredhetne egy másikkal. A kérdésnek a nemzetközi dimenziója a fontos: manapság már minden katonai misszió vagy akció nemzetközi keretekben zajlik és nem egyetlen tagállam megvédésérõl hanem az Európai Unió egészének biztonságáról szól. Hasonlóképpen: bármely tagállam, amely a saját határait védi egyúttal az Európai Unió határát védelmezi.

Az elképzelés ellenzõi a Der Spiegel cikkének megjelenése után azzal érveltek: a német katonák Németország szolgálatára és a német nép szabadságának védelmére esküdnek fel. Szerintük nehéz elképzelni, hogy tudna egy külföldi állampolgár ugyanilyen kötelezettséget felvállalni. A tervet támogatók ellenérvei nem kevésbé érdekesek és nem kevésbé meggyõzõek. Nehéz belátni, mondják, hogy mennyiben különbözik mondjuk Németország szolgálata és a német nép szabadságának megvédése Európa polgárai szabadságának megvédésétõl? Ma a nemzetközi katonai missziókba – akár az ENSZ, akár a NATO vagy az EU égisze alatt mûködjenek is – mindig egy sor EU-tagállam küld csapatokat. Egy német katona, aki a NATO-erõk keretében Litvánia és a többi balti állam légterét õrzi, ugyanannyira szolgálja ott Németországot, mint – mondjuk – Magyarország biztonságát. Vagy az az olasz haditengerész, aki az Indiai óceánon járõrözve hárítja el a kalóztámadások veszélyét, nemcsak Olaszországot szolgálja, de mondjuk Finnország biztonságát is növeli ezzel. Az ilyen missziókban szolgáló katonák ugyanis – nemzetiségüktõl függetlenül – egyúttal Európa katonái is.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Ügyes próbálkozás volt: éjszaka valaki elvitte a gárdonyi szabadstrand fémkordonjait
Milliós büntetést sóztak Hadházy nyakába
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonhárom migráns Csongrád-Csanád megyében. Az egyenruhások feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket. A ...
  
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Technikai problémák miatt gond volt a 2020. július 10-én esedékes nyugdíjak jóváírásával a Takarékbankban - írta a 24.hu. A pénzintézet azt közölte, hogy a technikai problémát rövi...
  
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Péntek délelőtt közlekedési balesetben életét veszítette Koncz Ferenc országgyűlési képviselő - írja a Borsod 24. A lap szerint Koncz motorozás közben nekiütközött Legyesbénye polg...
  
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Demeter Márta LMP-s politikus arra kéri a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökét, Németh Zsoltot, hogy oldja fel a titkosítást a gyermekpornográfia miatt elítélt volt limai nag...
  
Négy év körüli kislány zuhant ki egy második emeleti ablakból Kőszegen
Életveszélyesen megsérült egy négy év körüli kislány, aki péntek reggel kizuhant egy kőszegi ház második emeleti ablakából – írta a Vaol.hu. A portál értesülése szerint a baleset...
  
Budakeszi: Egy édesanyát és 2 éves kislányát gázolták el
Egy édesanyát és két éves kislányát gázolta el egy autó Budakeszin pénteken délelőtt. Áll a forgalom. Temető u Fő utca sarkán gyalogos gázolás történt, áll a forgalom mindkét ir...
  
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
Cseh Katalin az Európai Parlament elé benyújtotta „Lex Mészáros” javaslatát, melyet az nagy többséggel meg is szavazott – tájékoztatott pénteken a Momentum. Az európai parlamenti ké...
  
A rendőrök állítják, 703 km/h-s gyorshajtáson kaptak egy Ford Focust
Tény, egészen elképesztő adatokat tudnak produkálni a Fordnál a Focus átépítésével, de az alábbi szám így is túlzásnak tűnik. Az olasz rendőrök szerint ugyanis állítólag 703 km/...
  
Ha meglátod mi Mészáros Lőrinc következő nagy dobása...
A CIG Pannónia Nyrt. irányításának megszerzése lehet az eszköz a hazai biztosítói piacon való nyomuláshoz, ha ez megvan, akkor elindulhat a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ügyfele...
  
Orbán aggódik a magyarokért: Több Balaton, kevesebb Adria
Kell majd újabb korlátozó intézkedéseket hozni a koronavírus miatt, csak még nem tudjuk pontosan, hogy milyeneket – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A kormányfő sze...
  
Hivatalos: A rendőrség előtt az önkormányzati lakást bérbeadók ügye
A kérdés az, hogy történt-e bűncselekmény. Néhány hete írta meg a hvg.hu, hogy busás haszonnal turistáknak adtak ki önkormányzati bérlakásokat. Mint írtuk, akár egy-két nap a...
  
Szerbia népe bizonyította 1 nap alatt - azért a víz az úr
Csütörtök este békés tüntetést tartottak Szerbia több városában is, a demonstrálók a nagyobb városok fontosabb épületei előtt ülve tiltakoztak. Ez jelentős változás a megelőző k...
  
Szolgálatba álltak az új terepjárók a magyar határon
Nemzetközi együttműködés keretében két új terepjárót kaptak a Bács-Kiskun és a Csongrád-Csanád megyei rendőrök az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségtől (Frontex). A Front...
  
Olyan horrorkaravánt fogtak a magyar rendőrök amire nincsenek szavak
A járőrök az M1-es autópályán intézkedtek egy bolgár sofőrrel szemben. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Forgalomellenőrző Alosztály rendőrei 2020. július 9-én déle...
  
Dzsudzsák már tárgyalt is a Lokival - a hazai másodosztályban fojtathatja sikertörténetét
Mint ahogyan arról tegnap a Blikk is beszámolt, Dzsudzsák Balázs jó eséllyel megtalálta új klubját: ezzel a lépéssel pedig szó szerint hazatérhet, ugyanis nem kizárt, hogy 12 év után ...
  
Szigorításokra kell számítani, bármikor bejelenthetik őket
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a koronavírus terjedéséről. Szerinte nem kizárt, hogy újabb korlátozó intézkedések les...
  
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Magyarország — Egy pillanat alatt a feje tetejére állt az élete annak a tanár-képviselőnek, akinek pornográf tartalmú videója miatt áll a bál egy észak-alföldi településen. Úgy tudj...
  
Több mint 200 ezer forintért toborozzák az iskolaőröket
Megjelentek az első fecskék: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szeptember elsejei kezdéssel már meg is hirdette az iskolaőri állást. Tehát a toborzás megkezdődött. A hirdetés szer...
  
Orbánról vitáznak az EP-ben - Orbán bandája hihetetlenül meggazdagodik
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén áttekintették, hogy áll az a kezdeményezés, hogy az uniós pénzek felhasználását a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köss...
  
Már egy fideszes polgármester is sokallta a tervezett fairtást
Már tavaly próbálkozott a kormány, hogy jelentős fairtás árán elinduljon a Hajógyári-sziget körbeépítése árvízvédelmi gátakkal. Mivel azonban a kormány érdemi tájékoztatást nem ...
  
Így adták át a magyar bicikliutat - hullámvasútnak hívják a helyiek
Országosan elterjedt jelenségnek tűnik, hogy a kerékpárutak kiépítése során tervezési hanyagságokkal találkozhatunk, ennek Körmenden van a legújabb példája, ahol a kapubejárók csatl...
  
Tömött sorok és negatív rekordok - valami történik az az USA-ban
Az Egyesült Államokban csütörtökön ismét rekordot döntött a koronavírussal diagnosztizált új fertőzések száma - derült ki a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház csütörtök ...
  
Milliós büntetést sóztak Hadházy nyakába
Egymillió forintos adatvédelmi bírságot kapott Hadházy Ákos a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságtól (NAIH) – írta közleményében a független országgyűlési képviselő. A ...
  
32 milliárdra drágult a magyar gigaprojekt - Mészáros Lőrinc érdekeltsége is érintett
A szerződésmódosításban előre nem látható körülményekre hivatkoznak. Tavaly februárban kötött szerződést a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltségébe ta...
  
A dombot is beleépítették egy kerékpárútba - de most nem mi voltunk
A hatóságok szerint direkt így akarták megcsinálni. A bajorországi Kirchdorf an der Amper falu lakói 5 év után végre átvehették a kerékpárútjukat, viszont kaptak a kivitelezőktől n...
  
A nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza a munkába
A szakrendeléseken és a háziorvosi praxisokban is egyre komolyabb létszámhiánnyal küzdenek. Az idősebb orvosokat kibillentette a járvány a régi kerékvágásból, s harmaduk jórészt az ...
  
Orbán: magához tér a gazdaság, ismét mindenkinek lesz munkája
A behurcolás a veszély most a miniszterelnök szerint. Szinte az összes környező országban romlik a koronavírus-helyzet. Ezzel kezdte Orbán Viktor is a pénteki rádióinterjúját. A kér...
  
Közel egymilliárdra büntette a GVH az Alza.hu-t
892 millió a Black Friday-reklámok miatt. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday...
  
Koronavírusos lett egy ukrán vendégmunkás Magyarországon
Koronavírus-fertőzöttet találtak a Győrhöz közeli Ravazdon. A település Likipuszta nevű részén, egy faházakból álló, munkásoknak kialakított szálláshelyen élő ukrán állampolgá...
  
Orbán: Nehéz megérteni a Lánchíd körüli szerencsétlenkedést
A kormányfő szerint a magyar férfiember archetípusa a gazda. Nemzeti önbecsülés nem képzelhető el az agrárium nélkül – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mindent a magyar vidé...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Magyar katonákkal töltenék fel a német hadsereget
Az európai hadseregek szinte kivétel nélkül komoly toborzási problémával küszködnek, a magánszektor egyszerûen elszipkázza elõlük a legjobb szakembereket. Ezen minden ország másképpen próbál úrrá lenni, szóba jött az is, hogy a német hadsereget akár külföldi EU-polgárokkal töltenék fel.

Nincs annál bosszantóbb, mint amikor egy bevetésre szánt harckocsit nem lehet beindítani, amikor egy vadászgép alkatrészhiány miatt nem emelkedhet a levegõbe, vagy amikor a légvédelmi rakétarendszer annyira elavult hogy már semminek a lelövésére nem alkalmas. Ezek az anomáliák sajnos sok európai hadseregben elõfordulnak, ezért is vette fel prioritásai közé az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen – korábbi német védelmi miniszter - azt, hogy a következõ EU költségvetésben több pénzt kell juttatni az úgynevezett Európai Védelmi Alapnak, amely a védelmi kutatásokat és a hadseregek harckészségének növelését támogatja.

A korszerû, 21-ik századi védelmi technológiára épülõ fegyverzet hadrendbe állítása azonban csak az érem egyik oldala. Még ha az európai NATO-tagállamok komolyabban veszik is kötelezettségüket és GDP-jük két százalékát valóban hadseregeik korszerûsítésére fordítják, marad a hatalmas kérdõjel, hogy kik azok, akik ezeket a modern fegyvereket használni is tudják majd.

Az európai hadseregek szinte kivétel nélkül komoly toborzási problémával küszködnek. A legtöbb nemzeti hadseregbõl hiányzik a szükséges létszám 10-15 százaléka. A német Bundeswehrbõl, amelynek létszámát Berlin 180 ezer fõrõl 200 ezerre szeretné növelni, éppenséggel 20 ezer, a korszerû technikához értõ vagy arra kiképezhetõ katona nincs meg. A különbözõ EU-tagállamok katonai vezetése szinte mindenütt azt látja, hogy toborzási kampányaiknál a magángazdaság olyan szektoraival kényszerülnek reménytelenül versenyezni, amelyek sikerrel szipkázzák el elõlük a nélkülözhetetlen számítástechnikai vagy egészségügyi szakembereket, orvosokat, a korszerû haditechnikát mûködtetni és karbantartani képes személyzetet. Egyes tagállamok fontolóra vették, vagy már újra be is vezették a sorozást, mások drága toborzási kampányokat indítottak be a siker reményében.

Minden EU tagállam más és más módon próbál úrrá lenni azon, hogy polgáraik közül egyre kevesebben választanak katonai karriert. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország e tekintetben különleges eset: õk felveszik hadseregükbe a volt gyarmataikról származó jelentkezõket. A brit hadseregben karriert futhatnak be a Nemzetközösség országaiból vagy Máltáról, Ciprusról illetve az Ír Köztársaságból érkezõ jelentkezõk is. Spanyolország hasonló politikát követ: hadserege nyitva áll a latin-amerikai volt spanyol gyarmatokról származó – és természetesen spanyolul beszélõ – férfiak és nõk elõtt. Egy kivétel azonban akad: kubai származásúak ne is próbáljanak jelentkezni, még akkor sem, ha Miamiban vagy az Egyesült Államok más részén, kubai emigráns szülõk gyermekeként látták meg a napvilágot. Ami pedig a francia hadsereget illeti: ebben külföldiek ugyan nem csinálhatnak karriert, a hires-hírhedt speciális csapattestben, az Idegenlégióban viszont igen, jóllehet csak igen kevés EU-polgárt vonz a légiós katonai szolgálat. Ez leginkább az Európán kívülrõl, a volt gyarmatokról származó, franciaajkú emberek gyûjtõhelye.

A más nemzetiségûekkel szembeni enyhe diszkrimináció még a fejlett EU-tagállamok hadseregeiben is fellelhetõ. A dán hadseregbe jelentkezõ külföldi EU-polgárok maximum csak altisztek lehetnek, tisztek azonban nem. Hasonló a helyzet Luxemburgban: az õrmesteri csillag a legtöbb, amire egy, az országban legalább három éve már ott élõ nem-luxemburgi számíthat, míg a ciprusi fegyveres erõkbe jelentkezõknek még azt is bizonyítaniuk kell hogy legalább valamelyik felmenõjük ciprusi volt.

A konfliktushelyzet feloldásának egyik lehetséges módja a nemzeti hadseregek megnyitása más EU-tagországok katonai szolgálatra alkalmas polgárai elõtt. Errõl – szakértõi szinten – több tagállamban elkezdtek már beszélni. A német Der Spiegel szellõztette meg tavaly decemberben, hogy a német védelmi minisztérium azt fontolgatja: a létszámhiányt enyhítendõ a Bundeswehr-beli karriereket más EU tagállamok polgárai számára is elérhetõvé kellene tenni. A lap szerint a stratégiai tervezéssel foglalkozó német katonai vezetõk lelki szemei elõtt az a körülbelül 500 ezer, 18 és 24 év közötti lengyel, olasz vagy román EU-s polgár lebeg, akik Németországban telepedtek le. A minisztérium a sajtójelentésre hivatalos formában semmilyen módon nem reagált, mégis a Der Spiegel az egyetlen olyan lap, amely ezt a háttérben lappangó témára váratlanul felhívta a közvélemény figyelmét

A jelenlegi 28 EU tagállamból csupán kettõ, Belgium és az Ír Köztársaság rekrutál mindenféle korlátozás nélkül külföldieket hadseregébe. (Komoly különbség közöttük persze, hogy az Ír Köztársaság hagyományosan semleges állam és nem is tagja a NATO-nak.) Az, hogy egy tagállam él-e ezzel a lehetõséggel avagy sem, természetesen nemzeti kormányzatának szuverén döntésén múlik.

Belgium már 2004-ben, tehát az akut emberhiány jelentkezése elõtt megnyitotta hadseregét a többi EU tagállam illetve Svájc polgárai elõtt. Az akkori döntés ma sem gerjeszt heves vitákat, valójában csak nagyon kevés belga vagy belga politikus van tudatában annak, hogy hadseregükben idegenek is szolgálhatnak. Ezek nincsenek sokan: összesen 162 külföldi – zömmel holland, francia és olasz – teljesít belga egyenruhában hivatásos katonai szolgálatot. A jelentkezõknek amellett, hogy beszélniük kell az ország három hivatalos nyelve, a francia, a flamand és német valamelyikét, ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük mint bármely belgának. A belgákkal egyenrangúan kezelik õket, bármilyen rangfokozatot elérhetnek és rendszeresen szolgálnak nemzetközi békefenntartó missziókban külföldön is. A belga hadsereg azonban (miként az ír is) nagyon kicsi: a 25 ezres sereg emberhiányát a soraiban szolgáló 0,7 százaléknyi külföldi nem orvosolhatja.

A Der Spiegel tavaly év végi cikke azonban egy valóban formabontó megoldási lehetõséget villantott fel. Európai katonai szakértõk között ez a vita már jó ideje zajlik, és sokan vannak, akik úgy tartják, hogy a hadseregek létszámgondjain valóban úgy kellene enyhíteni, hogy az EU tagállamok politikai és katonai vezetése kezdjen el európai léptékben gondolkodni. A katonai szövetségek és szakszervezetek európai szervezete, az EUROMIL becslései szerint az EU-ban körülbelül 17 millió olyan polgár él, aki egy másik tagállamban telepedett le, ott lakik, dolgozik és beszéli az ország nyelvét. Ez a nemzeti hadseregek számára komoly utánpótlásforrást jelenthet, mondja az EUROMIL, amely még nem formált hivatalos véleményt arról, támogatja, vagy ellenzi-e az “idegenek a hadseregben” ötletet, de támogatja, hogy vita kezdõdjék a kérdésrõl.

A vitát nyilván érdemes lenne megkezdeni, mondta egy közelmúlt brüsszeli konferencián Sebastian Vagt, a liberális Friedrich Naumann Alapítvány védelmi kérdésekkel foglalkozó szakértõje, mert nagyon sok a tévképzet az igencsak életrevaló javaslat körül. A kiszivárgott német ötlet például komoly aggodalmakat szült a szomszédos országokban, melyek attól tartanak, hogy a bérkülönbségek miatt – melyek a nemzeti hadseregek között sokkal élesebbek, mint a civil munkahelyeken - az országok egymástól csábítanák el a jelentkezõket. Így egyes nemzeti hadseregek mind nehezebben lennének képesek hivatásos katonákat felvenni, e gyengülésnek pedig a közös európai védelmi képesség látná a kárát.

Az elemzõ szerint viszont a belga és az ír példa megmutatta: ha a katonai pályát az országban már letelepedett, tartósan ott élõ EU-polgárok elõtt nyitják meg, és nyelvi készségek meglétéhez kötik, az eleve megelõzi, hogy ilyen versengés alakuljon ki a jelentkezõkért. A liberális német kutatóintézet szakértõje szerint az az ellenérv sem áll meg a lábán, hogy vajon hogyan esküdhet hûséget egy spanyol állampolgár Belgiumnak és hogyan fogadhatja meg, hogy azt az élete árán is megvédelmezi? Sebastian Vagt rámutatott, hogy a jelenlegi európai keretek között elképzelhetetlen, hogy bármely EU-tagállam fegyveres konfliktusba keveredhetne egy másikkal. A kérdésnek a nemzetközi dimenziója a fontos: manapság már minden katonai misszió vagy akció nemzetközi keretekben zajlik és nem egyetlen tagállam megvédésérõl hanem az Európai Unió egészének biztonságáról szól. Hasonlóképpen: bármely tagállam, amely a saját határait védi egyúttal az Európai Unió határát védelmezi.

Az elképzelés ellenzõi a Der Spiegel cikkének megjelenése után azzal érveltek: a német katonák Németország szolgálatára és a német nép szabadságának védelmére esküdnek fel. Szerintük nehéz elképzelni, hogy tudna egy külföldi állampolgár ugyanilyen kötelezettséget felvállalni. A tervet támogatók ellenérvei nem kevésbé érdekesek és nem kevésbé meggyõzõek. Nehéz belátni, mondják, hogy mennyiben különbözik mondjuk Németország szolgálata és a német nép szabadságának megvédése Európa polgárai szabadságának megvédésétõl? Ma a nemzetközi katonai missziókba – akár az ENSZ, akár a NATO vagy az EU égisze alatt mûködjenek is – mindig egy sor EU-tagállam küld csapatokat. Egy német katona, aki a NATO-erõk keretében Litvánia és a többi balti állam légterét õrzi, ugyanannyira szolgálja ott Németországot, mint – mondjuk – Magyarország biztonságát. Vagy az az olasz haditengerész, aki az Indiai óceánon járõrözve hárítja el a kalóztámadások veszélyét, nemcsak Olaszországot szolgálja, de mondjuk Finnország biztonságát is növeli ezzel. Az ilyen missziókban szolgáló katonák ugyanis – nemzetiségüktõl függetlenül – egyúttal Európa katonái is.
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Négy év körüli kislány zuhant ki egy második emeleti ablakból Kőszegen
Budakeszi: Egy édesanyát és 2 éves kislányát gázolták el
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
A rendőrök állítják, 703 km/h-s gyorshajtáson kaptak egy Ford Focust
Ha meglátod mi Mészáros Lőrinc következő nagy dobása...
Orbán aggódik a magyarokért: Több Balaton, kevesebb Adria
Hivatalos: A rendőrség előtt az önkormányzati lakást bérbeadók ügye
Szerbia népe bizonyította 1 nap alatt - azért a víz az úr
Szolgálatba álltak az új terepjárók a magyar határon
Olyan horrorkaravánt fogtak a magyar rendőrök amire nincsenek szavak
Dzsudzsák már tárgyalt is a Lokival - a hazai másodosztályban fojtathatja sikertörténetét
Szigorításokra kell számítani, bármikor bejelenthetik őket
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Több mint 200 ezer forintért toborozzák az iskolaőröket
Orbánról vitáznak az EP-ben - Orbán bandája hihetetlenül meggazdagodik
Már egy fideszes polgármester is sokallta a tervezett fairtást
Így adták át a magyar bicikliutat - hullámvasútnak hívják a helyiek
Tömött sorok és negatív rekordok - valami történik az az USA-ban
Milliós büntetést sóztak Hadházy nyakába
32 milliárdra drágult a magyar gigaprojekt - Mészáros Lőrinc érdekeltsége is érintett
A dombot is beleépítették egy kerékpárútba - de most nem mi voltunk
A nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza a munkába
Orbán: magához tér a gazdaság, ismét mindenkinek lesz munkája
Közel egymilliárdra büntette a GVH az Alza.hu-t
Koronavírusos lett egy ukrán vendégmunkás Magyarországon
Orbán: Nehéz megérteni a Lánchíd körüli szerencsétlenkedést
Tüntetnek a bíróság előtt Kaleta Gábor botrányos ítélete miatt
Elzárhatják az uniós pénzcsapokat
Óriási akció Tiborcz István kastélyszállójában - foglalj gyorsan
Varga Judit: semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon
Ügyes próbálkozás volt: éjszaka valaki elvitte a gárdonyi szabadstrand fémkordonjait
Baj van: kiszoríthatják a magyar kamionosokat az uniós piacról
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév
Elárultak mennyit fizetnek a leendő iskolaőröknek
Milliárdokkal drágultak a Városligetben épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési költségei
Orbán Viktor idézetek, melyek elég erősre sikerültek
Szlovákia bajban: szigorítanak
A győri Audi egyik alkalmazottja vírusos
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum