Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Milliárdokba fog kerülni az adófizetõknek a kormány ûrhajós álma

Csillagászati költségek, bonyolult kiválasztási és kiképzési procedúra, kétes megtérülés - számos kérdést vet fel Szijjártó Péter bejelentése, amely szerint 5 éven belül újra magyart küldünk a világûrbe. A másik oldalon azonban ott a presztízsértékû siker lehetõsége. És azért ez sem mellékes.

"Na és ezt hogyan übereljük?" - kérdezte a Facebookon a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, amikor meglátta, hogy Szijjártó Pétrer a héten "ellopta elõlük a show-t". Még a felcsúti ûrállomás ígéreténél is nagyobbat mondott ugyanis a külügyminiszter, amikor szerdán bejelentette:

2024-ig magyar ûrhajóst küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra.

Szijjártó valójában egy teljes ûrkutatási menetrendet vázolt fel az Európai Ûrügynökség (ESA) sevillai ülésén. Beszédét nem a magyar ûrhajós kiküldésére építette fel, hanem egy felsorolás végén említette, mondhatni, szerény körülmények között (holott már csak pr-szempontból is adta volna magát, hogy kivárja 2020-at: jövõre lesz az elsõ magyar ûrhajós, Farkas Bertalan 1980-as ûrrepülésének 40. évfordulója, ennek apropóján ráadásul Budapesten tartják a Nemzetközi Ûrhajós Szövetség kongresszusát). Mindenesetre Szijjártó a következõ állomásokat, "mérföldköveket" jelentette be:

- Jelentõsen megnöveltük (4,6 milliárd forintra) az ûrkutatásra szánt költségvetési forrásokat.- Még ezen a héten pályára állítunk két újabb magyar mûholdat (Cubesat), Újzélandról lövik fel.- 2020-ban Budapesten rendezik a Nemzetközi Ûrhajós Szövetség kongresszusát.- 2022-2024 között a Roszkoszmosszal együttmûködésben kísérleti mûszereket küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra- Megkezdtük egy ûridõjárási küldetés elõkészítését, mikromûhold-flotta építését.- 2024-ig saját mûholdat állítunk geostacionárius pályára.- 2024-ig magyar ûrhajóst küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra, szintén Roszkoszmosszal együttmûködésben.Jövõre lesz Farkas Bertalan ûrrepülésének 40. évfordulója, ennek alkalmából Budapesten tartják az ûrkutatók kongresszusát
Még ezen a héten Új-Zélandról felbocsátják a magyar ûripar történetének második és harmadik Cubesat mûholdját, amelyek a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben (a kilövést péntekre tervezték, de elhalasztották - a szerk.).
Megkezdtük egy az ûridõjárást figyelõ rendszer létrehozásának elõkészítését, önálló mikromûhold-flotta építését, magyar-orosz együttmûködésben.
2022-2024 között - szintén az orosz ûrügynökséggel, a Roszkoszmosszal együttmûködésben - kísérleti mûszereket küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS).
2024-ig önálló mûholdat állítunk Föld körüli (geoszinkron) pályára.
2024-ig magyar ûrhajóst küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra, szintén a Roszkoszmosszal együttmûködésben.
Annak ellenére, hogy nincs magyar ûrstratégia, a felsorolt pontok mégis koherens tervekrõl árulkodnak: az elsõ pont akár napokon belül teljesülhet, a második is folyamatban van, és a következõ kettõ is szervesen illeszkedik a korábbi missziókhoz és a futó kutatási projektekhez. Tehát az ûrkutatásban sokat emlegetett mérföldkövek mentén haladnak: egy mikromûholdat már fellõttünk, jöhet a következõ kettõ, aztán egy flotta. Következhetnek késõbb a komolyabb mûholdak, végül azokból is flotta lesz, és így tovább az egyre összetettebb küldetésekig.

A mûhold-bizniszben való aktív részvétel egyébként azért is logikus, mert miközben a mûholdak pályára állítása egyre olcsóbb, ezeknek a küldetéseknek komoly anyagi hasznuk is lehet (ellentétben egy ûrhajós felküldésével, ami leginkább presztizs szempontból jelentõs vívmány). Az ûridõjárási mûholdak adatait például komoly pénzekért értékesíthetnénk, és amellett is komoly érvek szólnak, hogy magyar mûhold pásztázza Magyarországot ahelyett, hogy külföldi cégektõl kellene megvennünk a mérési adatokat. A kilencvenes években ugyanis gyakorlatilag átengedtük a Magyarország fölötti tér - a geoszinkron pálya ránk esõ szakasza - használatát külföldieknek.

Nem vagyunk tényezõk
Ott van azonban az ötödik pont, a magyar ûrhajós misszió megvalósítása 2024-ig - és innen kezdve valóban sokkal több már a kérdõjel, mint a válasz (fõleg, hogy a Külügyminisztérium megkeresésünkre nem reagált, az ûrbiztos nem kívánt nyilatkoni, a Magyar Ûripari Klaszter - Hunspace pedig a Külügyminisztériumhoz irányított).

Farkas Bertalan 1980-as repülése óta ugyanis nem létezik "magyar ûrhajózás", miként magyar ûrstratégia sem készült, nincs továbbá ûrügynökségünk, de magyar ûriparról sem igazán beszélhetünk. Ahogy arra maga Szijjártó is utalt Sevillában:

Sajnos, Magyarország ebben az iparágban eddig nem volt tényezõ.

Korábban a területet a Magyar Ûrkutatási Iroda lett volna hivatott összefogni, ám ez az elmúlt évtizedben 10 különbözõ minisztérium fennhatósága alá tartozott, míg el nem sorvadt. Az önálló miniszteri biztosi posztot is csak egy éve hozták létre, a 2020-as költségvetésben pedig mindösszesen 4,6 milliárd forintot különítettek el ûrtevékenységekre. Ferencz Orsolya ûrbiztos több nyilatkozatában emlegette "bezzegországként" Romániát, ahol egy 100 fõs ûrügynökség mûködik, és évente 45 millió eurót fizetnek az ESA-nak (mi meg - Ferencz Orsolya szavaival - "jóformán csak a kötelezõ tagdíjat fizetjük", ami 8 millió euró). Emiatt a románoknak - legalábbis az ESA-nál - vélhetõen nagyobb esélyük van saját ûrhajós kiküldésére, mégsem hallani ilyen tervekrõl.

"Nem a közeljövõben"
Szijjártó egyébként csütörtökön az RTL Klubnak azt nyilatkozta, szakmai konszenzust élvez az ûrhajós-terv, noha az ûripari biztos korábban - a 24.hu-nak áprilisban adott interjújában - még lehûtötte az ezzel kapcsolatos várakozásokat:

(...) az az igazság, hogy nem olyan egyszerû ma már elérni, hogy egy nemzet ûrhajóst küldhessen a világûrbe. Az Európai Ûrügynökségnél elvileg nyitott a verseny, bárki küldhet kiképzésre embert, azonban sok-sok szempontot figyelembe kell venni, mire egyáltalán a gyakorlatig el is juthat egy ûrhajósjelölt. Egyelõre arra kell fókuszálnunk, hogy lépésrõl lépésre felerõsítsük az ûrtevékenységünket, aztán majd ráérünk ezen gondolkozni, ha az alapok megvannak. Nyilván nagyon nagy álom ez minden nemzet számára, de nekünk nem a közeljövõben fog megvalósulni.

Márpedig április óta aligha sikerült az alapozás annyira, hogy máris a következõ lépésekben gondolkodhassunk, fõleg ilyen szoros céldátumokkal (hacsak az "alapozás" nem az õszi Orbán-Putyin találkozót jelenti).

Van benne ráció
Ha a 2024-es cél teljesítésére nem is vennénk mérget, az logikusnak tûnik, hogy a magyar-orosz együttmûködést következõ szintre emeljük. Ennek egyik eleme ugyanis az, hogy közösen - a külügyminiszter szerint 70 százalékban magyar részvétellel - fejlesztünk különbözõ kísérleti berendezéseket és mérõmûszereket, amelyeket 2022-2024-ben juttatnának fel az ûrállomásra. Szijjártó koncepciója tehát az - ahogy arról az RTL-nek is beszélt -, hogy ezeket a gépeket magyar ûrhajós kezelhesse, illetve végezhessen velük kísérleteket.

Kérdés az is, hogy ki lehet alkalmas erre a feladatra - tehát arra, hogy 6 hónapot töltsön egy Föld körül keringõ ûrállomáson, súlytalanságban. A rendkívül szigorú követelmények miatt a Szijjártó által említett 3-4 ûrhajós kiválasztásához alighanem több tucatnyi jelöltre lenne szükség. A Farkas Bertalan - Magyari Béla-duót például 95 jelölt közül választották ki (mind pilóták, közülük 7-en jutottak ki Moszkvába további kivizsgálásokra, ott szûkítették le a listát 2 fõre.

Hogy mennyire megterhelõek ezek a vizsgálatok, arról (az azóta elhunyt) Magyari Béla korábbi interjúnkban mesélt:

A forgószékben kellett töltenünk tíz percet, és a hetedik perc tájékán nagyon leesett a pulzusom, késõbb mesélték, hogy teljesen elfehéredtem. Csak az akaraterõmnek köszönhetem, hogy végül nem lettem rosszul, és kibírtam a végéig. Egy belsõ pszichológiai csata zajlott le bennem másodpercek alatt.

A kiválasztás során alighanem természettudósok lehetnek elõnyben, a kör tovább szûkülhet azokra, akik részt vettek az ISS-re szánt kísérleti berendezések, mûszerek tervezésében. Egyébként az ûrhajós-válogatásokon általában mesterfokozatú diploma és legalább 3 éves szakmai tapasztalat az elvárás (persze a kiváló fizikai, egészségügyi állapoton kívül). Ami a korhatárt illeti, itt viszonylag rugalmasak: volt már 32 éves ûrhajós is az ISS-en (Sally Ride), John Glenn pedig még 77 évesen is szolgált az ûrállomáson. A magyar származású Charles Simonyi 60 évesen utazott az ISS-re, de õ vissza is tért a Földre.

Az ISS-en jelenleg szolgáló 6 ûrhajós többsége is tudós (átlag 3 diplomával), évtizedes tapasztalatokkal, és mindannyian több szakterületen jártasak. Andrew Richard (NASA) például repülõorvos, mentõorvos; Christina Koch (NASA) matematikus, elektromérnök és fizikus diplomát szerzett (õ egy déli sarki kutatóállomáson is szolgált egy télen át), Jessica Meir (NASA) biológusként végzett magna cum laude fokozattal, ûrkutatásból doktorált, tengerbiológusként phd-zett, majd pingvinkutatóként dolgozott az Antarktiszon, illetve egy tengeralatti kutatóállomáson is szolgált. Alekszandr Szkvorcov (Roszkoszmosz) rakétamérnök, a légvédelmi akadémiát is elvégezte, jelenleg jogot tanul. Õ egyébként már a harmadik küldetését teljesíti az ISS-en, 2 ûrsétán van túl, több mint 12 órát töltött odakint. Orosz társa, Oleg Skripocska rakétamérnök, neki is ez a harmadik küldetése az ISS-en, 3 ûrsétát hajtott végre, így õ a mostani legénység legtapasztaltabb tagja. Az olasz Luca Parmitano (ESA) az olasz légierõ ezredese, 3 mesterfokozatot szerzett (politológus, repülõmérnök és kísérleti repülõmérnök), többek között elvégezte a légierõ akadémiáját, gyakorlott vadászpilóta.

Nem árt sietni
Ha csak a mostani legénységét megközelítõ kvalitású, felkészültségû ûrhajóst keresünk, akkor nem árt sietni - nehogy a végén lekéssük a járatot. 2024 ugyanis nem csak a magyar ûrhajós utazásának céldátuma, hanem az ISS üzemidejének hivatalos lejárati ideje is. Ugyan folyamatban van egy amerikai törvényjavaslat, hogy hosszabbítsák meg az üzemidõt 2030-ig, de egy ilyen javaslat egyszer már elbukott a kongresszuson, ezért nem lehet borítékolni, hogy most elfogadják. Ha ismét elbukik a javaslat, az könnyen az ûrállomás - és vele együtt a magyar ûrálmok - végét jelentheti.



40 milliárdig is felmehet a számla
Szijjártó szerint a következõ három évben 7-10 milliárd forintba kerülhet az ESA ülésén vázolt tervek megvalósítása - tehát ebben a mûholdas küldetések költsége is benne van -, de számításaink szerint akár ennek többszörösérõl is szó lehet. Igaz, nem feltétlenül kell egyben kifizetnünk. Egy ûrkutatással fogalkozó szakember arra figyelmeztetett, hogy az ûrutazásnak nincs piaci ára, itt minden egyedi megállapodások függvénye. Ezzel arra utalt, hogy akár egy nagyobb magyar-orosz paktum része is lehet a Roszkoszmosszal folytatott együttmûködés. Lehetséges tehát, hogy a költségek egy részét az orosz fél átvállalja, más kérdés, hogy ezt milyen formában kell majd viszonoznunk. A pontos költségeket tehát nehéz megbecsülni. Azt tudjuk, hogy az oroszok a NASA ûrhajósait fejenként 75 millió dollárért fuvarozzák az ISS-re a Szojuz ûrhajóval, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ráadásul - a monopolhelyzetükkel szemérmetlenül visszaélve - az oroszok nemrég brutálisan megemelték a tarifát, 2020-ban már 80 milliót kérnek egy oda-vissza útért, azaz több mint 24 milliárd forintot (a tarifa az amerikai-orosz viszony függvényében változik, és nem biztos, hogy a magyaronál is ennyire "fogna a tolluk".) Az árakat letörheti, ha megjelennek a piacon a kereskedelmi ûrjáratok, de még a SpaceX is 50 millió dollárt fog kérni az ûrturistáktól egy ISS-túráért.

Az utazási költségeknél jóval olcsóbb, de még így is tízmilliárdos tétel lehet az ûrhajósok kiképzése. Az USA-ban és az EU-ban nagyjából 15 millió dollárba kerül a több éves képzés, de feltehetõleg ebben is számíthatunk engeményekre (Farkas Bertalan és tartalékosa, Magyari Béla kétéves kiképzését is a szovjetek állták annak idején, nekünk csak a két ûrhajós szállását és fizetését kellett fedeznünk.) Szijjártó Péter az RTL-nek arról beszélt, hogy 3-4 potenciális ûrhajóst kell kiképezni ahhoz, hogy egyikük repülhessen. Nyugati árakon számolva tehát 45-60 millió dollár (13-18 milliárd forint) lenne. Ezzel máris 40 milliárd forint fölött tartunk (kedvezmények nélkül), és akkor még nem számoltunk az ISS "rezsiköltségét", ami naponta alsó hangon 10 millió forint (ebben benne van a létfenntartó rendszerek mûködtetése, a mosdóhasználat, az élelmiszer, levegõ, gyógyszerek, de még a konditerem használata is, bár nem tartalmazza a rakodási díjat, illetve az áram- és az internethasználat költségeit).

A misszió idõtartamát egyelõre nem árulták el, de ha fél évig kell kint maradni (ennyi az ISS-kiküldetések hossza), akkor a számla 2 milliárd forint körül alakulhat. Mivel ennyire látványosan a Roszkoszmosszal mûködünk együtt, az is kérdés, hogy számíthatunk-e kedvezményekre a NASA-tól.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Mint ahogyan arról a Blikk is beszámolt a mai napon öt fővel emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb halálos áldozatot pedig nem kövelet a vírus. Az elmúlt napo...
  
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Szerintük az amerikai vezetés nem veszi komolyan a járványt. Bostonból Budapestre költözik egy kétgyerekes család, mert úgy érzik, az USA-ban nem kezelik jól a járvány helyzetet. A magy...
  
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
A pedofil bűncselekményeknél nincs bocsánat, nem lehet megértés - mondta Kocsis Máté. Kaleta Gábor ügye rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem mindig megfelelő, illetve ...
  
Az Emmi gyártat műsort Mészáros Beatrix tévéjére
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 májusában 9,6 millió forintért szerződött A mi kis családunk című dokureality filmsorozat elkészítésére – írja a hvg.hu a tárca által nyil...
  
A legmagasabb szintű kormánydelegáció ült a másodosztályú focimeccsen Orbán árnyékában
Ilyen elhívatott nézőkre van szüksége a magyar futballnak. Mert minden bizonnyal sokunknak eszébe jutott, hogy de jó lenne elmenni szombat délelőtt 11-kor a Vasas-Csákvár felkészülési me...
  
Közösen üzentek a gyerekvédő szervezetek a kormánynak
A Kaleta-ügy miatti felháborodás lépéskényszerbe hozta a kormányt, Orbán Viktor ígérete szerint „az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdése a gyermekvédelem lesz”, Gulyás ...
  
Mészáros: nincsenek anyagi gondjaim, dolgozunk, ahogy az erőnkből telik - interjú
Micsoda meglepetés érhette ma Orbán Viktort, amikor megpillantotta kedvenc lapját. A Nemzeti Sportnak ugyanis sikerült „exkluzív interjút” készítenie Mészáros Lőrinccel. A Nemzeti Spor...
  
Orbánék rendkívüli ülést hívtak össze mert az EU jogállamisághoz köthet 750 milliárd eurót
Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten, amelyen a képviselők feltételeket szabva járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel a koronavírus-j...
  
Bakondi interjú: a migrációs útvonal komoly aktivitást mutat
A balkáni útvonalon fokozódik az illegális migránsok mozgása - hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Bakondi Györ...
  
Megszólalt az operatív törzs: ezek várhatóak a jövő héten
Lakatos Tibor közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén tanulmányozza az erről szóló javaslatcsomagot. Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője hozzátette: a magya...
  
Lehet hogy jövőre már Mészárosnak fizeted a biztosításodat
A CIG Pannónia Nyrt. irányításának megszerzése lehet az eszköz a hazai biztosítói piacon való nyomuláshoz, ha ez megvan, akkor elindulhat a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ügyfele...
  
Orbán harcias üzenetet tett közzé: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk
A használhatatlan politikai korrektség és tabuk nélkül, teljességgel cenzúrázatlanul. Ezzel harangozta be Balog Zoltán azt a webkonferenciát, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, Janez Jan...
  
Itt tartunk: Varga Mihálynak kell könyörögni, hogy ne legyen a Balaton-part végig fizetős
Több ezren csatlakoztak a korábbi petíciójukhoz, most Varga Mihálytól és a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) kéri az Összefogás a Balatonért Egyesület, hogy ne szorítsák ki a Ba...
  
Meghalt a férfi, akit megvertek egy maszkviselési vita miatt
Halottnak nyilvánították a francia buszsofőrt, akit július 5-én annyira megvert egy fiatalokból álló társaság, hogy a kórházban agyhalottnak nyilvánították. Az 58 éves Philippe Mongu...
  
A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
Bár 2003 óta létezik az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) rendszere, igazán a 2010-es évek közepén pörgött fel a cégeknek munkahelyekért cserébe juttatott ingyen p...
  
Szijjártó és a 225 millióból felújított apátsági múzeum esete
A miniszter 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén beszélt erről. Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzet...
  
Megmutatjuk ki áll a fideszes csodajachtokat birtokló máltai cég mögött
Az új uniós szabályoknak köszönhetően nyilvánosságra kellett hozni a máltai offshore cégek valódi tulajdonosait, így derült ki, hogy a kormányközeli üzletemberek és fideszes politikus...
  
Orbán Viktor jövő heti bejelentéseit találgatja mindenki
Orbán Viktor a hétvégén áttanulmányozza a szakértők által készített javaslatcsomagot és a jövő héten jelenthet be újabb intézkedéseket a koronavírus-járvány elleni védekezéshez....
  
Kiderült ki a tulajdonosa a Mészárost is furikázó hírhedt adriai jachtoknak
Magyarország negyedik leggazdagabb embere az L&L Charter Ltd. valódi tulaja. 2018 nyarán egy magánrepülőgép és egy luxusjacht híre járta be a magyar sajtót, a két exkluzív járművel a ...
  
Gyöngyös: 89 ukrán vendégmunkás van járványügyi megfigyelés alatt
A két hétig tartó kötelező házi karantén idején folyamatosan ellenőrzik a vendégmunkások egészségügyi állapotát, a rendőrség pedig kontrollálja, hogy betartják-e a járványügyi s...
  
Angola köszönetett mondott Szijjártónak: angolai diákok számára biztosít ösztöndíjat a magyar kormány
Magyarország és Angola között hosszú múltra visszatekintő együttműködés van, amelynek további fejlesztése mindkét ország érdeke - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külü...
  
Na végre: Csepel díszpolgára lett Tarlós István
A Csepeli Lelkészi Kört megalapító Hantos Jenő munkáját is így ismerték el. Díszpolgárrá választották Tarlós Istvánt, Budapest korábbi főpolgármesterét, valamint Hantos Jenő nyu...
  
Már a polgármester is tüntetett Siófokon - óriási a botrány
A siófoki meteorológiai állomást féltve tartottak közös sajtótájékoztatót politikusok és civilek pénteken a Balaton-parti városban, írja az MTI. A közös fellépés oka, hogy épít...
  
Újból előszedték Borkait - de hol tart a nyomozás?
A Borkai-féle szexvideók ügyében indult nyomozások továbbra is a nyomozati szakaszban vannak. Az Audi-féle földügyben még gyanúsítotti kihallgatás sem volt. A Pesti Hírlap most azt is me...
  
Vadiúj magyar bicikliutat fotóztak le, vagy csak a festék új?
Ja, nem új. Csak a festék. Örvendetesen szaporodik a bicikliutak száma és hossza Nyíregyházán. Boldogság ez, hiszen a kerékpározás nemcsak egészséges, hanem környezetbarát is. A ...
  
Gulyás: Ahol Magyarországon fertőzési góc alakult ki, oda külföldi hozta be a vírust
Járványügyi készültség van Magyarországon. Az első csatát megnyertük, de amíg nincs vakcina, a fertőzés velünk marad, fenn kell tartani a készültséget. Ahol Magyarországon fertőzés...
  
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonhárom migráns Csongrád-Csanád megyében. Az egyenruhások feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket. A ...
  
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Technikai problémák miatt gond volt a 2020. július 10-én esedékes nyugdíjak jóváírásával a Takarékbankban - írta a 24.hu. A pénzintézet azt közölte, hogy a technikai problémát rövi...
  
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Péntek délelőtt közlekedési balesetben életét veszítette Koncz Ferenc országgyűlési képviselő - írja a Borsod 24. A lap szerint Koncz motorozás közben nekiütközött Legyesbénye polg...
  
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Demeter Márta LMP-s politikus arra kéri a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökét, Németh Zsoltot, hogy oldja fel a titkosítást a gyermekpornográfia miatt elítélt volt limai nag...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Milliárdokba fog kerülni az adófizetõknek a kormány ûrhajós álma
Csillagászati költségek, bonyolult kiválasztási és kiképzési procedúra, kétes megtérülés - számos kérdést vet fel Szijjártó Péter bejelentése, amely szerint 5 éven belül újra magyart küldünk a világûrbe. A másik oldalon azonban ott a presztízsértékû siker lehetõsége. És azért ez sem mellékes.

"Na és ezt hogyan übereljük?" - kérdezte a Facebookon a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, amikor meglátta, hogy Szijjártó Pétrer a héten "ellopta elõlük a show-t". Még a felcsúti ûrállomás ígéreténél is nagyobbat mondott ugyanis a külügyminiszter, amikor szerdán bejelentette:

2024-ig magyar ûrhajóst küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra.

Szijjártó valójában egy teljes ûrkutatási menetrendet vázolt fel az Európai Ûrügynökség (ESA) sevillai ülésén. Beszédét nem a magyar ûrhajós kiküldésére építette fel, hanem egy felsorolás végén említette, mondhatni, szerény körülmények között (holott már csak pr-szempontból is adta volna magát, hogy kivárja 2020-at: jövõre lesz az elsõ magyar ûrhajós, Farkas Bertalan 1980-as ûrrepülésének 40. évfordulója, ennek apropóján ráadásul Budapesten tartják a Nemzetközi Ûrhajós Szövetség kongresszusát). Mindenesetre Szijjártó a következõ állomásokat, "mérföldköveket" jelentette be:

- Jelentõsen megnöveltük (4,6 milliárd forintra) az ûrkutatásra szánt költségvetési forrásokat.- Még ezen a héten pályára állítunk két újabb magyar mûholdat (Cubesat), Újzélandról lövik fel.- 2020-ban Budapesten rendezik a Nemzetközi Ûrhajós Szövetség kongresszusát.- 2022-2024 között a Roszkoszmosszal együttmûködésben kísérleti mûszereket küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra- Megkezdtük egy ûridõjárási küldetés elõkészítését, mikromûhold-flotta építését.- 2024-ig saját mûholdat állítunk geostacionárius pályára.- 2024-ig magyar ûrhajóst küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra, szintén Roszkoszmosszal együttmûködésben.Jövõre lesz Farkas Bertalan ûrrepülésének 40. évfordulója, ennek alkalmából Budapesten tartják az ûrkutatók kongresszusát
Még ezen a héten Új-Zélandról felbocsátják a magyar ûripar történetének második és harmadik Cubesat mûholdját, amelyek a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben (a kilövést péntekre tervezték, de elhalasztották - a szerk.).
Megkezdtük egy az ûridõjárást figyelõ rendszer létrehozásának elõkészítését, önálló mikromûhold-flotta építését, magyar-orosz együttmûködésben.
2022-2024 között - szintén az orosz ûrügynökséggel, a Roszkoszmosszal együttmûködésben - kísérleti mûszereket küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS).
2024-ig önálló mûholdat állítunk Föld körüli (geoszinkron) pályára.
2024-ig magyar ûrhajóst küldünk a Nemzetközi Ûrállomásra, szintén a Roszkoszmosszal együttmûködésben.
Annak ellenére, hogy nincs magyar ûrstratégia, a felsorolt pontok mégis koherens tervekrõl árulkodnak: az elsõ pont akár napokon belül teljesülhet, a második is folyamatban van, és a következõ kettõ is szervesen illeszkedik a korábbi missziókhoz és a futó kutatási projektekhez. Tehát az ûrkutatásban sokat emlegetett mérföldkövek mentén haladnak: egy mikromûholdat már fellõttünk, jöhet a következõ kettõ, aztán egy flotta. Következhetnek késõbb a komolyabb mûholdak, végül azokból is flotta lesz, és így tovább az egyre összetettebb küldetésekig.

A mûhold-bizniszben való aktív részvétel egyébként azért is logikus, mert miközben a mûholdak pályára állítása egyre olcsóbb, ezeknek a küldetéseknek komoly anyagi hasznuk is lehet (ellentétben egy ûrhajós felküldésével, ami leginkább presztizs szempontból jelentõs vívmány). Az ûridõjárási mûholdak adatait például komoly pénzekért értékesíthetnénk, és amellett is komoly érvek szólnak, hogy magyar mûhold pásztázza Magyarországot ahelyett, hogy külföldi cégektõl kellene megvennünk a mérési adatokat. A kilencvenes években ugyanis gyakorlatilag átengedtük a Magyarország fölötti tér - a geoszinkron pálya ránk esõ szakasza - használatát külföldieknek.

Nem vagyunk tényezõk
Ott van azonban az ötödik pont, a magyar ûrhajós misszió megvalósítása 2024-ig - és innen kezdve valóban sokkal több már a kérdõjel, mint a válasz (fõleg, hogy a Külügyminisztérium megkeresésünkre nem reagált, az ûrbiztos nem kívánt nyilatkoni, a Magyar Ûripari Klaszter - Hunspace pedig a Külügyminisztériumhoz irányított).

Farkas Bertalan 1980-as repülése óta ugyanis nem létezik "magyar ûrhajózás", miként magyar ûrstratégia sem készült, nincs továbbá ûrügynökségünk, de magyar ûriparról sem igazán beszélhetünk. Ahogy arra maga Szijjártó is utalt Sevillában:

Sajnos, Magyarország ebben az iparágban eddig nem volt tényezõ.

Korábban a területet a Magyar Ûrkutatási Iroda lett volna hivatott összefogni, ám ez az elmúlt évtizedben 10 különbözõ minisztérium fennhatósága alá tartozott, míg el nem sorvadt. Az önálló miniszteri biztosi posztot is csak egy éve hozták létre, a 2020-as költségvetésben pedig mindösszesen 4,6 milliárd forintot különítettek el ûrtevékenységekre. Ferencz Orsolya ûrbiztos több nyilatkozatában emlegette "bezzegországként" Romániát, ahol egy 100 fõs ûrügynökség mûködik, és évente 45 millió eurót fizetnek az ESA-nak (mi meg - Ferencz Orsolya szavaival - "jóformán csak a kötelezõ tagdíjat fizetjük", ami 8 millió euró). Emiatt a románoknak - legalábbis az ESA-nál - vélhetõen nagyobb esélyük van saját ûrhajós kiküldésére, mégsem hallani ilyen tervekrõl.

"Nem a közeljövõben"
Szijjártó egyébként csütörtökön az RTL Klubnak azt nyilatkozta, szakmai konszenzust élvez az ûrhajós-terv, noha az ûripari biztos korábban - a 24.hu-nak áprilisban adott interjújában - még lehûtötte az ezzel kapcsolatos várakozásokat:

(...) az az igazság, hogy nem olyan egyszerû ma már elérni, hogy egy nemzet ûrhajóst küldhessen a világûrbe. Az Európai Ûrügynökségnél elvileg nyitott a verseny, bárki küldhet kiképzésre embert, azonban sok-sok szempontot figyelembe kell venni, mire egyáltalán a gyakorlatig el is juthat egy ûrhajósjelölt. Egyelõre arra kell fókuszálnunk, hogy lépésrõl lépésre felerõsítsük az ûrtevékenységünket, aztán majd ráérünk ezen gondolkozni, ha az alapok megvannak. Nyilván nagyon nagy álom ez minden nemzet számára, de nekünk nem a közeljövõben fog megvalósulni.

Márpedig április óta aligha sikerült az alapozás annyira, hogy máris a következõ lépésekben gondolkodhassunk, fõleg ilyen szoros céldátumokkal (hacsak az "alapozás" nem az õszi Orbán-Putyin találkozót jelenti).

Van benne ráció
Ha a 2024-es cél teljesítésére nem is vennénk mérget, az logikusnak tûnik, hogy a magyar-orosz együttmûködést következõ szintre emeljük. Ennek egyik eleme ugyanis az, hogy közösen - a külügyminiszter szerint 70 százalékban magyar részvétellel - fejlesztünk különbözõ kísérleti berendezéseket és mérõmûszereket, amelyeket 2022-2024-ben juttatnának fel az ûrállomásra. Szijjártó koncepciója tehát az - ahogy arról az RTL-nek is beszélt -, hogy ezeket a gépeket magyar ûrhajós kezelhesse, illetve végezhessen velük kísérleteket.

Kérdés az is, hogy ki lehet alkalmas erre a feladatra - tehát arra, hogy 6 hónapot töltsön egy Föld körül keringõ ûrállomáson, súlytalanságban. A rendkívül szigorú követelmények miatt a Szijjártó által említett 3-4 ûrhajós kiválasztásához alighanem több tucatnyi jelöltre lenne szükség. A Farkas Bertalan - Magyari Béla-duót például 95 jelölt közül választották ki (mind pilóták, közülük 7-en jutottak ki Moszkvába további kivizsgálásokra, ott szûkítették le a listát 2 fõre.

Hogy mennyire megterhelõek ezek a vizsgálatok, arról (az azóta elhunyt) Magyari Béla korábbi interjúnkban mesélt:

A forgószékben kellett töltenünk tíz percet, és a hetedik perc tájékán nagyon leesett a pulzusom, késõbb mesélték, hogy teljesen elfehéredtem. Csak az akaraterõmnek köszönhetem, hogy végül nem lettem rosszul, és kibírtam a végéig. Egy belsõ pszichológiai csata zajlott le bennem másodpercek alatt.

A kiválasztás során alighanem természettudósok lehetnek elõnyben, a kör tovább szûkülhet azokra, akik részt vettek az ISS-re szánt kísérleti berendezések, mûszerek tervezésében. Egyébként az ûrhajós-válogatásokon általában mesterfokozatú diploma és legalább 3 éves szakmai tapasztalat az elvárás (persze a kiváló fizikai, egészségügyi állapoton kívül). Ami a korhatárt illeti, itt viszonylag rugalmasak: volt már 32 éves ûrhajós is az ISS-en (Sally Ride), John Glenn pedig még 77 évesen is szolgált az ûrállomáson. A magyar származású Charles Simonyi 60 évesen utazott az ISS-re, de õ vissza is tért a Földre.

Az ISS-en jelenleg szolgáló 6 ûrhajós többsége is tudós (átlag 3 diplomával), évtizedes tapasztalatokkal, és mindannyian több szakterületen jártasak. Andrew Richard (NASA) például repülõorvos, mentõorvos; Christina Koch (NASA) matematikus, elektromérnök és fizikus diplomát szerzett (õ egy déli sarki kutatóállomáson is szolgált egy télen át), Jessica Meir (NASA) biológusként végzett magna cum laude fokozattal, ûrkutatásból doktorált, tengerbiológusként phd-zett, majd pingvinkutatóként dolgozott az Antarktiszon, illetve egy tengeralatti kutatóállomáson is szolgált. Alekszandr Szkvorcov (Roszkoszmosz) rakétamérnök, a légvédelmi akadémiát is elvégezte, jelenleg jogot tanul. Õ egyébként már a harmadik küldetését teljesíti az ISS-en, 2 ûrsétán van túl, több mint 12 órát töltött odakint. Orosz társa, Oleg Skripocska rakétamérnök, neki is ez a harmadik küldetése az ISS-en, 3 ûrsétát hajtott végre, így õ a mostani legénység legtapasztaltabb tagja. Az olasz Luca Parmitano (ESA) az olasz légierõ ezredese, 3 mesterfokozatot szerzett (politológus, repülõmérnök és kísérleti repülõmérnök), többek között elvégezte a légierõ akadémiáját, gyakorlott vadászpilóta.

Nem árt sietni
Ha csak a mostani legénységét megközelítõ kvalitású, felkészültségû ûrhajóst keresünk, akkor nem árt sietni - nehogy a végén lekéssük a járatot. 2024 ugyanis nem csak a magyar ûrhajós utazásának céldátuma, hanem az ISS üzemidejének hivatalos lejárati ideje is. Ugyan folyamatban van egy amerikai törvényjavaslat, hogy hosszabbítsák meg az üzemidõt 2030-ig, de egy ilyen javaslat egyszer már elbukott a kongresszuson, ezért nem lehet borítékolni, hogy most elfogadják. Ha ismét elbukik a javaslat, az könnyen az ûrállomás - és vele együtt a magyar ûrálmok - végét jelentheti.



40 milliárdig is felmehet a számla
Szijjártó szerint a következõ három évben 7-10 milliárd forintba kerülhet az ESA ülésén vázolt tervek megvalósítása - tehát ebben a mûholdas küldetések költsége is benne van -, de számításaink szerint akár ennek többszörösérõl is szó lehet. Igaz, nem feltétlenül kell egyben kifizetnünk. Egy ûrkutatással fogalkozó szakember arra figyelmeztetett, hogy az ûrutazásnak nincs piaci ára, itt minden egyedi megállapodások függvénye. Ezzel arra utalt, hogy akár egy nagyobb magyar-orosz paktum része is lehet a Roszkoszmosszal folytatott együttmûködés. Lehetséges tehát, hogy a költségek egy részét az orosz fél átvállalja, más kérdés, hogy ezt milyen formában kell majd viszonoznunk. A pontos költségeket tehát nehéz megbecsülni. Azt tudjuk, hogy az oroszok a NASA ûrhajósait fejenként 75 millió dollárért fuvarozzák az ISS-re a Szojuz ûrhajóval, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ráadásul - a monopolhelyzetükkel szemérmetlenül visszaélve - az oroszok nemrég brutálisan megemelték a tarifát, 2020-ban már 80 milliót kérnek egy oda-vissza útért, azaz több mint 24 milliárd forintot (a tarifa az amerikai-orosz viszony függvényében változik, és nem biztos, hogy a magyaronál is ennyire "fogna a tolluk".) Az árakat letörheti, ha megjelennek a piacon a kereskedelmi ûrjáratok, de még a SpaceX is 50 millió dollárt fog kérni az ûrturistáktól egy ISS-túráért.

Az utazási költségeknél jóval olcsóbb, de még így is tízmilliárdos tétel lehet az ûrhajósok kiképzése. Az USA-ban és az EU-ban nagyjából 15 millió dollárba kerül a több éves képzés, de feltehetõleg ebben is számíthatunk engeményekre (Farkas Bertalan és tartalékosa, Magyari Béla kétéves kiképzését is a szovjetek állták annak idején, nekünk csak a két ûrhajós szállását és fizetését kellett fedeznünk.) Szijjártó Péter az RTL-nek arról beszélt, hogy 3-4 potenciális ûrhajóst kell kiképezni ahhoz, hogy egyikük repülhessen. Nyugati árakon számolva tehát 45-60 millió dollár (13-18 milliárd forint) lenne. Ezzel máris 40 milliárd forint fölött tartunk (kedvezmények nélkül), és akkor még nem számoltunk az ISS "rezsiköltségét", ami naponta alsó hangon 10 millió forint (ebben benne van a létfenntartó rendszerek mûködtetése, a mosdóhasználat, az élelmiszer, levegõ, gyógyszerek, de még a konditerem használata is, bár nem tartalmazza a rakodási díjat, illetve az áram- és az internethasználat költségeit).

A misszió idõtartamát egyelõre nem árulták el, de ha fél évig kell kint maradni (ennyi az ISS-kiküldetések hossza), akkor a számla 2 milliárd forint körül alakulhat. Mivel ennyire látványosan a Roszkoszmosszal mûködünk együtt, az is kérdés, hogy számíthatunk-e kedvezményekre a NASA-tól.
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
Az Emmi gyártat műsort Mészáros Beatrix tévéjére
A legmagasabb szintű kormánydelegáció ült a másodosztályú focimeccsen Orbán árnyékában
Közösen üzentek a gyerekvédő szervezetek a kormánynak
Mészáros: nincsenek anyagi gondjaim, dolgozunk, ahogy az erőnkből telik - interjú
Orbánék rendkívüli ülést hívtak össze mert az EU jogállamisághoz köthet 750 milliárd eurót
Bakondi interjú: a migrációs útvonal komoly aktivitást mutat
Megszólalt az operatív törzs: ezek várhatóak a jövő héten
Lehet hogy jövőre már Mészárosnak fizeted a biztosításodat
Orbán harcias üzenetet tett közzé: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk
Itt tartunk: Varga Mihálynak kell könyörögni, hogy ne legyen a Balaton-part végig fizetős
Meghalt a férfi, akit megvertek egy maszkviselési vita miatt
A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
Szijjártó és a 225 millióból felújított apátsági múzeum esete
Megmutatjuk ki áll a fideszes csodajachtokat birtokló máltai cég mögött
Orbán Viktor jövő heti bejelentéseit találgatja mindenki
Kiderült ki a tulajdonosa a Mészárost is furikázó hírhedt adriai jachtoknak
Gyöngyös: 89 ukrán vendégmunkás van járványügyi megfigyelés alatt
Angola köszönetett mondott Szijjártónak: angolai diákok számára biztosít ösztöndíjat a magyar kormány
Na végre: Csepel díszpolgára lett Tarlós István
Már a polgármester is tüntetett Siófokon - óriási a botrány
Újból előszedték Borkait - de hol tart a nyomozás?
Vadiúj magyar bicikliutat fotóztak le, vagy csak a festék új?
Gulyás: Ahol Magyarországon fertőzési góc alakult ki, oda külföldi hozta be a vírust
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Négy év körüli kislány zuhant ki egy második emeleti ablakból Kőszegen
Budakeszi: Egy édesanyát és 2 éves kislányát gázolták el
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
A rendőrök állítják, 703 km/h-s gyorshajtáson kaptak egy Ford Focust
Ha meglátod mi Mészáros Lőrinc következő nagy dobása...
Orbán aggódik a magyarokért: Több Balaton, kevesebb Adria
Hivatalos: A rendőrség előtt az önkormányzati lakást bérbeadók ügye
Szerbia népe bizonyította 1 nap alatt - azért a víz az úr
Szolgálatba álltak az új terepjárók a magyar határon
Olyan horrorkaravánt fogtak a magyar rendőrök amire nincsenek szavak
Dzsudzsák már tárgyalt is a Lokival - a hazai másodosztályban fojtathatja sikertörténetét
Szigorításokra kell számítani, bármikor bejelenthetik őket
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum