Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Beázó tetõk és lepukkant házak - már Szlovákiához képest is nyomorúságos a magyar lakáshelyzet

Szinte nincs olyan mutatója a lakásszegénységnek, amiben ne utolsó helyen állnánk a visegrádi országok közt.
Sokkal gyorsabban nõnek a lakásárak, mint a jövedelmek, és milliók ragadnak túlzsúfolt, rossz minõségû lakásokban, fõleg a fiatalok.
Pedig a kormány rengeteg pénzt tol a rendszerbe, csak éppen kiszelektálja a szegényebbeket.
A Habitat for Humanity minden évben kiadja aktuális jelentését a magyar lakhatási szegénységrõl, ami tavaly sem volt túl szívderítõ, de most régiós összehasonlítást is készítettek. Egyrészt kiderült, hogy továbbra is magyarok milliói tengõdnek eladósodva, rossz minõségû ingatlanokban, akik pedig a piacon próbálkoznak lakást bérelni, horribilis árakkal küzdenek. Másrészt

a magyar lakáshelyzet Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is elég kétségbeejtõnek tûnik.A teljes jelentés itt olvasható, a fiatalok lakáshelyzetérõl szóló fejezetet pedig már korábban feldolgoztuk. Most kiválasztottunk nyolc árulkodó ábrát, amibõl kiderül, hogy állunk a régióbeli társainkhoz képest.

Adja magát például megnézni, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lakásárak és a háztartási jövedelmek. 2015 óta mind a négy visegrádi országban nõtt a használt és az új lakások ára, Magyarországon 32 és 24 százalékkal, miközben a jövedelmek csak 8 százalékkal lettek magasabbak. Sõt, egy 2018-as nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak.

Egyedül Csehországban látni hasonló szakadékot a kettõ közt, 2017-ig a lengyel jövedelmek növekedése még meg is haladta az ottani lakásárakét.

Az albérleti díjak is nálunk lõttek ki leginkább, 2015 és 2018 közt 13 százalékkal nõttek, míg Szlovákiában például csak minimálisan változtak. Bár a magyarok többsége saját tulajdonú lakásban lakik, egyre erõsödik a bérlõi generáció, amelynek tagjai valószínûleg közép- vagy hosszútávon sem fognak lakást venni, általában inkább kényszerûségbõl, mint kényelembõl.

A hitel törlesztõrészletén vagy a bérleti díjon kívül persze egy sor más dologra kell költeni a lakásban. Ott vannak például az energia- és rezsiköltségek, vagy a karbantartások, javítások terhei.

Nemzetközi kutatások szerint egy-egy háztartás esetében addig beszélhetünk megfizethetõ lakhatásról, amíg legfeljebb a bevételei 40 százalékát fordítja ilyen célokra. Néhány évi csökkenés után az utóbbi idõben egyre többen lépik át ezt a határt Magyarországon, többen, mint bármelyik visegrádi országban, vagy az Európai Unióban általában. Ráadásul elsõsorban a szegények kénytelenek egyre többet költeni lakhatásra, a gazdagabbak lakhatási költségeinek aránya csökken.

Rezsielmaradásban is mi állunk a legrosszabbul, még ha 2014 óta sikerült is javítani a helyzeten. Nálunk a háztartások 14 százalékának van közüzemi tartozása, miközben mindenhol máshol 10 százalék alatti ez az arány, a cseheknél például mindössze kettõ. 2018-as adatok szerint Magyarországon

nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozás miatt kikapcsolják az áramot.Ezért is lehetséges, hogy a téli kilakoltatási moratórium ellenére tavaly átlagosan 8,8 kilakoltatás történt naponta.

Ráadásul a rezsicsökkentés kevésbé érte el a szegényebbeket, akik közül sokan fûtenek szénnel és fával. Utóbbi ára például tíz százalékkal nõtt 2018-ban, szemben a háztartási energiával, ami csak 1,5 százalékkal.

A négy ország közül a lakhatási depriváció is nálunk érinti a legtöbb embert. Ezt sokféle mutatóval mérik, kezdve a lakás minõségével, a bejutó természetes fény mennyiségén és a lakás felszereltségén át egészen odáig, hogy mennyire biztonságos, zajos vagy szennyezett a környék.

Az EU lakosságának öt százaléka él lakhatási deprivációban, Szlovákiában és Csehországban nagyjából hasonló a helyzet. Nálunk évek óta 15 százalék körüli ez az arány, a lengyelek pedig tíz év alatt 25-rõl 9 százalékra csökkentették.

Magyarországon ez különösen a fiatalokat sújtja, a 18 év alattiak több mint negyede súlyos lakhatási deprivációban él, 62 százalékuk pedig túlzsúfolt lakásban lakik.

Beázó tetõk, penészes falak és általában a rossz lakáskörülmények ügyében is nagyon rosszul állunk. A magyarok 24 százaléka él „nem megfelelõ lakásszerkezeti körülmények” közt, miközben a másik három visegrádi országban még az uniós átlagnál is jobb a helyzet. Különösen Szlovákia érdekes, ahol „a társasházak több mint felét modernizálták, energiahatékonnyá tették” - mondta Sümeghy György, a Habitat régiós szakpolitikai menedzsere a jelentés bemutatóján.

Szerinte ez azért volt lehetséges, mert bár Szlovákiában sincs különösebben napirenden a lakhatás, a rendszerváltás után mégis sikerült felállítani egy állami lakásfejlesztési alapot, ami politikai széljárástól függetlenül ugyanazzal a szakértõi gárdával dolgozik. Ez az alap vissza nem térítendõ támogatást nyújt az önkormányzatoknak a társasházak szerkezeti felújítására, az energiahatékonyságot pedig kedvezményes kamatozású hitelekkel fejlesztik.

Magyarországon viszont a 4,4 millió lakóingatlanból nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerû mûszaki és energetikai szempontoknak, egyelõre mégsem indult olyan kormányzati program, ami ezt próbálná megoldani.

Az utóbbi jó néhány év családtámogatási rendszere és lakáspolitikai beavatkozásai láttán nem is várható, hogy ez megváltozik a következõ idõszakban. A bõkezû támogatások többsége a jobb anyagi helyzetûeknek kedvez, ami növeli az egyenlõtlenségeket, és kilátástalan helyzetben hagyja a lakásszegénységben élõket.

A családi otthonteremtési kedvezménynél (CSOK) például 2018-ban és 2019-ben

megemelték a hitelkeret és a használt lakások felsõ értékhatárát,
eltörölték a meglevõ ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozásokat, és
megmaradtak, vagy akár szigorodtak is a rosszabb helyzetû háztartásokat kizáró szabályok. A munkanélküliek, a közmunkások és a feketemunkából élõk teljesen kiszorulnak a támogatási rendszerbõl, függetlenül attól, hogy hány gyerekük van.
Ezen kívül a falusi CSOK feltételeit is szigorították.

Miközben Magyarországon nincs állami bérlakásrendszer, sem bérlakásépítés, és kivezették a központi költségvetésbõl az amúgy is alacsony lakásfenntartási támogatást, a lengyel kormány például masszív bérlakásépítési programba kezdett. (Érdekes, hogy a Fideszhez közel álló lengyel kormánypárt, a PiS a családtámogatásban is szociálisan érzékenynek tûnik).

A friss magyarországi intézkedések közül a Habitat egyrészt a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetését bírálja, mert bár ez is a középosztálynak szólt, legalább nem kötöttek hozzá gyerekvállalást.

Másrészt a Nemzeti Eszközkezelõ átalakítását is kritizálják, mert ez azt eredményezi, hogy „a következõ években nagyjából 30 ezer köztulajdonban levõ lakást fognak privatizálni, ami az állomány nagyjából 25 százalékos csökkenését is jelentheti”.

Lakhatási szakértõk évtizedek óta mondják, hogy átfogó, országos lakáspolitika nélkül nehezen fognak változni a dolgok, de azért az önkormányzatoknak is van egy kis mozgásterük

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Hivatalos: Kivonulhat a Tesco Magyarországról - jöhet a Kaufland és több Lidl lehet
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
Egy EU-s zászlót lógatott ki autója ablakából, feljelentették
Csigalassúsággal halad, de van új fejlemény azoknak az ügyében, akik a járvány idején részt vettek egy kormányellenes demonstráción, ezért pedig a rendőrség súlyos bírságot szabott ...
  
Maruzsa szerint ismét fel kell készülni a digitális oktatásra
Remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronav...
  
Változás jön a boltokban szerdától
Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél ped...
  
Elmaradt bérek és demonstráció - valamit ideje lenne lépnie a kormánynak
Elmaradt bérükért demonstrált az angol érdekeltségű ARJ Ruhagyár Zrt. mintegy kétszáz dolgozója hétfőn, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban - írja az MTI. A férfi fels...
  
Görögország az úti cél? - nem jó ötlet
Több aktív fertőzöttet tartanak nyilván most az országban, mint a járvány során eddig bármikor. Szigoríthatják a beutazási szabályokat Görögországba azután, hogy megugrott a korona...
  
DE MIÉRT? - Kamionban vizsgálják a betegeket Szegeden
Bár Palkovics László már ünnepélyesen átadta az új 21. századi új radiológiai komplexumot Szegeden, mégis van olyan vizsgálat, amelyet a kórház udvarán, kamionokban végeznek. Az egye...
  
Óriási a vita a családi pótlék megduplázása körül
A Méltó Megélhetés Munkacsoport – amihez több civil szervezet is csatlakozott – az ahang.hu-n petíciót indított a családi pótlék megduplázásáért. Nyílt levélben fordultak Orbán V...
  
Novák Katalin leszólta azokat akik nem tűrik el a nyílt vitát
Manapság a liberálisok intoleránsak más eszmékkel és gondolatokkal, valamint a nyílt vitákkal és a nemzetállamokkal szemben – írja a Twitteren Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Mini...
  
Óriási a felháborodás Kaleta-ügy titkosítása körül
„Amikor titkosszolgálatokat hallgatunk meg, akkor az esetek többségében az ülések titkosak” – mondta az Indexnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának kormánypárti elnöke...
  
Megkapta a kért 127,6 milliós támogatást a fideszes képviselő
Az Átlátszó ír arról, hogy Szatmáry Kristóf fideszes képviselő borászati cége 127,6 millió forintnyi uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy a badacsonytomaji birtokán borászati ...
  
De mit keresett Varga Judit a börtönben? - mutatjuk
2750 börtönférőhelyet adott át hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter, így az eddiginél majdnem 26 ezer négyzetméterrel nagyobb terület jut a fogvatartottaknak. Ezt már meglevő bört...
  
Súlyosan fertőzött országokból beengedik az embereket
Kedd éjféltől ismét szigorítják az ellenőrzést a magyar határokon, bizonyos országokból csak korlátozás mellett, vagy egyáltalán nem lehet majd belépni. Orbán Viktor szerint „a vesz...
  
Gyanúsított lett a kerékpáros, akit megbilincseltek a Bartók Béla úton
A nő az ügyészség szerint először átment a piroson, majd nem állt meg a rendőröknek, és hamis adatokat diktált be, végül combon rúgta az egyik járőrt. Hivatalos személy elleni erős...
  
Villámcsapás okozta az éjjeli erdőtüzet Piliscsabánál
Szombat este több bejelentés érkezett arról, hogy Piliscsabánál, a lőtér közelében tüzet látnak az erdőben. A Piliscsabai Polgárőr Egyesület azt írta a Facebook-oldalán, feltehetőe...
  
Tóth Bertalan: kormányzati hazugságra derült fény a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban
Számos hazugságra fény derült a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban - állítja az MSZP elnöke. Facebook-bejegyzésében Tóth Bertalan azt írja: „kiderült, hogy amikor Orbán Vik...
  
Szirénázó rendőrautó gázolt gyalogost
Rendőrök gázoltak el egy gyalogost hétfő délelőtt Tokajban, a Tarcali utcán – írja a Police.hu. A rendőrség tájékoztatása szerint a Tokaji Rendőrőrs két munkatársa szolgálati aut...
  
Nyáron ismét leállnak a magyar autógyárak
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint egészen biztosan lesznek nem fizetett időszakok egyes alkalmazottak számára. Amikor tavasszal egymás után abbahagyták a munkát a hazai au...
  
A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
Pénteken és szombaton rendkívüli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a lehető legfontosabb témáról lesz szó: a pénzről. Ezen a csúcson próbálják a tagállamok vezetői elfogadni...
  
Gyerektábor a honvédség szervezésében - láthattak közelharc-bemutatót is
A Magyar Honvédség Parancsnoksága gyermektáborral segíti dolgozóit a szünidő alatt, így hangos meneteléssel és gyermekzsivajjal telt meg az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj ...
  
Gyerektábor a honvédség szervezésében
A Magyar Honvédség Parancsnoksága gyermektáborral segíti dolgozóit a szünidő alatt, így hangos meneteléssel és gyermekzsivajjal telt meg az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj ...
  
Miért fenyegeti Orbán Viktor költségvetési vétóval az uniót?
Hogy jelezze, mennyire komolyak a szándékai, parlamenti határozatban szólíttatná fel magát a vétóra. Országgyűlési határozatban szólítaná fel a kormányt a Fidesz-KDNP parlamenti tö...
  
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját, mindezt lehúzott ablak- és víz nélkül, amíg elment dolgozni. Egész nyáron a rendőrök figyelik a parkoló autókat: Ha egy bezárt ...
  
Átadták az elfogott határsértőket a román hatóságnak
A külföldiek illegálisan lépték át a magyar–román államhatárt Békés megyében. Ahogy arról korábban beszámoltunk, kettő határsértőt fogtak el a rendőrök 2020. július 12-én 23 ...
  
Baj van: Szerdától megint drágábban tankolhatunk
Mármint benzinből, annak átlagára ugyanis bruttó 3 forinttal emelkedik július 15-étől, a gázolajé viszont ezúttal nem változik. Szerdán várhatóan a benzin ára fog emelkedni bruttó 3 ...
  
Mi lesz a magyar melóssal ha jön a második hullám?
Bár számos országban még nagyban tombol a járvány, a világ gazdaságai már a felépülést tervezik. A terveket derékba törheti, ha kitör egy második hullám és ismét világszerte tömeg...
  
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
„Nem azért nyert a Fidesz egymás után háromszor kétharmaddal, mert diktatúra van, hanem mert nekik szavaztak bizalmat az emberek” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Fodor Gá...
  
Palkovics: Várhatóan marad a tiltás
A miniszter szerint nem lazítanak tovább a járványellenes intézkedéseken, és nem kapnak zöld utat az 500 főnél nagyobb rendezvények. Ez a tervezett augusztus 20-i tűzijátékot és a feszt...
  
A buszjáratok is ritkulnak nem csak a vonat járatok
A járvány alatt szinte észrevétlenül megkezdődött a helyközi buszjáratok ritkítása – írta a Népszava. A lap szerint már készül az új, augusztustól érvényes menetrend, amely alapj...
  
Évi 530 millió forintos fizetéssel csábítják a magyar focistát
A magyar középpályást öt évre szerződtetné a milánói csapat a La Gazzetta dello Sport szerint. Szoboszlai Dominik továbbra is téma az olasz sajtóban, a La Gazzetta dello Sport szerint a...
  
Publicus felmérés: nem minden Fideszes ért egyet a kormány döntésével
A budapestiek többsége szerint Karácsony Gergelynek akkor is el kell kezdenie a híd rekonstrukcióját, ha az önkormányzatnak erre nincs fedezete. A Lánchíd nemzeti ügy, a kormánynak pedig...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Beázó tetõk és lepukkant házak - már Szlovákiához képest is nyomorúságos a magyar lakáshelyzet
Szinte nincs olyan mutatója a lakásszegénységnek, amiben ne utolsó helyen állnánk a visegrádi országok közt.
Sokkal gyorsabban nõnek a lakásárak, mint a jövedelmek, és milliók ragadnak túlzsúfolt, rossz minõségû lakásokban, fõleg a fiatalok.
Pedig a kormány rengeteg pénzt tol a rendszerbe, csak éppen kiszelektálja a szegényebbeket.
A Habitat for Humanity minden évben kiadja aktuális jelentését a magyar lakhatási szegénységrõl, ami tavaly sem volt túl szívderítõ, de most régiós összehasonlítást is készítettek. Egyrészt kiderült, hogy továbbra is magyarok milliói tengõdnek eladósodva, rossz minõségû ingatlanokban, akik pedig a piacon próbálkoznak lakást bérelni, horribilis árakkal küzdenek. Másrészt

a magyar lakáshelyzet Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is elég kétségbeejtõnek tûnik.A teljes jelentés itt olvasható, a fiatalok lakáshelyzetérõl szóló fejezetet pedig már korábban feldolgoztuk. Most kiválasztottunk nyolc árulkodó ábrát, amibõl kiderül, hogy állunk a régióbeli társainkhoz képest.

Adja magát például megnézni, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lakásárak és a háztartási jövedelmek. 2015 óta mind a négy visegrádi országban nõtt a használt és az új lakások ára, Magyarországon 32 és 24 százalékkal, miközben a jövedelmek csak 8 százalékkal lettek magasabbak. Sõt, egy 2018-as nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak.

Egyedül Csehországban látni hasonló szakadékot a kettõ közt, 2017-ig a lengyel jövedelmek növekedése még meg is haladta az ottani lakásárakét.

Az albérleti díjak is nálunk lõttek ki leginkább, 2015 és 2018 közt 13 százalékkal nõttek, míg Szlovákiában például csak minimálisan változtak. Bár a magyarok többsége saját tulajdonú lakásban lakik, egyre erõsödik a bérlõi generáció, amelynek tagjai valószínûleg közép- vagy hosszútávon sem fognak lakást venni, általában inkább kényszerûségbõl, mint kényelembõl.

A hitel törlesztõrészletén vagy a bérleti díjon kívül persze egy sor más dologra kell költeni a lakásban. Ott vannak például az energia- és rezsiköltségek, vagy a karbantartások, javítások terhei.

Nemzetközi kutatások szerint egy-egy háztartás esetében addig beszélhetünk megfizethetõ lakhatásról, amíg legfeljebb a bevételei 40 százalékát fordítja ilyen célokra. Néhány évi csökkenés után az utóbbi idõben egyre többen lépik át ezt a határt Magyarországon, többen, mint bármelyik visegrádi országban, vagy az Európai Unióban általában. Ráadásul elsõsorban a szegények kénytelenek egyre többet költeni lakhatásra, a gazdagabbak lakhatási költségeinek aránya csökken.

Rezsielmaradásban is mi állunk a legrosszabbul, még ha 2014 óta sikerült is javítani a helyzeten. Nálunk a háztartások 14 százalékának van közüzemi tartozása, miközben mindenhol máshol 10 százalék alatti ez az arány, a cseheknél például mindössze kettõ. 2018-as adatok szerint Magyarországon

nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozás miatt kikapcsolják az áramot.Ezért is lehetséges, hogy a téli kilakoltatási moratórium ellenére tavaly átlagosan 8,8 kilakoltatás történt naponta.

Ráadásul a rezsicsökkentés kevésbé érte el a szegényebbeket, akik közül sokan fûtenek szénnel és fával. Utóbbi ára például tíz százalékkal nõtt 2018-ban, szemben a háztartási energiával, ami csak 1,5 százalékkal.

A négy ország közül a lakhatási depriváció is nálunk érinti a legtöbb embert. Ezt sokféle mutatóval mérik, kezdve a lakás minõségével, a bejutó természetes fény mennyiségén és a lakás felszereltségén át egészen odáig, hogy mennyire biztonságos, zajos vagy szennyezett a környék.

Az EU lakosságának öt százaléka él lakhatási deprivációban, Szlovákiában és Csehországban nagyjából hasonló a helyzet. Nálunk évek óta 15 százalék körüli ez az arány, a lengyelek pedig tíz év alatt 25-rõl 9 százalékra csökkentették.

Magyarországon ez különösen a fiatalokat sújtja, a 18 év alattiak több mint negyede súlyos lakhatási deprivációban él, 62 százalékuk pedig túlzsúfolt lakásban lakik.

Beázó tetõk, penészes falak és általában a rossz lakáskörülmények ügyében is nagyon rosszul állunk. A magyarok 24 százaléka él „nem megfelelõ lakásszerkezeti körülmények” közt, miközben a másik három visegrádi országban még az uniós átlagnál is jobb a helyzet. Különösen Szlovákia érdekes, ahol „a társasházak több mint felét modernizálták, energiahatékonnyá tették” - mondta Sümeghy György, a Habitat régiós szakpolitikai menedzsere a jelentés bemutatóján.

Szerinte ez azért volt lehetséges, mert bár Szlovákiában sincs különösebben napirenden a lakhatás, a rendszerváltás után mégis sikerült felállítani egy állami lakásfejlesztési alapot, ami politikai széljárástól függetlenül ugyanazzal a szakértõi gárdával dolgozik. Ez az alap vissza nem térítendõ támogatást nyújt az önkormányzatoknak a társasházak szerkezeti felújítására, az energiahatékonyságot pedig kedvezményes kamatozású hitelekkel fejlesztik.

Magyarországon viszont a 4,4 millió lakóingatlanból nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerû mûszaki és energetikai szempontoknak, egyelõre mégsem indult olyan kormányzati program, ami ezt próbálná megoldani.

Az utóbbi jó néhány év családtámogatási rendszere és lakáspolitikai beavatkozásai láttán nem is várható, hogy ez megváltozik a következõ idõszakban. A bõkezû támogatások többsége a jobb anyagi helyzetûeknek kedvez, ami növeli az egyenlõtlenségeket, és kilátástalan helyzetben hagyja a lakásszegénységben élõket.

A családi otthonteremtési kedvezménynél (CSOK) például 2018-ban és 2019-ben

megemelték a hitelkeret és a használt lakások felsõ értékhatárát,
eltörölték a meglevõ ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozásokat, és
megmaradtak, vagy akár szigorodtak is a rosszabb helyzetû háztartásokat kizáró szabályok. A munkanélküliek, a közmunkások és a feketemunkából élõk teljesen kiszorulnak a támogatási rendszerbõl, függetlenül attól, hogy hány gyerekük van.
Ezen kívül a falusi CSOK feltételeit is szigorították.

Miközben Magyarországon nincs állami bérlakásrendszer, sem bérlakásépítés, és kivezették a központi költségvetésbõl az amúgy is alacsony lakásfenntartási támogatást, a lengyel kormány például masszív bérlakásépítési programba kezdett. (Érdekes, hogy a Fideszhez közel álló lengyel kormánypárt, a PiS a családtámogatásban is szociálisan érzékenynek tûnik).

A friss magyarországi intézkedések közül a Habitat egyrészt a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetését bírálja, mert bár ez is a középosztálynak szólt, legalább nem kötöttek hozzá gyerekvállalást.

Másrészt a Nemzeti Eszközkezelõ átalakítását is kritizálják, mert ez azt eredményezi, hogy „a következõ években nagyjából 30 ezer köztulajdonban levõ lakást fognak privatizálni, ami az állomány nagyjából 25 százalékos csökkenését is jelentheti”.

Lakhatási szakértõk évtizedek óta mondják, hogy átfogó, országos lakáspolitika nélkül nehezen fognak változni a dolgok, de azért az önkormányzatoknak is van egy kis mozgásterük
Egy EU-s zászlót lógatott ki autója ablakából, feljelentették
Maruzsa szerint ismét fel kell készülni a digitális oktatásra
Változás jön a boltokban szerdától
Elmaradt bérek és demonstráció - valamit ideje lenne lépnie a kormánynak
Görögország az úti cél? - nem jó ötlet
DE MIÉRT? - Kamionban vizsgálják a betegeket Szegeden
Óriási a vita a családi pótlék megduplázása körül
Novák Katalin leszólta azokat akik nem tűrik el a nyílt vitát
Óriási a felháborodás Kaleta-ügy titkosítása körül
Megkapta a kért 127,6 milliós támogatást a fideszes képviselő
De mit keresett Varga Judit a börtönben? - mutatjuk
Súlyosan fertőzött országokból beengedik az embereket
Gyanúsított lett a kerékpáros, akit megbilincseltek a Bartók Béla úton
Villámcsapás okozta az éjjeli erdőtüzet Piliscsabánál
Tóth Bertalan: kormányzati hazugságra derült fény a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban
Szirénázó rendőrautó gázolt gyalogost
Nyáron ismét leállnak a magyar autógyárak
A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
Gyerektábor a honvédség szervezésében - láthattak közelharc-bemutatót is
Gyerektábor a honvédség szervezésében
Miért fenyegeti Orbán Viktor költségvetési vétóval az uniót?
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját
Átadták az elfogott határsértőket a román hatóságnak
Baj van: Szerdától megint drágábban tankolhatunk
Mi lesz a magyar melóssal ha jön a második hullám?
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
Palkovics: Várhatóan marad a tiltás
A buszjáratok is ritkulnak nem csak a vonat járatok
Évi 530 millió forintos fizetéssel csábítják a magyar focistát
Publicus felmérés: nem minden Fideszes ért egyet a kormány döntésével
A rákkal vívott kétéves harc után meghalt John Travolta felesége Kelly Preston
Közel 30 ezer diákot veszíthettek el a nyelviskolák a kormány döntése miatt
Tankönyvbe került Orbán Strasbourgban elmondott világrengető beszéde
Államosítja a kormány a tankönyveket is nyomó Alföldi Nyomdát
Hivatalos: Kivonulhat a Tesco Magyarországról - jöhet a Kaufland és több Lidl lehet
Cseh Katalin: Az Orbán-kormány korrupciója már mindenki figyelmét felkeltette Európában
Kitalálod mennyibe került a rántott hús rizzsel a Balatonon?
Nyomasztóan üres a többszörös áron felhúzott felhúzott betonstadion
Operatív törzs: új rendszert vezettek be, ez dönti el ki léphet be hazánkba és ki nem
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum