Mozgalmas hetünk volt a gazdaságban: kiderült, hogy válik Rogán Antal és Cecília, a kormány elkezdte puhítani Karácsony Gergelyt, miközben egy 500 milliárdos uniós büntetést is bevállalt. Közben volt GDP-adat is, és kiderült, miért vált stratégiát Budapesten a Ryanair. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Pénteken robban a bomba: válik a kormányzati kirakatházaspár, Rogán Antal és Cecília. A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy mi lesz most Cecília bámulatos üzleti sikereivel, és mi marad Rogán Antalnak, akinek kétség kívül jól jött, hogy (ex)felesége ügyesen mozgott a pénzvilágban az elmúlt években, hiszen így már nem kellett amiatt magyarázkodni, hogyan élhet az vagyonnyilatkozatában elérhetõ adatoknál jóval nagyobb lábon.

Miféle sikerekrõl beszélünk? Rogán Cecília cége, a Nakama&Partners rövid idõ alatt jutott elképesztõ magasságokba: míg 2016-ban 51 millió forint bevétele volt, addig 2018-ban már 1192 millió forint. A nyereség 438 millió forint lett. Osztalékként Sarka Katával közösen 136 millió forintot vettek ki, ehhez jött még a havi 1 millió forintos fizetés.

A héten jelentette be a kormány: törvényjavaslat készül arra vonatkozóan, hogy a települési önkormányzatoknak az iparûzési adót mindenek elõtt a közösségi közlekedésre kell fordítaniuk. Ebbe nem nehéz belelátni azt, hogy a Karácsony Gergely vezette fõvárosi önkormányzattal akarnak kiszúrni. Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelõs államtitkára például a bejelentéskor gyorsan meg is említette, hogy ha Tarlós István tudta finanszírozni a fõváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is tudnia kell.

Karácsony elsõ reakciója az volt, hogy nem érti, „mi a túró ez”, de mi is megírtuk: a bevezetendõ elõírás több sebbõl vérzik - például a bevételi forintokat nem lehet egyesével felcímkézni, a könyvelés általában véve nem így mûködik, vagyis lehetetlen ellenõrizni, hogy egy adott forrásból származó forint a kiadási oldalon hova került. A legfontosabb, hogy a gyakorlatban nem lehet betartani, így jó eséllyel politikai célja van, a kormány az új budapesti városvezetéssel a jövõben folytatandó csatákat készítheti elõ vele. Orbán például a hírek szerint személyes sértésnek vette, hogy Karácsony Tiborcz-adóval kampányolt.

Nem ez volt az egyetlen adótörvény-módosítási javaslat a kormányzatnak, számos, vállalkozásokat érintõ módosításról is döntöttek, amelyekrõl itt írtuk meg, hogy a kkv-k a több pénz mellett több macerára is számíthatnak. Volt olyan törvényjavaslat is, amelyikben furcsa számolási hibát hagytak.

Márpedig minden adóforintra szüksége lehet a kormányzatnak, hiszen 500 milliárd forintos büntetést vállalt be, hogy jöjjenek az EU-s pénzek. Mindezt az Európai Unió a 2014–2020 közötti költségvetésbõl származó támogatások nem megfelelõ felhasználása miatt.

A hírrõl blogbejegyzésében számolt be Jávor Benedek, aki szerint „ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lõrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója. De ezt nem õk fizetik meg, hanem a magyar adófizetõk. Minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.”

A büntetéseket a kormány azért vállalta be, hogy a vizsgálat idejére felfüggesztett uniós kifizetések újraindulhassanak. Az unió által kiszabott büntetés ugyan elméletben nem jelent kárt az országnak, hiszen nem a pénzt vonják el, csak az adott projekt vagy pályázat esetében marad el a támogatás, ám azt a pénzt más projektre el lehet költeni. A gond azzal van, hogy – mint az Elios-botrány idején kiderült –, az állam még az után sem vonta el a kedvezményezettektõl a kifizetett támogatást, hogy az EU visszaélést állapított meg, hanem az államkasszából – vagyis a magyar adófizetõk pénzébõl – fedezte a milliárdokat.

Nem ez volt az egyetlen csörténk az EU-val: csütörtökön hiába várták az Európai Parlament képviselõi, hogy elhatárolódjon a magyar kormányfõtõl Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt, aki a bõvítési portfóliót kapná meg az új Európai Bizottságban. A volt diplomatát amiatt vették elõ meghallgatásán, mert Orbán Viktor Bakuban azt ígérte a Türk Tanács országainak, ha "megkapjuk" a pozíciót, Magyarország segíteni fogja õket. A gond ezzel csak az, hogy a bizottság az országoktól független szervezet, annak tagjait semelyik kormány nem befolyásolhatja. Ezt ígérte a magyar diplomata is, mégsem gyõzte meg a képviselõket, ezért hétfõig írásban kell válaszolnia a kérdéseikre - ugyanerrõl.

A magyar jelölt miatt így megint távolinak tûnik, hogy (egy hónappal az eredeti határidõ után) december 1-jére összeálljon Ursula von der Leyen Európai Bizottsága.