Voltaképpen nem korrekt Kövér Lászlóra hivatkozni, az Országgyûlés elnökét ugyanis nagyon nehéz mentálisan követni, de hát mégis fontos ember, mondjuk a harmadik legnagyobb közjogi méltóság, nem is illenõk õt ilyen módon minõsíteni. - írja a hirklikk.hu.

Mégis, túl a szélsõséges kijelentésein, kijelentései egyfajta kánont képviselnek a Fideszben, irányt mutatnak. Azt az irányt, amelyet egy-egy fontosabb kérdésben a kormánypárt megszólalói képviselnek.

Konkrétan most a Borkai-ügyre gondolok, amellyel kapcsolatban egyre többször találkozom az eset relativizálásával. Sõt: közelítenek Borkai önmagát minõsítõ meghatározásához, amely szerint csak egy botlás volt, amit elkövetett. A fideszesek egy része immár igyekszik azt közvetíteni a nyilvánosság felé, hogy Borkai tulajdonképpen egy emelkedett erkölcsi tartásról tett tanúbizonyságot, amikor lemondott a polgármesteri címrõl. Illetve a másik megközelítés – például Kövéré – azt sugallja, hogy a Fidesz – szemben a velejéig romlott ellenzéki pártokkal – megszabadul az olyan szereplõktõl, akik eltévelyednek, lám a gyõri polgármester sem maradhatott a helyén.

Lazán, könnyedén megfeledkeznek arról, hogy korábban mit kommunikáltak, és bíznak abban, hogy mi is amnéziában szenvedünk. Elhitetik önmagukkal, hogy kiment a fejünkbõl hogyan is kezelték az ügyet. Pedig nem. Pontosan emlékszünk rá, hogy elõször magánügynek minõsítették az esetet, utána eljátszották – meglehetõsen ügyetlenül –, hogy Borkai maga határozott arról, hogy kilép a Fideszbõl. Azért azt ne felejtsük el, hogy ez is csak a választások után történt, gondosan ügyelve arra, hogy a voksolás menetét meg ne zavarják, azaz Borkait a kormánypártok jelöltjeként ajánlva a választóknak.

Orbán Viktor is csak annyit közölt ekkor, hogy elõbb a gyõrieknek kell véleményt mondaniuk, õk majd csak a szavazás másnapján teszik meg. (Akkor nem tették meg, csak az egykori olimpikon távozása után, azt hirdetve, hogy a Fidesz erkölcseivel nem összeegyeztethetõ, amit Borkai tett.)

Azóta jobbára csend vette körül az ügyet, már, ami a Fidesz, vagy épp a kereszténydemokratákat illeti. Semjén Zsolttól például semmit nem hallottam; ez nyilván nem az õ vadászterülete. A kormánypártok kivárták, amíg túljutnak az alakuló ülésen Gyõrben, Borkaiból hivatalosan polgármester lesz, majd sietve lemond, ahogy arról – eléggé egyértelmûen – megegyeztek a háttérben. És ezzel azonnal elérkezettnek éreztek a pillanatot arra, hogy kihirdessék erkölcsi fölényüket: lám õk számûzik mindazokat, akik megsértik az erkölcsöt, és ezt maga az elkövetõ is tudja. Szemben azokkal, akik hasonló módon szexuálisbûnbe estek, mégis ottmaradtak a helyükön.

Az adriai botrány gyõri fejezetérõl már szó sem esik, mintha a pornográfiát nem kísérte, vagy elõzte volna meg néhány korrupciós ügylet is. Nem beszélnek róla, nem is vizsgálja senki, hogy a könnyûvérû lányok milyen módon, kinek a közvetítésével jutottak uniós pénzekhez, milyen összefonódások, pénzügy tranzakciók fûzõdnek, fûzõdhetnek Borkai nevéhez. Kövér már ott tart, hogy kifejezetten piedesztálra emeli a volt olimpiai bajnokot, azt hangsúlyozván, hogy mögötte valódi teljesítmény áll. Mintha az 1988-as lólengésnek bármi köze lenne ahhoz, hogy miként kezelte a közpénzt 2010 után, hogy belenyúlt-e a közös kasszába vagy sem, hogy csalárd módon értékesítették-e az Audi-földeket vagy sem. Ellenkezõleg: a Fidesz és Kövér már ott tartanak, hogy õk ítélkeznek mások felett. És ebben az akcióban hû társra leltek az ugyancsak közpénzbõl fenntartott médiájukban; a Kossuth Rádiónak például eszébe sem jut, hogy megszólaltassa azokat, akiket ott a fideszesek gátlástalanul gyaláznak.

Szerencsére október 13-án bebizonyosodott, hogy a hatalmas média-fölény nem mindenható, és most november 10-én az is, hogy az emberek egyre inkább átlátnak a hazugságokon. Orbán fejérõl folyamatosan csúszik le a korona, és ha lesz kitartás, és persze marad összetartás az ellenzékben, akkor a most még félhomályban lévõ korrupciós ügyek fényre hozatalával, végképp le is fog esni. Legkésõbb 2022-ben.

Szerzõ: Németh Péter/hirklikk.hu