Havi 1250 euróra minden német nyugdíjas számíthat, aki legalább 35 éven át dolgozott. Az idõskori szegénység a gazdag tagországokban is komoly probléma. De megpróbálják megoldani.
Kilenc hónapig húzódott a minimumnyugdíj ügye Németországban, az egymásnak szögesen ellentmondó érvek és minimálisan sem közeledõ álláspontok miatt úgy tûnt, ezt az akadályt nem tudja együtt megugrani a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció. Vasárnap délután, egy berlini egyeztetést követõen a kormányt alkotó pártok vezetõi bejelentették, hogy kompromisszumra jutottak: 2021. január 1-jén bevezetik az alapnyugdíjat, méghozzá úgynevezett automatikus jövedelemvizsgálattal.
Bár Magyarországról gyakran úgy tûnhet, hogy a német nyugdíjasoknak aranyélete van, Európa legnagyobb gazdaságában egyre több idõs dolgozik, hogy meg tudjon élni. Tavaly minden csúcsot megdöntött a nyugellátás mellett dolgozók száma: 1,4 millióan jutottak így kiegészítõ jövedelemhez. Míg 2000-ben még csak a német nyugdíjasok három százaléka dolgozott, addig tavaly ez az arány már 8 százalék volt. A német munkaügyi minisztérium augusztusban, az adatok közlésekor úgy fogalmazott: sok nyugdíjas örömét leli a munkában, kapcsolatokat teremt és ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is feladata legyen, a tárca pedig az arány további növekedésére számít. (A nyugdíj mellett dolgozó idõsek száma Magyarországon is folyamatosan nõ.)
Ebben minden bizonnyal van igazság, azonban a kritikus hangok szerint azért is dolgozik egyre több nyugdíjas, mert másképpen nem tudnának megélni, részben az egekbe szökött albérleti árak miatt. Az is árulkodó, hogy egyre több német nyugdíjas igényli a Grundsicherung nevû, a társadalombiztosítás részeként elnyerhetõ szociális segítséget, amely azoknak jár, akik nem képesek megélni, még esetleges kiegészítõ jövedelmekkel együtt sem. Ennél az ellátásnál az anyagi helyzet – a vagyon és a jövedelem – számos összetevõjét ellenõrzik. Az igénylés feltétele egyebek mellett annak igazolása, hogy a kérelmezõ felélte tartalékait (egyedülállóknak legfeljebb 5000 eurónyi, pároknak maximum 10 ezer eurónyi megtakarítást engedélyez) és legfeljebb csak kisebb értékû ingatlannal rendelkezik, autója pedig nincsen. 2018 végén több mint félmillióan szorultak rá erre a segítségre, a pozitívan elbírált kérelmek száma évrõl évre nõ a német statisztikai hivatal szerint.
Erre a jelenségre próbált igazságos és szolidáris megoldást találni a nagykoalíció, bár az a döntés elõtti heves vitában kiderült, hogy a két kitételt egyszerre nem olyan egyszerû teljesíteni.
De mi is a minimumnyugdíj?
Nem teljesen az, amit a neve sugall, ugyanis nem egy idõsek számára kialakított, feltétel nélküli alapjövedelemrõl van szó. A minimumnyugdíj feltétele legalább 35 évnyi munkaviszony, így azoknak nyújt segítséget, akik ugyan rendszeresen dolgoztak, alacsony jövedelmük azonban olyan csekély összegû nyugdíjat eredményezett, amelybõl nem lehet megélni. A cél az, hogy aki dolgozott, több pénzhez juthasson, mint a Grundsicherunggal.
Az alapnyugdíj lényege, hogy a mindenkori nyugdíjminimumnál 10 százalékkal nagyobb összegre egészíti ki az érintettek járandóságát. Jelenleg az ellátás teljes összege egyedülállóknál havi 1250 (nagyjából 415 ezer forint), pároknál 1950 euró (650 ezer forint). Ebbõl levonják a meglévõ jövedelmet, tehát tulajdonképpen minden legalább 35 éves munkaviszonnyal rendelkezõ idõsnek erre az összegre egészítik ki a nyugdíját.
A jövedelemvizsgálat egyfajta automatizmus lesz: nem a papírokkal kell hivatalba rohangálni, a nyugdíjbiztosító és az adóhatóság együtt végzik el, személyes ügyintézés nélkül. A vagyoni helyzet megállapítása az elfogadás elõtti vita kardinális kérdése volt.
A 35 éves munkaviszonyba beleszámít a gyereknevelés és az otthonápolás is.
Az alapnyugdíjjal akkora ellátáshoz jutnak az érintettek, mintha aktív éveik alatt az átlagjövedelem 80 százaléka után fizettek volna járulékokat.
Az alapnyugdíj 1,2-1,5 millió nyugdíjast érint, Malu Dreyer, a szociáldemokrata SPD egyik ideiglenes elnöke szerint a haszonélvezõk nagyobb része nõ. Elsõsorban olyanok, akik gyermeknevelés vagy hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudtak magasabb összeget befizetni a közösbe. Az intézkedés az elõzetes számítások szerint 1,1-1,5 milliárd euróval (360-500 milliárd forinttal) terheli meg a német államkasszát.
Igazságos legyen vagy szolidáris?
A Frankfurter Tageszeitung elemzése szerint az alapnyugdíj ügye a német politika pókerjátszmája, az idegek játéka volt, amiben az nyert, aki képes volt erõt mutatni.
Az alapnyugdíj eredetileg az SPD elképzelése volt, amelyet a koalíciós szerzõdésben is lefektettek. A történelmi mélyponton lévõ szociáldemokrata párt számára élet-halál kérdése volt, hogy elképzelését keresztülverje a CDU-elnök Annegret Kramp-Karrenbaueren, illetve a kereszténydemokrata-keresztényszocialista pártszövetségen. Nem volt könnyû dolguk, ugyanis az pártunió kitartott a szigorú vagyonvizsgálat szükségessége mellett, és nem hatotta meg az SPD érvelése, miszerint az alapos átvilágítás megalázó helyzetbe hozná a rászorulókat.
A megoldás végül a már említett jövedelemvizsgálat lett, amely nem azonos a Grundsicherungnál is említett komplexebb vagyonvizsgálattal. Német sajtóhírek szerint a megegyezéssel nincsen lezárva a vita a koalíción belül: a CDU-ban komoly ellenállás formálódik, a párt több szervezete teljes egészében elutasítja az elképzelést arra hivatkozva, hogy az igazságtalan lehet azokkal szemben, akik aktív éveikben többet fizettek be az államkasszába, ráadásul a jövedelemvizsgálat nem tudja majd kiküszöbölni a visszaéléseket.
Kiemelt kép: Michael Kappeler/dpa/AFP |
