Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Teljesen átszabná saját hivatalait az Orbán-kormány

Már jövõre máshogy és máshol kell ügyeket intéznünk, ritkábbak lesznek a hatósági ellenõrzések, újra a rendõrség veszõdhet a legkisebb súlyú szabálysértésekkel, több igazolványt váltanának ki az e-személyivel – ilyen nagyszabású változtatásokat tartalmaz a birtokunkba került, még titkos kormányzati elõterjesztés. A javaslatcsomag az Orbán-kormány újításaként felállított kormányhivatali rendszert racionalizálná, közben viszont elismerik, jelenleg milyen felesleges bürokratikus köröket futtatnak az emberekkel, mert nem építették ki a megfelelõ informatikai hátteret.


Az Orbán-kormány „a választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján 2010 után hozzáfogott az ország megújításához, nagy rendszereinek átalakításához”, hogy létrejöjjön az erõs, szolgáltató állam – így indít a négy évvel ezelõtt elfogadott, nagyívû közigazgatási stratégia. Ebben egészen 2020-ig megszabták, milyen szervezeten keresztül gyakorolja Orbán Viktor kormánya a végrehajtó hatalmat, célul pedig azt tûzték ki: „2020-ra ügyfélbarát eljárásrenddel, nemzeti hivatástudattal rendelkezõ, szakmailag felkészült személyi állománnyal, a lehetõ legkisebb adminisztratív teherrel és rövid ügyintézési határidõkkel” mûködjön a közigazgatás, „azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvezõ Szolgáltató Állam”.

A kitûzött céldátumig kevesebb, mint 2 hónap van, az Orbán-kormány pedig éppen arra készül, hogy radikálisan átszabja a saját maga által létrehozott közigazgatási rendszert – derül ki a lapunk birtokába került, még nem nyilvános elõterjesztésbõl. A javaslat a címe alapján az Orbán-kormány által életre hívott kormányhivatalok mûködésének az egyszerûsítésérõl szól, ezzel viszont alapjaiban átírja az ügyintézés mikéntjét. Sõt, érintené a NAV, a rendõrség, a bíróságok munkáját is, de az önkormányzatok feladatai is változnának.

A változtatások nagyságrendjét önmagában az is tükrözi, hogy a belsõ, kormányzati munkaanyag több mint 1000 oldal. Ennek magyarázata, hogy már a megvalósításához szükséges jogszabálymódosításokat, ezek mellékleteit, minden kidolgozott jogi módosítást is tartalmazza. Az elõterjesztésért a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség felelõs, de a munkaanyag véglegesítésében gyakorlatilag az összes szaktárca és egy sor más szerv – az OBH-tól kezdve az ügyészségen át a NAV-ig – részt vett. Hogy pontosan mikorra zárul le a kidolgozása, és kerül az Orbán-kormány elé, az nem derül ki, de információink szerint már a közigazgatási államtitkári értekezlet is tárgyalta október végén.

Drasztikusan karcsúsítani a kormányhivatalokat

A terjedelmes dokumentum tartalmaz olyan elemeket, amelyek ismerõsek, mert már korábban is felmerült a szükségességük, de így összességében, komplex javaslatcsomagként nem volt ismert. Ehhez képest a tervek szerint már 2020. március 1-tõl ebben az új struktúrában kellene ügyeket intéznünk a hivataloknál. Ráadásul miközben részletesen ismertetik, hogyan szabnák át az állami szervezetrendszert, óhatatlanul leleplezik, a mostani milyen alapvetõ problémákkal küzd. Ez már csak azért is érdekes, mert a közvéleménynek szóló, hangzatos nyilatkozatokban jellemzõen agyondicsérik saját szervezetüket, míg a hétköznapi tapasztalat sokszor kevésbé pozitív például az „egyablakos” ügyintézéssel kapcsolatban.

A javaslat döntõen megváltoztatná a fõvárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi mûködését. A kormányhivatalok feladatai eddig is több lépcsõben változtak, fõleg, mert létrehozásuk óta egy sor tennivalót toltak át hozzájuk. A javaslat készítõi viszont belátták, hogy a hivataloknak sokkal hatékonyabban,

kevesebb – de érdemi – feladattal és nem utolsó sorban kevesebb kormánytisztviselõvel kellene mûködniük.

A feladatkör szûkebbre szabása, racionalizálása érdekében:

kimondják, hogy „indokolatlan”, hogy egyes feladatokkal továbbra is a kormányhivatalok veszõdjenek, ezért ezeket átteszik szakmai szervezetekhez, kamarákhoz, anyakönyvvezetõkhöz, de olyan feladat is van, ami a NAV-hoz kerülne át,
más feladatokat pedig egyszerûen törölnének, így megszûnne több engedélyezési eljárás, és a jövõben elég lenne több esetben is az egyszerû bejelentés, például az egyéni vállalkozóknál.
Akinek nem tetszik, menjen bíróságra

A járási, illetve Budapesten a fõvárosi kerületi hivatalok felett található megyei kormányhivatalok tehermentesítése érdekében további lépéseket terveznek, hogy ezek még inkább a szakkérdésekre tudjanak koncentrálni. Ezek közül a legfontosabb változás, hogy mint másodfokhoz, ide lehet fordulni a járási/kerületi hivatal döntéseivel szemben. Ám ezt szigorítanák: "2020. március 1-tõl a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok által hozott hatósági döntések esetében kerüljön kizárásra a fellebbezés lehetõsége" – olvasható az elõterjesztésben. Arra hivatkoznak, hogy ha elsõfokon rögtön a fõvárosi és megyei kormányhivatal járt el, akkor 2017 óta már nem is volt lehetõség arra, hogy közigazgatási úton vigye tovább az ügyet az érintett. Ezzel viszont gyakorlatilag valamennyi kormányhivatali/járási hivatali rendszerben született döntéssel szemben megszûnne a közigazgatáson belüli jogorvoslat.

Így ha valaki az ügyében született döntést nem akarja annyiban hagyni, jövõ márciustól csak az a lehetõsége maradna, hogy a határozatot bíróságon támadja meg. Ettõl a kormányhivatalok munkaterhének jelentõs csökkenését várják, ami valószínûleg be is fog jönni, hiszen a „sima” fellebbezéssel szemben pert indítani sokkal bonyolultabb, rendszerint költségesebb, és sokan ódzkodnak a bíróságra járkálástól. A közigazgatáson belüli jogorvoslat teljes elkaszálását az anyagban viszont azzal indokolják, hogy ezzel „a notórius fellebbezõket” fogja visszatartani a közigazgatási perek „szigorú formakényszere”.

Átalakul a hatósági ellenõrzési rendszer

Jelentõs és az esetek többségében felesleges munkateher

– így minõsítik azt, hogy a kormányhivataloknak jelenleg túl sok mindent kell ellenõrizniük. A kötelezõ ellenõrzések jelentõs részét valamilyen jogszabály írja elõ, ehhez jönnek még a bejelentések alapján vagy a hivatalból induló vizsgálatok. Ráadásul egy sor tevékenységet vagy intézményt jellemzõen évente kell ellenõrizniük, pedig a javaslat készítõi is elõismerik: „elõzetesen tudható, hogy az érintett ügyfél tekintetében változás nem történt”, érdemi eredmény így nem várható.

Ez „hatalmas terhet” jelent humánerõforrásban, nem beszélve a költségekrõl, utazásról, ezért az elõterjesztés szerint:

megszûnne egy sor ellenõrzés, például egyes engedélyezési eljárásoknál, ezeket a jövõben egyszerû bejelentéshez kötnék. Így csak indokolt esetben vizsgálódnának, például ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. „Ez a rendszer az ügyfelek részérõl erõsebb jogszabálykövetést feltételez” – ismerik el, amit azzal kényszerítenének ki, hogy ha az ellenõrzés során jogsértést találnak, akkor súlyosabb szankciót alkalmaznának.
más ellenõrzések maradnának, de lazábban, például egyes intézmények éves kötelezõ ellenõrzésére a jövõben csak 3 évente vagy „esetileg” kerülne sor – kivételt jelentenek az olyan speciális területek, mint például a gyermekvédelem, ahol maradna a szoros felügyelet.
Visszapasszolják a rendõrségnek a szabálysértéseket

2012-ben jelentõs változás volt, hogy az úgynevezett általános szabálysértési feladatokat a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fõvárosi kerületi) hivatalok vették át. A tervezet azonban ezeket újra a rendõrségre bízná, amit többek közt azzal indokolnak, hogy az ilyen kisebb súlyú szabályszegéseknek „nagyobb súlyt adna”, ha a rendõrség járna el.

Ezzel nyilván megszabadítanák a hivatalokat egy csomó munkától, de az elõterjesztésben a Belügyminisztérium szembement a javaslattal, el szeretnék érni, hogy ezek az ügyek maradjanak járási hatáskörben. A módosítással ugyanis az amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzdõ rendõrségnek kellene eljárnia olyan kis súlyú ügyekben, mint amikor valakit azért vesznek elõ, mert nem járatja óvodába vagy iskolába a gyermekét.

Megszûnne több „feleslegesen fenntartott” igazolvány

Az észszerûsítés érdekében azt javasolják: felül kellene vizsgálni, hogy a fõvárosi és megyei kormányhivatalok útján kiadott igazolványokat „miért és meddig szükséges önállóan megtartani”. „Az e-személyi igazolvány 2016. január 1-jei bevezetése óta három év telt el, ugyanakkor változatlanul önálló kártyaformátumban létezik a lakcímkártya, az adókártya és a TAJ-kártya” – indokolják a hatósági igazolványok revízióját. Sõt, intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy "azok a hatósági igazolványok, amelyek az e-személyivel (az adókártyához és a TAJ-kártyához hasonlóan – a szerk.) kiválthatóak lennének – például a vállalkozói igazolvány vagy a diákigazolvány – szintén kerüljenek megszüntetésre”.



Vállalja fel a kormány, hogy kötelezõ – és adjon hozzá kártyaolvasót

Ehhez további informatikai fejlesztések kellenek, „de ezek már az e-személyi bevezetése elõtt megkezdõdtek, és a mai napig nem értek eredményt” – mondják ki. Az államnak ezért fel kell lépnie például úgy, hogy az e-személyi-igazolvány olvasására alkalmas kártyaolvasóval látja el az állami intézményeket.



Egy sor nemzetközi példát sorolnak fel, hány helyen használják hatékonyan az integrált megoldást, ahol az új típusú személyi igazolványban tüntetnek fel adatok sorát, így a lakcímet is. A digitalizációban hasító Észtországban a személyi igazolványoknak széles azonosítási és aláírási funkciójuk van: nemcsak az alapvetõ személyes adatok, de a tömegközlekedési e-bérlet és a tb-kártya is az igazolvány chipjébe van integrálva. De ezzel szavaznak a választáson, online be tudnak tekinteni vele a kórházi leletekbe, ezt használják elektronikus banki ügyintézéshez és az elektronikus adóbevallás benyújtásához is.

Egymással leveleznek a hivatalok az ósdi informatika miatt

A javaslatban ezzel is elismerik, hogy miközben a hivatalok feladatköre egyre bõvült, és próbálták a szervezetet egységesíteni, ez informatikai téren „kevéssé” sikerült. Így „számos területen a 2011 elõtti, ágazatonként, sõt egyes területeken még azon belül is elkülönülõ szigetszerû mûködés maradt fent”.

Ez nemcsak az állami hivatalokban dolgozóknak komoly nehézség, de az ügyeket intézõ embereken, cégeken is csattan. A javaslat készítõi tisztában vannak azzal, mennyi felesleges kör van jelenleg. Az anyagban is leírják: a különféle eljárásokban olyan adatokat, így „dokumentumokat kérnek be az állampolgároktól, egy másik szervtõl, sõt, van, hogy a kormányhivatalon belüli, másik szervezeti egységtõl, amit maguk is kinyerhetnének az állami rendszerekbõl”.

Már ha ez az informatikai rendszerek kompatibilitása miatt lehetséges lenne. Még érzékletesen ismertetik is a munkaanyagban, hogy e helyett mi történik: még ha elérhetõ is a hivatal számára a szükséges nyilvántartás összes adata, ezeket nem tudják „átemelni saját rendszerükbe”. Az elõterjesztésben ezért azt javasolják, hogy a hatóságok számára közvetlenül hozzáférhetõvé kell tenni azokat az állami nyilvántartásokat, adatbázisokat, amelyek adataira egy-egy eljárás során szüksége van. Az olyan esetekben pedig, ahol ugyanazt a tényt kell évente igazolni, ott a jövõben elegendõ lenne ezt akkor megtenni, „ha az ügyfél élethelyzete megváltozott”.

Bezzeg más országokban

Az anyag részét képezõ jogszabályban már azt is rögzítették, milyen szakrendszerekhez kell hozzáférniük, csakhogy ennek meg kell teremteni az informatikai hátterét. Ez komoly fejlesztést, illetve anyagi ráfordítást igényel, amit a közigazgatásért felelõs Pintér Sándor belügyminiszter feladata lesz felmérni, Varga Mihály pénzügyminiszternek pedig gondoskodnia kell a forrás megteremtésérõl „hazai és európai uniós források figyelembevételével”. Az informatikai „összekötések” jogi szabályozásának 2021. január 1-re hatályba kell lépnie – olvasható a tervezetben.

Hihetetlenül sok humán erõforrást, ügyintézési idõt és költséget spórolnának meg ilyen elengedhetetlen fejlesztéssel a magyar hivatalok, és mennyivel egyszerûbb lenne az ügyintézés mindannyiunknak. Pár példa magából a javaslatból:

a személyi adat- és lakcímnyilvántartás a legszéleskörûbb, ezzel minden más szakrendszert össze kellene kapcsolni. Ehelyett a kormányablakokat keresi meg a többi hatóság és hivatal az adatokért, holott nekik az ügyfelek „egyablakos”, gyors kiszolgálása lenne a feladatuk.
a földhivatalokban elérhetõ ugyan az elõbbi nyilvántartás, hiszen minden egyes bejegyzés elõtt ebbõl ellenõrizniük kell az adatokat. Csakhogy ezt egyesével, kézzel viszik be az ingatlan-nyilvántartásba.
A szociális ügyintézõknek még csak hozzáférésük sincs a lakcím-nyilvántartáshoz, pedig a különféle ellátások megállapításánál erre szükség lenne.
Hiába jár általában együtt a szociális ellátás és az az egészségbiztosítási jogviszony, a kormányhivatalok az egyes szociális ügyekben jelentéseket írogatnak az egészségbiztosító felé, mert a két nyilvántartás nincs összekötve. De ez a helyzet a közgyógyellátási igazolvány kiállításánál is, amirõl két szerv levelezget ahelyett, hogy az egyiknél rendelkezésre állna minden szükséges információ.
A bölcsõdei ellátáshoz a szülõknek kell – ráadásul nevelési évenként – benyújtani a családi pótlék, gyes-gyed igazolásokat, pedig az informatika rendszerek összehangolásával ez is elkerülhetõ lenne.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Ügyes próbálkozás volt: éjszaka valaki elvitte a gárdonyi szabadstrand fémkordonjait
Valami készül: Rendkívüli parlamenti ülést jelentettek be
Dzsudzsák karrier: a magyar másodosztályban folytathatja
Dzsudzsák már tárgyalt is a Lokival - a hazai másodosztályban fojtathatja sikertörténetét
Mint ahogyan arról tegnap a Blikk is beszámolt, Dzsudzsák Balázs jó eséllyel megtalálta új klubját: ezzel a lépéssel pedig szó szerint hazatérhet, ugyanis nem kizárt, hogy 12 év után ...
  
Szigorításokra kell számítani, bármikor bejelenthetik őket
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a koronavírus terjedéséről. Szerinte nem kizárt, hogy újabb korlátozó intézkedések les...
  
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Magyarország — Egy pillanat alatt a feje tetejére állt az élete annak a tanár-képviselőnek, akinek pornográf tartalmú videója miatt áll a bál egy észak-alföldi településen. Úgy tudj...
  
Több mint 200 ezer forintért toborozzák az iskolaőröket
Megjelentek az első fecskék: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szeptember elsejei kezdéssel már meg is hirdette az iskolaőri állást. Tehát a toborzás megkezdődött. A hirdetés szer...
  
Orbánról vitáznak az EP-ben - Orbán bandája hihetetlenül meggazdagodik
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén áttekintették, hogy áll az a kezdeményezés, hogy az uniós pénzek felhasználását a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köss...
  
Már egy fideszes polgármester is sokallta a tervezett fairtást
Már tavaly próbálkozott a kormány, hogy jelentős fairtás árán elinduljon a Hajógyári-sziget körbeépítése árvízvédelmi gátakkal. Mivel azonban a kormány érdemi tájékoztatást nem ...
  
Így adták át a magyar bicikliutat - hullámvasútnak hívják a helyiek
Országosan elterjedt jelenségnek tűnik, hogy a kerékpárutak kiépítése során tervezési hanyagságokkal találkozhatunk, ennek Körmenden van a legújabb példája, ahol a kapubejárók csatl...
  
Tömött sorok és negatív rekordok - valami történik az az USA-ban
Az Egyesült Államokban csütörtökön ismét rekordot döntött a koronavírussal diagnosztizált új fertőzések száma - derült ki a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház csütörtök ...
  
Milliós büntetést sóztak Hadházy nyakába
Egymillió forintos adatvédelmi bírságot kapott Hadházy Ákos a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságtól (NAIH) – írta közleményében a független országgyűlési képviselő. A ...
  
32 milliárdra drágult a magyar gigaprojekt - Mészáros Lőrinc érdekeltsége is érintett
A szerződésmódosításban előre nem látható körülményekre hivatkoznak. Tavaly februárban kötött szerződést a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltségébe ta...
  
A dombot is beleépítették egy kerékpárútba - de most nem mi voltunk
A hatóságok szerint direkt így akarták megcsinálni. A bajorországi Kirchdorf an der Amper falu lakói 5 év után végre átvehették a kerékpárútjukat, viszont kaptak a kivitelezőktől n...
  
A nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza a munkába
A szakrendeléseken és a háziorvosi praxisokban is egyre komolyabb létszámhiánnyal küzdenek. Az idősebb orvosokat kibillentette a járvány a régi kerékvágásból, s harmaduk jórészt az ...
  
Orbán: magához tér a gazdaság, ismét mindenkinek lesz munkája
A behurcolás a veszély most a miniszterelnök szerint. Szinte az összes környező országban romlik a koronavírus-helyzet. Ezzel kezdte Orbán Viktor is a pénteki rádióinterjúját. A kér...
  
Közel egymilliárdra büntette a GVH az Alza.hu-t
892 millió a Black Friday-reklámok miatt. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday...
  
Koronavírusos lett egy ukrán vendégmunkás Magyarországon
Koronavírus-fertőzöttet találtak a Győrhöz közeli Ravazdon. A település Likipuszta nevű részén, egy faházakból álló, munkásoknak kialakított szálláshelyen élő ukrán állampolgá...
  
Orbán: Nehéz megérteni a Lánchíd körüli szerencsétlenkedést
A kormányfő szerint a magyar férfiember archetípusa a gazda. Nemzeti önbecsülés nem képzelhető el az agrárium nélkül – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mindent a magyar vidé...
  
Tüntetnek a bíróság előtt Kaleta Gábor botrányos ítélete miatt
Nagy felháborodást okozott a bíróság ítélete Kaleta Gábor ügyében. A Blikk is megírta, hogy nem sokkal a Kaleta Gábort érintő botrányos ítélet után tüntetést kezdtek szervezni Bu...
  
Elzárhatják az uniós pénzcsapokat
A javasolt mechanizmus alapján az EU-nak joga lesz felfüggesztenie a támogatások folyósítását. Az európai uniós költségvetés védelmének alapvető feltétele a jogállamiság tagállamo...
  
Óriási akció Tiborcz István kastélyszállójában - foglalj gyorsan
Aki gyorsan foglal, az akár 20 százalékos nyitási kedvezményt is kaphat Tiborcz István milliárdokból felújított turai kastélyszállójában. Lehet SZÉP-kártyával is fizetni. Eredetileg ...
  
Varga Judit: semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon
Alaptalannak nevezte a koronavírus-járvány kezelése miatt Magyarországot ért jogállamisági bírálatokat az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán szerdán ...
  
Ügyes próbálkozás volt: éjszaka valaki elvitte a gárdonyi szabadstrand fémkordonjait
Pár napja bejárta a sajtót, hogy a gárdonyi szabadstrandon a part mentén fémkordont tettek le. A kordonról akkor azt mondták, a víz felőli oldala elvileg építési terület, a partfalfelúj...
  
Baj van: kiszoríthatják a magyar kamionosokat az uniós piacról
Hatályba léphet a mobilitási csomag, amelyet a kormány, az MSZP és az Európai Bizottság együtt kritizál. Elfogadta az Európai Parlament a közúti szállítási ágazat működését s...
  
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév
A köznevelésért felelős államtitkár értékelte az elmúlt tanévet. Szerinte az érettségi eredmények átlagosak voltak, míg a bukások száma drasztikusan csökkent. Sikeresnek értékelt...
  
Elárultak mennyit fizetnek a leendő iskolaőröknek
Iskolaőröket toborzó hirdetést szúrt ki a Magyar Hang a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalán, amely alapján 220 ezer forintos bruttó havi munkabérrel és bruttó 200 ezer ...
  
Milliárdokkal drágultak a Városligetben épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési költségei
6,1 milliárd forinttal, az eddigi 26 milliárd helyett több mint 32 milliárd forintra drágultak a Liget Projekt keretében a Városliget szélére épülő új Néprajzi Múzeum építési költs...
  
Orbán Viktor idézetek, melyek elég erősre sikerültek
Egy rövid ízelítőt kaptunk már az MTI-ből is arról a könyvbemutatóról, amit Orbán Viktor tartott ma Karmelita kolostorban, abban is voltak már erős részletek, mint például a magyar fé...
  
Szlovákia bajban: szigorítanak
Emelkedő tendenciát mutat az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma az elmúlt két hétben Szlovákiában, ahol szerdán viszonylag magas, 53 volt a SARS-CoV-2 vírusfertőzéssel újonnan d...
  
A győri Audi egyik alkalmazottja vírusos
Pozitív lett a győri Audi-gyár egyik alkalmazottjának koronavírus tesztje – tudta meg az Index az Audi Hungaria Zrt.-től. A cég a lap kérdéseire adott hivatalos válasza szerint a teszt er...
  
Kaleta négy év múlva tiszta erkölcsi bizonyítványt kaphat ha nem változik semmi
Mind nagyobb a felháborodás a volt nagykövet felfüggesztett börtön- és 540 ezer forintos pénzbüntetése miatt, már a Fidesz is ráfordult az ügyre, a bíróságot szapulva. Felvetődik a k...
  
Kitalálod milyen kiadványt juttatnak el minden Magyarországon megszülető gyermek szüleihez?
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Testvér-füzetet adott ki a fiatal szülők gyermekvállalásának ösztönzésére. A mozgalom alelnöke azt mondta, szeretnék, ha világra jönné...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Teljesen átszabná saját hivatalait az Orbán-kormány
Már jövõre máshogy és máshol kell ügyeket intéznünk, ritkábbak lesznek a hatósági ellenõrzések, újra a rendõrség veszõdhet a legkisebb súlyú szabálysértésekkel, több igazolványt váltanának ki az e-személyivel – ilyen nagyszabású változtatásokat tartalmaz a birtokunkba került, még titkos kormányzati elõterjesztés. A javaslatcsomag az Orbán-kormány újításaként felállított kormányhivatali rendszert racionalizálná, közben viszont elismerik, jelenleg milyen felesleges bürokratikus köröket futtatnak az emberekkel, mert nem építették ki a megfelelõ informatikai hátteret.


Az Orbán-kormány „a választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján 2010 után hozzáfogott az ország megújításához, nagy rendszereinek átalakításához”, hogy létrejöjjön az erõs, szolgáltató állam – így indít a négy évvel ezelõtt elfogadott, nagyívû közigazgatási stratégia. Ebben egészen 2020-ig megszabták, milyen szervezeten keresztül gyakorolja Orbán Viktor kormánya a végrehajtó hatalmat, célul pedig azt tûzték ki: „2020-ra ügyfélbarát eljárásrenddel, nemzeti hivatástudattal rendelkezõ, szakmailag felkészült személyi állománnyal, a lehetõ legkisebb adminisztratív teherrel és rövid ügyintézési határidõkkel” mûködjön a közigazgatás, „azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvezõ Szolgáltató Állam”.

A kitûzött céldátumig kevesebb, mint 2 hónap van, az Orbán-kormány pedig éppen arra készül, hogy radikálisan átszabja a saját maga által létrehozott közigazgatási rendszert – derül ki a lapunk birtokába került, még nem nyilvános elõterjesztésbõl. A javaslat a címe alapján az Orbán-kormány által életre hívott kormányhivatalok mûködésének az egyszerûsítésérõl szól, ezzel viszont alapjaiban átírja az ügyintézés mikéntjét. Sõt, érintené a NAV, a rendõrség, a bíróságok munkáját is, de az önkormányzatok feladatai is változnának.

A változtatások nagyságrendjét önmagában az is tükrözi, hogy a belsõ, kormányzati munkaanyag több mint 1000 oldal. Ennek magyarázata, hogy már a megvalósításához szükséges jogszabálymódosításokat, ezek mellékleteit, minden kidolgozott jogi módosítást is tartalmazza. Az elõterjesztésért a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség felelõs, de a munkaanyag véglegesítésében gyakorlatilag az összes szaktárca és egy sor más szerv – az OBH-tól kezdve az ügyészségen át a NAV-ig – részt vett. Hogy pontosan mikorra zárul le a kidolgozása, és kerül az Orbán-kormány elé, az nem derül ki, de információink szerint már a közigazgatási államtitkári értekezlet is tárgyalta október végén.

Drasztikusan karcsúsítani a kormányhivatalokat

A terjedelmes dokumentum tartalmaz olyan elemeket, amelyek ismerõsek, mert már korábban is felmerült a szükségességük, de így összességében, komplex javaslatcsomagként nem volt ismert. Ehhez képest a tervek szerint már 2020. március 1-tõl ebben az új struktúrában kellene ügyeket intéznünk a hivataloknál. Ráadásul miközben részletesen ismertetik, hogyan szabnák át az állami szervezetrendszert, óhatatlanul leleplezik, a mostani milyen alapvetõ problémákkal küzd. Ez már csak azért is érdekes, mert a közvéleménynek szóló, hangzatos nyilatkozatokban jellemzõen agyondicsérik saját szervezetüket, míg a hétköznapi tapasztalat sokszor kevésbé pozitív például az „egyablakos” ügyintézéssel kapcsolatban.

A javaslat döntõen megváltoztatná a fõvárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi mûködését. A kormányhivatalok feladatai eddig is több lépcsõben változtak, fõleg, mert létrehozásuk óta egy sor tennivalót toltak át hozzájuk. A javaslat készítõi viszont belátták, hogy a hivataloknak sokkal hatékonyabban,

kevesebb – de érdemi – feladattal és nem utolsó sorban kevesebb kormánytisztviselõvel kellene mûködniük.

A feladatkör szûkebbre szabása, racionalizálása érdekében:

kimondják, hogy „indokolatlan”, hogy egyes feladatokkal továbbra is a kormányhivatalok veszõdjenek, ezért ezeket átteszik szakmai szervezetekhez, kamarákhoz, anyakönyvvezetõkhöz, de olyan feladat is van, ami a NAV-hoz kerülne át,
más feladatokat pedig egyszerûen törölnének, így megszûnne több engedélyezési eljárás, és a jövõben elég lenne több esetben is az egyszerû bejelentés, például az egyéni vállalkozóknál.
Akinek nem tetszik, menjen bíróságra

A járási, illetve Budapesten a fõvárosi kerületi hivatalok felett található megyei kormányhivatalok tehermentesítése érdekében további lépéseket terveznek, hogy ezek még inkább a szakkérdésekre tudjanak koncentrálni. Ezek közül a legfontosabb változás, hogy mint másodfokhoz, ide lehet fordulni a járási/kerületi hivatal döntéseivel szemben. Ám ezt szigorítanák: "2020. március 1-tõl a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok által hozott hatósági döntések esetében kerüljön kizárásra a fellebbezés lehetõsége" – olvasható az elõterjesztésben. Arra hivatkoznak, hogy ha elsõfokon rögtön a fõvárosi és megyei kormányhivatal járt el, akkor 2017 óta már nem is volt lehetõség arra, hogy közigazgatási úton vigye tovább az ügyet az érintett. Ezzel viszont gyakorlatilag valamennyi kormányhivatali/járási hivatali rendszerben született döntéssel szemben megszûnne a közigazgatáson belüli jogorvoslat.

Így ha valaki az ügyében született döntést nem akarja annyiban hagyni, jövõ márciustól csak az a lehetõsége maradna, hogy a határozatot bíróságon támadja meg. Ettõl a kormányhivatalok munkaterhének jelentõs csökkenését várják, ami valószínûleg be is fog jönni, hiszen a „sima” fellebbezéssel szemben pert indítani sokkal bonyolultabb, rendszerint költségesebb, és sokan ódzkodnak a bíróságra járkálástól. A közigazgatáson belüli jogorvoslat teljes elkaszálását az anyagban viszont azzal indokolják, hogy ezzel „a notórius fellebbezõket” fogja visszatartani a közigazgatási perek „szigorú formakényszere”.

Átalakul a hatósági ellenõrzési rendszer

Jelentõs és az esetek többségében felesleges munkateher

– így minõsítik azt, hogy a kormányhivataloknak jelenleg túl sok mindent kell ellenõrizniük. A kötelezõ ellenõrzések jelentõs részét valamilyen jogszabály írja elõ, ehhez jönnek még a bejelentések alapján vagy a hivatalból induló vizsgálatok. Ráadásul egy sor tevékenységet vagy intézményt jellemzõen évente kell ellenõrizniük, pedig a javaslat készítõi is elõismerik: „elõzetesen tudható, hogy az érintett ügyfél tekintetében változás nem történt”, érdemi eredmény így nem várható.

Ez „hatalmas terhet” jelent humánerõforrásban, nem beszélve a költségekrõl, utazásról, ezért az elõterjesztés szerint:

megszûnne egy sor ellenõrzés, például egyes engedélyezési eljárásoknál, ezeket a jövõben egyszerû bejelentéshez kötnék. Így csak indokolt esetben vizsgálódnának, például ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. „Ez a rendszer az ügyfelek részérõl erõsebb jogszabálykövetést feltételez” – ismerik el, amit azzal kényszerítenének ki, hogy ha az ellenõrzés során jogsértést találnak, akkor súlyosabb szankciót alkalmaznának.
más ellenõrzések maradnának, de lazábban, például egyes intézmények éves kötelezõ ellenõrzésére a jövõben csak 3 évente vagy „esetileg” kerülne sor – kivételt jelentenek az olyan speciális területek, mint például a gyermekvédelem, ahol maradna a szoros felügyelet.
Visszapasszolják a rendõrségnek a szabálysértéseket

2012-ben jelentõs változás volt, hogy az úgynevezett általános szabálysértési feladatokat a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fõvárosi kerületi) hivatalok vették át. A tervezet azonban ezeket újra a rendõrségre bízná, amit többek közt azzal indokolnak, hogy az ilyen kisebb súlyú szabályszegéseknek „nagyobb súlyt adna”, ha a rendõrség járna el.

Ezzel nyilván megszabadítanák a hivatalokat egy csomó munkától, de az elõterjesztésben a Belügyminisztérium szembement a javaslattal, el szeretnék érni, hogy ezek az ügyek maradjanak járási hatáskörben. A módosítással ugyanis az amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzdõ rendõrségnek kellene eljárnia olyan kis súlyú ügyekben, mint amikor valakit azért vesznek elõ, mert nem járatja óvodába vagy iskolába a gyermekét.

Megszûnne több „feleslegesen fenntartott” igazolvány

Az észszerûsítés érdekében azt javasolják: felül kellene vizsgálni, hogy a fõvárosi és megyei kormányhivatalok útján kiadott igazolványokat „miért és meddig szükséges önállóan megtartani”. „Az e-személyi igazolvány 2016. január 1-jei bevezetése óta három év telt el, ugyanakkor változatlanul önálló kártyaformátumban létezik a lakcímkártya, az adókártya és a TAJ-kártya” – indokolják a hatósági igazolványok revízióját. Sõt, intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy "azok a hatósági igazolványok, amelyek az e-személyivel (az adókártyához és a TAJ-kártyához hasonlóan – a szerk.) kiválthatóak lennének – például a vállalkozói igazolvány vagy a diákigazolvány – szintén kerüljenek megszüntetésre”.



Vállalja fel a kormány, hogy kötelezõ – és adjon hozzá kártyaolvasót

Ehhez további informatikai fejlesztések kellenek, „de ezek már az e-személyi bevezetése elõtt megkezdõdtek, és a mai napig nem értek eredményt” – mondják ki. Az államnak ezért fel kell lépnie például úgy, hogy az e-személyi-igazolvány olvasására alkalmas kártyaolvasóval látja el az állami intézményeket.



Egy sor nemzetközi példát sorolnak fel, hány helyen használják hatékonyan az integrált megoldást, ahol az új típusú személyi igazolványban tüntetnek fel adatok sorát, így a lakcímet is. A digitalizációban hasító Észtországban a személyi igazolványoknak széles azonosítási és aláírási funkciójuk van: nemcsak az alapvetõ személyes adatok, de a tömegközlekedési e-bérlet és a tb-kártya is az igazolvány chipjébe van integrálva. De ezzel szavaznak a választáson, online be tudnak tekinteni vele a kórházi leletekbe, ezt használják elektronikus banki ügyintézéshez és az elektronikus adóbevallás benyújtásához is.

Egymással leveleznek a hivatalok az ósdi informatika miatt

A javaslatban ezzel is elismerik, hogy miközben a hivatalok feladatköre egyre bõvült, és próbálták a szervezetet egységesíteni, ez informatikai téren „kevéssé” sikerült. Így „számos területen a 2011 elõtti, ágazatonként, sõt egyes területeken még azon belül is elkülönülõ szigetszerû mûködés maradt fent”.

Ez nemcsak az állami hivatalokban dolgozóknak komoly nehézség, de az ügyeket intézõ embereken, cégeken is csattan. A javaslat készítõi tisztában vannak azzal, mennyi felesleges kör van jelenleg. Az anyagban is leírják: a különféle eljárásokban olyan adatokat, így „dokumentumokat kérnek be az állampolgároktól, egy másik szervtõl, sõt, van, hogy a kormányhivatalon belüli, másik szervezeti egységtõl, amit maguk is kinyerhetnének az állami rendszerekbõl”.

Már ha ez az informatikai rendszerek kompatibilitása miatt lehetséges lenne. Még érzékletesen ismertetik is a munkaanyagban, hogy e helyett mi történik: még ha elérhetõ is a hivatal számára a szükséges nyilvántartás összes adata, ezeket nem tudják „átemelni saját rendszerükbe”. Az elõterjesztésben ezért azt javasolják, hogy a hatóságok számára közvetlenül hozzáférhetõvé kell tenni azokat az állami nyilvántartásokat, adatbázisokat, amelyek adataira egy-egy eljárás során szüksége van. Az olyan esetekben pedig, ahol ugyanazt a tényt kell évente igazolni, ott a jövõben elegendõ lenne ezt akkor megtenni, „ha az ügyfél élethelyzete megváltozott”.

Bezzeg más országokban

Az anyag részét képezõ jogszabályban már azt is rögzítették, milyen szakrendszerekhez kell hozzáférniük, csakhogy ennek meg kell teremteni az informatikai hátterét. Ez komoly fejlesztést, illetve anyagi ráfordítást igényel, amit a közigazgatásért felelõs Pintér Sándor belügyminiszter feladata lesz felmérni, Varga Mihály pénzügyminiszternek pedig gondoskodnia kell a forrás megteremtésérõl „hazai és európai uniós források figyelembevételével”. Az informatikai „összekötések” jogi szabályozásának 2021. január 1-re hatályba kell lépnie – olvasható a tervezetben.

Hihetetlenül sok humán erõforrást, ügyintézési idõt és költséget spórolnának meg ilyen elengedhetetlen fejlesztéssel a magyar hivatalok, és mennyivel egyszerûbb lenne az ügyintézés mindannyiunknak. Pár példa magából a javaslatból:

a személyi adat- és lakcímnyilvántartás a legszéleskörûbb, ezzel minden más szakrendszert össze kellene kapcsolni. Ehelyett a kormányablakokat keresi meg a többi hatóság és hivatal az adatokért, holott nekik az ügyfelek „egyablakos”, gyors kiszolgálása lenne a feladatuk.
a földhivatalokban elérhetõ ugyan az elõbbi nyilvántartás, hiszen minden egyes bejegyzés elõtt ebbõl ellenõrizniük kell az adatokat. Csakhogy ezt egyesével, kézzel viszik be az ingatlan-nyilvántartásba.
A szociális ügyintézõknek még csak hozzáférésük sincs a lakcím-nyilvántartáshoz, pedig a különféle ellátások megállapításánál erre szükség lenne.
Hiába jár általában együtt a szociális ellátás és az az egészségbiztosítási jogviszony, a kormányhivatalok az egyes szociális ügyekben jelentéseket írogatnak az egészségbiztosító felé, mert a két nyilvántartás nincs összekötve. De ez a helyzet a közgyógyellátási igazolvány kiállításánál is, amirõl két szerv levelezget ahelyett, hogy az egyiknél rendelkezésre állna minden szükséges információ.
A bölcsõdei ellátáshoz a szülõknek kell – ráadásul nevelési évenként – benyújtani a családi pótlék, gyes-gyed igazolásokat, pedig az informatika rendszerek összehangolásával ez is elkerülhetõ lenne.
Dzsudzsák már tárgyalt is a Lokival - a hazai másodosztályban fojtathatja sikertörténetét
Szigorításokra kell számítani, bármikor bejelenthetik őket
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Több mint 200 ezer forintért toborozzák az iskolaőröket
Orbánról vitáznak az EP-ben - Orbán bandája hihetetlenül meggazdagodik
Már egy fideszes polgármester is sokallta a tervezett fairtást
Így adták át a magyar bicikliutat - hullámvasútnak hívják a helyiek
Tömött sorok és negatív rekordok - valami történik az az USA-ban
Milliós büntetést sóztak Hadházy nyakába
32 milliárdra drágult a magyar gigaprojekt - Mészáros Lőrinc érdekeltsége is érintett
A dombot is beleépítették egy kerékpárútba - de most nem mi voltunk
A nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza a munkába
Orbán: magához tér a gazdaság, ismét mindenkinek lesz munkája
Közel egymilliárdra büntette a GVH az Alza.hu-t
Koronavírusos lett egy ukrán vendégmunkás Magyarországon
Orbán: Nehéz megérteni a Lánchíd körüli szerencsétlenkedést
Tüntetnek a bíróság előtt Kaleta Gábor botrányos ítélete miatt
Elzárhatják az uniós pénzcsapokat
Óriási akció Tiborcz István kastélyszállójában - foglalj gyorsan
Varga Judit: semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon
Ügyes próbálkozás volt: éjszaka valaki elvitte a gárdonyi szabadstrand fémkordonjait
Baj van: kiszoríthatják a magyar kamionosokat az uniós piacról
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév
Elárultak mennyit fizetnek a leendő iskolaőröknek
Milliárdokkal drágultak a Városligetben épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési költségei
Orbán Viktor idézetek, melyek elég erősre sikerültek
Szlovákia bajban: szigorítanak
A győri Audi egyik alkalmazottja vírusos
Kaleta négy év múlva tiszta erkölcsi bizonyítványt kaphat ha nem változik semmi
Kitalálod milyen kiadványt juttatnak el minden Magyarországon megszülető gyermek szüleihez?
Valami készül: Rendkívüli parlamenti ülést jelentettek be
Dzsudzsák karrier: a magyar másodosztályban folytathatja
Áderhez fordulnak a könyvelők az adószigorítások miatt
Picit csúsztat a kormány, amikor azt állítja: adósrabszolgává teszi az EU a magyarokat
Gulyás: Amíg nyitva vannak a határok lehet utazni
Németh Szilárd: ide egy migráns sem teheti be a lábát
Milliárdokat fizettek a WizzAirnek, de Németh Szilárd szerint a magyar légierő gépein múlt a védekezés
Felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítéltek egy álhírterjesztőt
Orbán: 2010 előtt a magyar vidék a legnagyobb vesztesek közé tartozott
12 harckocsi érkezik Magyarországra
Az operatív törzs már készenlétben - íme a részletek
Hivatalos: betörheti a rendőr a szélvédőt, ha a kocsiban kutyust hagy a felelőtlen gazdi
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum