Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Két tûz közé kerülhet Várhelyi Olivér

Aligha fogja kifogásolni kedden az EP illetékes bizottsága, hogy meghallgassák a magyar kormány második EU-biztosjelöltjét, Várhelyi Olivért. A csütörtöki meghallgatás annál keményebbnek ígérkezik. Persze az igazi feladat akkor jön, ha a diplomata megkapja a bõvítési portfóliót: a folyamatnak komoly ellendrukkerei vannak az unióban

Magyarország megkapja” a bõvítés portfolióját az új Európai Bizottságban – az elmúlt másfél hónapban alig volt olyan megnyilatkozása Orbán Viktornak, amelyben ez a szókapcsolat ne szerepelt volna. Csakhogy van vele két baj:

nem Magyarország kapja,
egyáltalán nem biztos, hogy a magyar biztosé lesz.
Mindez annak ellenére van így, hogy már két magyar politikust is jelölt a pozícióra Ursula von der Leyen, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke. A magyar kormány elsõ jelöltje Trócsányi László volt alkotmányjogász, diplomata és igazságügyminiszter volt – õ egy negyedik hivatása miatt vérzett el még a meghallgatás elõtt: az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) az általa alapított ügyvédi iroda miatt állapított meg összeférhetetlenséget.

A második jelölt, Várhelyi Olivér esetében várhatóan ilyen probléma nem merül fel – a JURI kedden dönt a kérdésben –, ennek ellenére azonban egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy valóban õ fog a bõvítési és szomszédságpolitikáért felelni Brüsszelben a következõ öt évben.

Függetlenségi kérdés

„Magyarország olyan ország, amely nemcsak beszél a politikai céljairól, hanem tesz is azok érdekében. Így hát azzal, hogy magyar uniós biztos fogja felügyelni az EU bõvítését, új lendületet kaphat ez az egyébként korábban sikeres, az elmúlt idõszakban azonban inkább csak kudarcokat halmozó európai uniós politika" – Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozott így pénteken egy genfi, a Nyugat-Balkánnal foglalkozó konferenciáról. Tény, a magyar kormány szószólója a térségbeli országok uniós csatlakozásának, ezt a kormányfõ legutóbb azzal indokolta, hogy ezzel az unió határa is délebbre húzódik, ami komoly segítség az illegális migráció elleni küzdelemben.

Az érdek és a lobbitevékenység azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság bõvítéssel kapcsolatos stratégiáját, döntéseit, a csatlakozási tárgyalásokat befolyásolhatná a magyar kormány pusztán azért, mert a feladatért történetesen egy honfitársunk felel a testületben.

A bizottság ugyanis

az EU politikailag függetlenséget élvezõ végrehajtó szerve,

amely nemcsak a közösség tagállami szinten nem meghatározható jogszabályaira tehet javaslatokat, de „közösen gondoskodik arról, hogy az EU jogszabályait mindegyik uniós ország megfelelõen alkalmazza”.

Nyilvánvalóan tudja ezt jól Várhelyi is, aki évekig dolgozott az Európai Bizottságban és jó ideje diplomataként szolgál – most történetesen az Orbán-kormány képviseletében.

Így vélhetõen számára még könnyebb lesz az a váltás, amely elõdjének, Navracsics Tibornak is pillanatok alatt sikerült. Emlékezhetünk: kinevezése elõtt az Európai Parlament azt tette szóvá, hogy igazságügyminiszterként és kormányfõhelyettesként olyan törvények elfogadásához járult hozzá, amelyek a képviselõk szemében aláássák a jogállamiságot Magyarországon. Erre õ sajnálkozását fejezte ki, de arról is beszélt európai parlamenti meghallgatásán, hogy egyes egyéni indítványként benyújtott javaslatokkal nem is értett egyet.

Az EP-nek azonban ez sem volt elég – a meghallgatás után leszavazták, és végül csak úgy járultak hozzá a kinevezéséhez, hogy elvette tõle Jean-Claude Juncker bizottsági elnök portfoliója egyetlen fajsúlyos részét, az állampolgári jogokat.

"Azt várom, hogy a magyar biztos a magyar kormány érdekeit képviselje majd Brüsszelben"

És hogy a történelem ismétli önmagát: Navracsicsnak Orbán fenti mondatára is reagálnia kellett az öt évvel ezelõtt meghallgatáson. Nem lepõdnénk meg, ha Várhelyinek is felrónák csütörtök reggel a külügyi bizottságban tartandó háromórás szeánszon a kormányfõ mostani nyilatkozatait.

Ezt ugyanis nem nehéz szembeállítani a Von der Leyen felkérõ levelének mondataival, például azzal, hogy „Az Európai Bizottság a kollegialitás elve alapján mûködik.

Tehát egy csapat vagyunk: munkánk alapja az egységes kormányzati megközelítés, vagyis mind elmondjuk a véleményünket, kollektívan döntünk és mind felvállaljuk a döntést.

A hihetõ bõvítés

Ugyanebben a levélben olvasható az, hogy von der Leyen a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban hiteles Európai Uniót szeretne. A jelzõ nem véletlen: az Európai Tanács, vagyis az uniós állam- és kormányfõk testülete október közepén annak ellenére utasította el, hogy Észak-Macedónia és Albánia elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, hogy a két ország minden elõírást teljesített és az Európai Bizottság is javaslatot tett rá. Jean-Claude Juncker, de még a Tanács elnöke, Donald Tusk is sajnálkozott emiatt, és bocsánatot is kért az érintett kormányfõktõl (a macedón azóta választást is kezdeményezett, mondván, õ annak idején éppen azzal kampányolt, hogy beviszi országát az Európai Unióba, ez pedig – egyelõre – nem sikerült).

Más kérdés, hogy az elutasítás annyira nem volt váratlan – mi más jelezhetné ezt jobban, mint hogy a hitelességet VDL nem csak Várhelyitõl, hanem „elõdjétõl”, a magyar kormány által elsõként jelölt Trócsányi Lászlótól is elvárta (a két megbízólevél szövege egyébként csak a címzett nevében tér el).

Az is világos azonban a levélbõl, hogy a hitelesség „a jövõbeni csatlakozás hihetõ perspektívájának fenntartását” jelenti, és nem magát a csatlakozást. Juncker öt évvel ezelõtt sem ígérte azt, hogy mandátuma idején, vagyis 2019 végéig lesz bõvítés, sõt, hogy egyáltalán lezárnak csatlakozási tárgyalásokat.

Most talán erre lenne esély, ehhez persze elõször az ezt akadályozó tagországokat kellene meggyõzni. Nekik két kifogásuk van: az egyik, hogy a macedónok jóval felkészültebbek az albánoknál (Szkopje ügyét sokáig az ország nevérõl szóló vita hátráltatta), csatlakozásukat mégis együtt kezelik. Van azonban még egy szempont: 2018-ban a Franciaországban menedékkérõk (az afgánok utáni) második legnagyobb csoportja Albániából érkezett (a több mint 8300 kérelmezõ közül mindössze 155 kapta meg a menedékjogot, 2762-t pedig elutasítottak). Így érthetõ, hogy Albánia felvételének a kérdése a francia szélsõjobboldali, populista politikai erõk körében nem túl népszerû – Emmanuel Macron nyilván õket is igyekszik megszólítani, amikor elutasítja a tárgyalások megkezdését.

A másik, megint csak Macronhoz köthetõ kifogás: a francia elnök szerint meg kellene reformálni az egész folyamatot – legyen szó az unió és a bõvítési folyamat megújításáról. A biztonságpolitikai (a migrációval kapcsolatos) vagy éppen a gazdasági (az uniós termékek piacának bõvítését célzó) megfontolásoknál tehát a szemében fontosabb az, hogy az EU „ne melengessen kígyót” a keblén. Tehát: ne fordulhasson elõ többé olyan, mint a közép-európai országok esetében, amelyek a törvény betûjét tekintve ugyan megfeleltek a csatlakozáshoz elvárt jogállamisági kritériumoknak, tagként azonban gond nélkül próbálják felrúgni ezeket a szabályokat. Az EU pedig nem képes tenni ellenük semmit.

Orbán Viktor ezt már úgy interpretálta, hogy

Nem azt a biciklit kell tekerni, ami eddig volt, hanem egy új jármû kell.

Az nem világos, hogy ebben van-e motor, és gyorsabb vagy lassabb lesz az elõzõnél, ám a nyugat-balkáni bõvítés irányvonalait már meghatározta az elõzõ Európai Bizottság. A 2018 februárjában elfogadott stratégia 2025-ig határozza meg az irányvonalakat, azt viszont hangsúlyozza: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy addigra elnyernék a tagságot akár a folyamatban legelõrébb járó országok, Szerbia és Montenegró. Erre az is magyarázat, hogy a balkáni országoknak még egy fontos feltételt szabtak: hogy megbékéljenek egymással.

A törökök trójai falova?

Ebbõl is látszik, Várhelyi legfeljebb a büszkeségét veszítheti, ha nem ér el sikert a nyugat-balkáni bõvítéssel kapcsolatban, a pozíciója azonban nem itt bukhat el. Sokkal inkább Törökországon, amely – mint a megbízólevél is megerõsíti – „egyre távolodik az Európai Uniótól”, és bár kulcspartner marad, nem lehet arra számítani, hogy újabb fejezeteket nyissanak meg vagy zárjanak le a csatlakozási tárgyalásokon.

Magyarország szerepe minimum ellentmondásos ezen a téren, elég csak a törökök szíriai beavatkozására gondolni.

Az október elején indult offenzívát Orbán Viktor támogatta szinte egyedüliként, de az EU-ban mindenképpen – ezt Erdogan meg is köszönte. Magyarország egy ideig blokkolt is egy ezzel kapcsolatos uniós határozatot, amit Szijjártó Péter azzal indokolt, nem kell az EU-nak mindenbe beleütnie az orrát, ami a világban történik. Ennek némileg ellentmond az a lelkesedés, amellyel a bõvítéssel és szomszédságpolitikával foglalkozó posztot fogadta Orbán Viktor, különösen, hogy a törökök beavatkozásának nagyon is köze van az EU-hoz – ha nem is a bõvítés, de a migrációs megállapodás miatt a bevándorlás okán.

A finoman szólva ellentmondásos hozzáállás késõbb is maradt: a 444 írt arról hétfõn, hogy a kormány mindaddig visszatartott egy, a törökök ciprusi olajkutatásával foglalkozó elítélõ határozatot, amíg le nem zajlott Budapesten az Erdogan-látogatás. Várhelyi pedig ugyan nem kormánytag, de Magyarország EU-hoz delegált nagyköveteként a kormányt képviseli a Tanácsban.

Elbukhat Várhelyi?

A kérdés az lesz, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága mennyire mutatja meg a foga fehérjét a csütörtöki meghallgatáson. Várhelyinek minden bizonnyal kemény kérdésekre kell számítania „kormányközeli” múltja miatt. Ezt erõsítette meg a múlt héten a Politicónak Kati Piri holland baloldali képviselõ is, aki szerint azt várják el a támogatáshoz, hogy a biztosjelölt „világosan határolódjon el a kormánytól”, míg a külügyi bizottság néppárti elnöke, David McAllister arról beszélt, reméli, hogy a szakmai felkészültsége meggyõzi a tagokat, hogy ne gáncsolják el az elsõ akadálynál.

Van persze még egy szempont, ami Várhelyi ellen dolgozik: hogy nem nõ. A szociáldemokraták a múlt héten közölték, hogy betartatnák Ursula von der Leyen korábbi ígéretét, hogy a bizottságba ugyanannyi nõ kerül, mint férfi – jelenleg 15 férfi néz szembe 12 nõvel. Vagyis a helyzetet az sem oldaná meg, ha a magyar kormány egy harmadik, nõi jelölttel állna szemben, zsarolásnak mindenesetre kiváló. Kérdés, hogy min lesz könnyebb módosítani, ha úgy hozza a sors: egy új jelöltet vagy egy új portfoliót választana szívesebben a kormányfõ.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Adócsalás: Hajdú Péter az elsőrendű vádlott
Kiderült mitől ennyire vékony Palik László - sokan találgattak hónapok óta
Nagyon furcsa kérdőívet kapnak a gyerekek az Erzsébet-táborokban
Baj van: 120 dolgozót küld el a Continental
A Continental Makóra helyezi át váci gyárából a hűtő- fűtő rendszerek üzletágat. Az áthelyezést 2021 júniusáig hajtják végre, addig a váci gyárban körülbelül 120 dolgozó szerz...
  
Titkolják hogy milyen lélegeztetőgépekből vett a kormány - 19 millió / db
Újabb részleteket közölt a Külügyminisztérium a koronavírus-járvány miatt beszerzett lélegeztetőgépekről, de a hvg.hu közérdekű adatigénylésére küldött válasz csak további kér...
  
400 magyar rendőr csapott le egyszerre! - óriási razzia
Három megyében, 27 helyszínen csaptak le egy időben a rendőrök és a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei június 30-án hajnalba - írta meg a police.hu. Összesen 20 embert fogtak el, a...
  
Közelíti a 70 milliárdot Lázár János kisvasútja
Leépíti az állam a vasúti mellékvonalakat, ellenben Szeged és Hódmezővásárhely között méregdrágán épül a tram-train, amire most újabb 9 milliárd forintot lobbizott ki Lázár János...
  
Hivatalos: Minden, amit tudni kell a 13. havi nyugdíjról
Pénteken megszavazta a parlament a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosítást. Így jövő februárban kicsit több pénzt visz majd a pénzespostás. A koronavíru...
  
Hollik: a kormányhoz kerülhet a Lánchíd
Ha rövid időn belül nem oldódik meg a Lánchíd felújításának ügye, akkor a Fidesz–KDNP arra kéri a kormányt, vegye kézbe a felújítást – közölte Hollik István, a Fidesz kommunik...
  
Sárlavina Borsodban - több utcát elárasztott
Villámárvíz és sárlavina keletkezett a zivatarok ostromolta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - számolt be az Időkép.hu péntek délután. Azt írják, napok óta, szinte menetrendszerűen alak...
  
19 milliós átlagáron vett lélegeztetőgépeket a kormány
Összesen 22 cégtől szerzett be lélegeztetőgépeket a veszélyhelyzet alatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium – ezt válaszolta a tárca a Hvg.hu közérdekű adatigénylésére válasz...
  
Kitalálod hány bányára tette rá a kezét a kormány egy különleges jogszabállyal?
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva tette lehetővé az elővásárlási jog bejegyeztetését. A "veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról szóló", Orb...
  
Életfogytiglanra ítélték a gyilkossággal vádolt volt magyar rendőrt
A bíróság első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azt a férfit, aki élve eltemetett egy nőt Újhartyán határában. Nem jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ...
  
A Moszkvából idetelepült bank kiváltságait vizsgálta az alkotmánybíróság
Az alkotmánybíróság szerint az NBB nem veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos feladatellátását. Az Alkotmánybíróság elutasította 53 ellenzéki képviselő panaszát az egykori...
  
Németországtól lízingel tankokat a magyar kormány
A honvédség megmutatta az egyik Németországban gyártott harckocsit, amit nemsokára Magyarországra szállítanak. A Honvédelmi Minisztérium megmutatta közösségi oldalán az egyik tankot, ...
  
Karácsony: Közeleg az idő, hogy megmutassuk a kormánynak
"A magyar kormány alighanem az egyetlen a világon, amely a járvány és a gazdasági válság idején nem támogatja az önkormányzatokat, hanem megsarcolja őket. A magyar kormány az egyetlen a ...
  
Orbán Trumpnak szurkol, mert csak ő képes rendbe hozni az amerikai gazdaságot
Jó évet zár a V4, európai összehasonlításban mind a négy ország jól kezelte a járványt, így az első csatát megnyerték, mondta a magyar miniszterelnök pénteken Varsóban a visegrádi ...
  
Többek között egy fideszes képviselő fiát is elkapták kokainnal és fűvel
Az Alfahír információi szerint Fót egyik Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselőjének, Kovács József Tibornak egyik fia volt érintett abban a rendőrségi akcióban, mely során –a hatós...
  
Többek között egy fideszes képviselő fiát is elkapták kokainnal és fűvel
Az Alfahír információi szerint Fót egyik Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselőjének, Kovács József Tibornak egyik fia volt érintett abban a rendőrségi akcióban, mely során –a hatós...
  
Pataky rendhagyó szülinapja: gyógyítók,papok, szellemvilág...
Föld feletti lebegés nem lesz, de pálinkázni fognak. Spirituális szülinapi bulit rendez Pataky Attila; az Edda frontembere 69 éves lett a napokban. A zenész a Borsnak azt mondta, hogy két ...
  
Szeptembertől jönnek az iskolarendőrök
Az őrök testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot és bilincset alkalmazhatnak. Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekb...
  
Belgrádban újra rendkívüli helyzetet hirdettek
Rohamosan nő a fertőzöttek száma, amiért a szórakozóhelyeket teszik felelőssé. A koronavírus-járvány súlyosbodása miatt rendkívüli helyzetet hirdettek pénteken Belgrádban – jelent...
  
Hivatalos: büntetett előéletű nem taxizhat mostantól
A változtatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezte az utasok védelme érdekében. Tizenhárom közlekedési törvényt módosított pénteki döntésével az Országgy...
  
Magyar Hang: Hajdú Péter egymilliárd forintnyi készpénzt költött el adócsaló cégek számlájáról
A Magyar Hang birtokába jutottak olyan dokumentumok, amik állítólag azt igazolják, hogy Hajdú Péter és még két üzlettársa ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség különösen nagy ...
  
Orbán írásba adta, hogy Pécs is megkapja a maga stadionját
Azt lehetett hinni, hogy mostanra már mindenhol épült vagy épül új stadion, de kiderült, hogy van, ahová még nem jutott. Hargitai János Baranya megyei kormánypárti képviselő már május...
  
Hivatalos: a Színművészeti szerint megszüntethetik az egyetem függetlenségét
Kétharmaddal elfogadta a kormánypárti többség „A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Film...
  
Fidesz-tag lett Menczer Tamás - Erre mindig büszke leszek közölte
Erre „mindig büszke leszek” – írta a közösségi oldalán. „Nagy harcok mögöttünk, nagy harcok előttünk, úgy éreztem, ideje a párttal is erősíteni a köteléket” – kezdődik...
  
Már külföld is felfigyelt a magyarországi pénzesőre
Angol nyelvű elemzést készített a 4iG-ról az Edison Investment Research annak apropóján, hogy változtak a társaságban a tulajdoni viszonyok. Az elemzésben található számok alapján szép...
  
Nagyon furcsa kérdőívet kapnak a gyerekek az Erzsébet-táborokban
A járványgörbe ellaposodásával beindultak a táborok, köztük az állami Erzsébet-táborok, ahol egy kicsit furcsa kérdőívet raknak a gyerekek elé, hogy töltsék ki. Egyes tanárok fel van...
  
Kiderült mitől ennyire vékony Palik László - sokan találgattak hónapok óta
Amikor hosszú idő után visszatért a képernyőre Palik László, pletykák keltek szárnyra, miért is lett ennyire vékony az egykori sportriporter. Hiába mondta, hogy ő bizony keményen edz, r...
  
Kajásdobozokban dugdostak 168 millió forintot az adócsalók
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, ahol a hatóság bankjegykereső kutyái, Cappy és Thor 168 mill...
  
Orosz szuperfegyverek miatt emelkedhetett meg a radioaktivitás szintje Észak-Európában
Többek szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által korábban bemutatott nukleáris fegyverek okozhattak megnövekedett radioaktív sugárzást néhány napja Finnországban és Svédországban....
  
Valami elkezdődött: Lemondott a francia kormány
Édouard Philippe kabinetjének lemondását az elnöki hivatal jelentette be. A miniszterelnök lehetséges utódját ma megnevezhetik. Lemondott hivataláról az Édouard Philippe vezette francia ...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Két tûz közé kerülhet Várhelyi Olivér
Aligha fogja kifogásolni kedden az EP illetékes bizottsága, hogy meghallgassák a magyar kormány második EU-biztosjelöltjét, Várhelyi Olivért. A csütörtöki meghallgatás annál keményebbnek ígérkezik. Persze az igazi feladat akkor jön, ha a diplomata megkapja a bõvítési portfóliót: a folyamatnak komoly ellendrukkerei vannak az unióban

Magyarország megkapja” a bõvítés portfolióját az új Európai Bizottságban – az elmúlt másfél hónapban alig volt olyan megnyilatkozása Orbán Viktornak, amelyben ez a szókapcsolat ne szerepelt volna. Csakhogy van vele két baj:

nem Magyarország kapja,
egyáltalán nem biztos, hogy a magyar biztosé lesz.
Mindez annak ellenére van így, hogy már két magyar politikust is jelölt a pozícióra Ursula von der Leyen, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke. A magyar kormány elsõ jelöltje Trócsányi László volt alkotmányjogász, diplomata és igazságügyminiszter volt – õ egy negyedik hivatása miatt vérzett el még a meghallgatás elõtt: az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) az általa alapított ügyvédi iroda miatt állapított meg összeférhetetlenséget.

A második jelölt, Várhelyi Olivér esetében várhatóan ilyen probléma nem merül fel – a JURI kedden dönt a kérdésben –, ennek ellenére azonban egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy valóban õ fog a bõvítési és szomszédságpolitikáért felelni Brüsszelben a következõ öt évben.

Függetlenségi kérdés

„Magyarország olyan ország, amely nemcsak beszél a politikai céljairól, hanem tesz is azok érdekében. Így hát azzal, hogy magyar uniós biztos fogja felügyelni az EU bõvítését, új lendületet kaphat ez az egyébként korábban sikeres, az elmúlt idõszakban azonban inkább csak kudarcokat halmozó európai uniós politika" – Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozott így pénteken egy genfi, a Nyugat-Balkánnal foglalkozó konferenciáról. Tény, a magyar kormány szószólója a térségbeli országok uniós csatlakozásának, ezt a kormányfõ legutóbb azzal indokolta, hogy ezzel az unió határa is délebbre húzódik, ami komoly segítség az illegális migráció elleni küzdelemben.

Az érdek és a lobbitevékenység azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság bõvítéssel kapcsolatos stratégiáját, döntéseit, a csatlakozási tárgyalásokat befolyásolhatná a magyar kormány pusztán azért, mert a feladatért történetesen egy honfitársunk felel a testületben.

A bizottság ugyanis

az EU politikailag függetlenséget élvezõ végrehajtó szerve,

amely nemcsak a közösség tagállami szinten nem meghatározható jogszabályaira tehet javaslatokat, de „közösen gondoskodik arról, hogy az EU jogszabályait mindegyik uniós ország megfelelõen alkalmazza”.

Nyilvánvalóan tudja ezt jól Várhelyi is, aki évekig dolgozott az Európai Bizottságban és jó ideje diplomataként szolgál – most történetesen az Orbán-kormány képviseletében.

Így vélhetõen számára még könnyebb lesz az a váltás, amely elõdjének, Navracsics Tibornak is pillanatok alatt sikerült. Emlékezhetünk: kinevezése elõtt az Európai Parlament azt tette szóvá, hogy igazságügyminiszterként és kormányfõhelyettesként olyan törvények elfogadásához járult hozzá, amelyek a képviselõk szemében aláássák a jogállamiságot Magyarországon. Erre õ sajnálkozását fejezte ki, de arról is beszélt európai parlamenti meghallgatásán, hogy egyes egyéni indítványként benyújtott javaslatokkal nem is értett egyet.

Az EP-nek azonban ez sem volt elég – a meghallgatás után leszavazták, és végül csak úgy járultak hozzá a kinevezéséhez, hogy elvette tõle Jean-Claude Juncker bizottsági elnök portfoliója egyetlen fajsúlyos részét, az állampolgári jogokat.

"Azt várom, hogy a magyar biztos a magyar kormány érdekeit képviselje majd Brüsszelben"

És hogy a történelem ismétli önmagát: Navracsicsnak Orbán fenti mondatára is reagálnia kellett az öt évvel ezelõtt meghallgatáson. Nem lepõdnénk meg, ha Várhelyinek is felrónák csütörtök reggel a külügyi bizottságban tartandó háromórás szeánszon a kormányfõ mostani nyilatkozatait.

Ezt ugyanis nem nehéz szembeállítani a Von der Leyen felkérõ levelének mondataival, például azzal, hogy „Az Európai Bizottság a kollegialitás elve alapján mûködik.

Tehát egy csapat vagyunk: munkánk alapja az egységes kormányzati megközelítés, vagyis mind elmondjuk a véleményünket, kollektívan döntünk és mind felvállaljuk a döntést.

A hihetõ bõvítés

Ugyanebben a levélben olvasható az, hogy von der Leyen a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban hiteles Európai Uniót szeretne. A jelzõ nem véletlen: az Európai Tanács, vagyis az uniós állam- és kormányfõk testülete október közepén annak ellenére utasította el, hogy Észak-Macedónia és Albánia elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, hogy a két ország minden elõírást teljesített és az Európai Bizottság is javaslatot tett rá. Jean-Claude Juncker, de még a Tanács elnöke, Donald Tusk is sajnálkozott emiatt, és bocsánatot is kért az érintett kormányfõktõl (a macedón azóta választást is kezdeményezett, mondván, õ annak idején éppen azzal kampányolt, hogy beviszi országát az Európai Unióba, ez pedig – egyelõre – nem sikerült).

Más kérdés, hogy az elutasítás annyira nem volt váratlan – mi más jelezhetné ezt jobban, mint hogy a hitelességet VDL nem csak Várhelyitõl, hanem „elõdjétõl”, a magyar kormány által elsõként jelölt Trócsányi Lászlótól is elvárta (a két megbízólevél szövege egyébként csak a címzett nevében tér el).

Az is világos azonban a levélbõl, hogy a hitelesség „a jövõbeni csatlakozás hihetõ perspektívájának fenntartását” jelenti, és nem magát a csatlakozást. Juncker öt évvel ezelõtt sem ígérte azt, hogy mandátuma idején, vagyis 2019 végéig lesz bõvítés, sõt, hogy egyáltalán lezárnak csatlakozási tárgyalásokat.

Most talán erre lenne esély, ehhez persze elõször az ezt akadályozó tagországokat kellene meggyõzni. Nekik két kifogásuk van: az egyik, hogy a macedónok jóval felkészültebbek az albánoknál (Szkopje ügyét sokáig az ország nevérõl szóló vita hátráltatta), csatlakozásukat mégis együtt kezelik. Van azonban még egy szempont: 2018-ban a Franciaországban menedékkérõk (az afgánok utáni) második legnagyobb csoportja Albániából érkezett (a több mint 8300 kérelmezõ közül mindössze 155 kapta meg a menedékjogot, 2762-t pedig elutasítottak). Így érthetõ, hogy Albánia felvételének a kérdése a francia szélsõjobboldali, populista politikai erõk körében nem túl népszerû – Emmanuel Macron nyilván õket is igyekszik megszólítani, amikor elutasítja a tárgyalások megkezdését.

A másik, megint csak Macronhoz köthetõ kifogás: a francia elnök szerint meg kellene reformálni az egész folyamatot – legyen szó az unió és a bõvítési folyamat megújításáról. A biztonságpolitikai (a migrációval kapcsolatos) vagy éppen a gazdasági (az uniós termékek piacának bõvítését célzó) megfontolásoknál tehát a szemében fontosabb az, hogy az EU „ne melengessen kígyót” a keblén. Tehát: ne fordulhasson elõ többé olyan, mint a közép-európai országok esetében, amelyek a törvény betûjét tekintve ugyan megfeleltek a csatlakozáshoz elvárt jogállamisági kritériumoknak, tagként azonban gond nélkül próbálják felrúgni ezeket a szabályokat. Az EU pedig nem képes tenni ellenük semmit.

Orbán Viktor ezt már úgy interpretálta, hogy

Nem azt a biciklit kell tekerni, ami eddig volt, hanem egy új jármû kell.

Az nem világos, hogy ebben van-e motor, és gyorsabb vagy lassabb lesz az elõzõnél, ám a nyugat-balkáni bõvítés irányvonalait már meghatározta az elõzõ Európai Bizottság. A 2018 februárjában elfogadott stratégia 2025-ig határozza meg az irányvonalakat, azt viszont hangsúlyozza: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy addigra elnyernék a tagságot akár a folyamatban legelõrébb járó országok, Szerbia és Montenegró. Erre az is magyarázat, hogy a balkáni országoknak még egy fontos feltételt szabtak: hogy megbékéljenek egymással.

A törökök trójai falova?

Ebbõl is látszik, Várhelyi legfeljebb a büszkeségét veszítheti, ha nem ér el sikert a nyugat-balkáni bõvítéssel kapcsolatban, a pozíciója azonban nem itt bukhat el. Sokkal inkább Törökországon, amely – mint a megbízólevél is megerõsíti – „egyre távolodik az Európai Uniótól”, és bár kulcspartner marad, nem lehet arra számítani, hogy újabb fejezeteket nyissanak meg vagy zárjanak le a csatlakozási tárgyalásokon.

Magyarország szerepe minimum ellentmondásos ezen a téren, elég csak a törökök szíriai beavatkozására gondolni.

Az október elején indult offenzívát Orbán Viktor támogatta szinte egyedüliként, de az EU-ban mindenképpen – ezt Erdogan meg is köszönte. Magyarország egy ideig blokkolt is egy ezzel kapcsolatos uniós határozatot, amit Szijjártó Péter azzal indokolt, nem kell az EU-nak mindenbe beleütnie az orrát, ami a világban történik. Ennek némileg ellentmond az a lelkesedés, amellyel a bõvítéssel és szomszédságpolitikával foglalkozó posztot fogadta Orbán Viktor, különösen, hogy a törökök beavatkozásának nagyon is köze van az EU-hoz – ha nem is a bõvítés, de a migrációs megállapodás miatt a bevándorlás okán.

A finoman szólva ellentmondásos hozzáállás késõbb is maradt: a 444 írt arról hétfõn, hogy a kormány mindaddig visszatartott egy, a törökök ciprusi olajkutatásával foglalkozó elítélõ határozatot, amíg le nem zajlott Budapesten az Erdogan-látogatás. Várhelyi pedig ugyan nem kormánytag, de Magyarország EU-hoz delegált nagyköveteként a kormányt képviseli a Tanácsban.

Elbukhat Várhelyi?

A kérdés az lesz, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága mennyire mutatja meg a foga fehérjét a csütörtöki meghallgatáson. Várhelyinek minden bizonnyal kemény kérdésekre kell számítania „kormányközeli” múltja miatt. Ezt erõsítette meg a múlt héten a Politicónak Kati Piri holland baloldali képviselõ is, aki szerint azt várják el a támogatáshoz, hogy a biztosjelölt „világosan határolódjon el a kormánytól”, míg a külügyi bizottság néppárti elnöke, David McAllister arról beszélt, reméli, hogy a szakmai felkészültsége meggyõzi a tagokat, hogy ne gáncsolják el az elsõ akadálynál.

Van persze még egy szempont, ami Várhelyi ellen dolgozik: hogy nem nõ. A szociáldemokraták a múlt héten közölték, hogy betartatnák Ursula von der Leyen korábbi ígéretét, hogy a bizottságba ugyanannyi nõ kerül, mint férfi – jelenleg 15 férfi néz szembe 12 nõvel. Vagyis a helyzetet az sem oldaná meg, ha a magyar kormány egy harmadik, nõi jelölttel állna szemben, zsarolásnak mindenesetre kiváló. Kérdés, hogy min lesz könnyebb módosítani, ha úgy hozza a sors: egy új jelöltet vagy egy új portfoliót választana szívesebben a kormányfõ.
Baj van: 120 dolgozót küld el a Continental
Titkolják hogy milyen lélegeztetőgépekből vett a kormány - 19 millió / db
400 magyar rendőr csapott le egyszerre! - óriási razzia
Közelíti a 70 milliárdot Lázár János kisvasútja
Hivatalos: Minden, amit tudni kell a 13. havi nyugdíjról
Hollik: a kormányhoz kerülhet a Lánchíd
Sárlavina Borsodban - több utcát elárasztott
19 milliós átlagáron vett lélegeztetőgépeket a kormány
Kitalálod hány bányára tette rá a kezét a kormány egy különleges jogszabállyal?
Életfogytiglanra ítélték a gyilkossággal vádolt volt magyar rendőrt
A Moszkvából idetelepült bank kiváltságait vizsgálta az alkotmánybíróság
Németországtól lízingel tankokat a magyar kormány
Karácsony: Közeleg az idő, hogy megmutassuk a kormánynak
Orbán Trumpnak szurkol, mert csak ő képes rendbe hozni az amerikai gazdaságot
Többek között egy fideszes képviselő fiát is elkapták kokainnal és fűvel
Többek között egy fideszes képviselő fiát is elkapták kokainnal és fűvel
Pataky rendhagyó szülinapja: gyógyítók,papok, szellemvilág...
Szeptembertől jönnek az iskolarendőrök
Belgrádban újra rendkívüli helyzetet hirdettek
Hivatalos: büntetett előéletű nem taxizhat mostantól
Magyar Hang: Hajdú Péter egymilliárd forintnyi készpénzt költött el adócsaló cégek számlájáról
Orbán írásba adta, hogy Pécs is megkapja a maga stadionját
Hivatalos: a Színművészeti szerint megszüntethetik az egyetem függetlenségét
Fidesz-tag lett Menczer Tamás - Erre mindig büszke leszek közölte
Már külföld is felfigyelt a magyarországi pénzesőre
Nagyon furcsa kérdőívet kapnak a gyerekek az Erzsébet-táborokban
Kiderült mitől ennyire vékony Palik László - sokan találgattak hónapok óta
Kajásdobozokban dugdostak 168 millió forintot az adócsalók
Orosz szuperfegyverek miatt emelkedhetett meg a radioaktivitás szintje Észak-Európában
Valami elkezdődött: Lemondott a francia kormány
Szijjártó: Magyarország kibervédelmi elemzőközpontot alakított ki Ugandában
Orbán az elmúlt 30 év erkölcsi mélypontjáról beszélt
Feloszlatta magát a balatonfűzfői képviselő-testület
Kórházreform a Szent Jánosban, itt az első látható eredménye
Magyar kormány: rendezettebb lesz a Hajógyári-sziget fák nélkül
Kiesett egy kétéves kisfiú egy második emeleti ablakból
Kiderült: ezért nem tudja támogatni az alapjövedelem bevezetését a Fidesz
Túl keskeny lett a bicikliút, nem fértek rá a fideszes átadók
Új sportpályát kapott az ELTE
Hivatalos: A honvédségnek továbbra is készenlétben kell állnia
Valami bűzlik: egymilliárdot zsebelt be ugyanaz a cég Hevesben
16 milliárd: hibrid villamosvasúti járműveket vesz a kormány
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum