Az alkotmánymódosítás nem szerepel az országgyûlés õszi ülésszakának törvényalkotási programjában - közölte az Index kérdésére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje. Arra a kérdésre, hogy miért, Kocsis azt felelte: "mert nincs rá okunk".

A kérdés azután vált aktuálissá, hogy a Fidesz szeptember végi tisztújító kongresszusán több kormánypárti képviselõ is azt mondta, hogy az önkormányzati választások után várhatóan elõ fog kerülni az alkotmánymódosítás.

Az alkotmánymódosítás vélhetõen nem került le teljesen a napirendrõl, azonban korábbi információink alapján az õszre tervezett Alaptörvény-módosítás elhalasztása összefügg azzal, hogy a Fidesz elveszítette Budapestet. Nyáron fideszes források alapján azt állítottuk, hogy az alkotmánymódosítás nagyban függ az önkormányzati választás fõvárosi eredményeitõl:

HA TARLÓS ISTVÁN NYER, AKKOR ORBÁN BELEVÁG AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSBA, HA VESZÍT, AKKOR ENNEK AZ ESÉLYE MINIMÁLISRA CSÖKKEN.




Egy éve dolgoznak rajta
Orbán Viktor 2018 júniusában jelentette be, hogy szeretne egy nagyobb ívû alkotmánymódosítást. „Tehát szeretnénk valamikor az õsszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót, ahol átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni. Tehát lesz majd egy nagyobb ívû alkotmánymódosítás is.

Szeptemberben indul az errõl szóló diskurzus, és szerintem az egy-másfél évig is eltart majd

– mondta a miniszterelnök az állami rádióban. Néhány nappal késõbb Kövér László azt mondta az Atv.hu-nak, hogy „a magam részérõl olyan nagyon nagy szükségét nem látom a módosításoknak”.

Fél évvel késõbb, a 2019. januárban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján megkérdeztük, hogy áll ez a folyamat. „Kezdetlegesen, lassan haladunk”, néhány hónappal késõbb fogunk végezni – válaszolta a miniszterelnök.

Idén nyáron kormánypárti forrásokból arról értesültünk, hogy a kormányfõ 10-15 ponton jelentõs változásokat tervez az Alaptörvényen. Ilyen lehet például a munkavállalók és a munkaadók viszonya, az azonos nemû párok örökbefogadásának teljes tiltása, a teljes igazságszolgáltatási struktúra, valamint azt hallottuk, a központi kormányzat felépítésének felülvizsgálata is terítéken van.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen témákat érinthet a nagyívû alkotmánymódosítás, Völner Pál, igazságügyi miniszterhelyettes azt nyáron mondta, hogy egy általános felülvizsgálat zajlik, az egész alkotmányt vizsgálják. Hozzátette, még csak elõkészítõ anyagok készültek, ezekrõl pedig „sose beszél senki”.

Õsszel az Amnesty International közérdekû adatigényléssel szerette volna megtudni, hogy a témáról milyen elõkészítõ dokumentumok dokumentumok készültek eddig az Igazságügyi Minisztériumban; a tárca arra hivatkozva nem adott ki semmit, hogy az elõkészítõ dokumentumok nyilvánosságra hozásához nem fûzõdik kiemelkedõ társadalmi érdek, a munkadokumentumok napvilágra kerülése pedig "köztisztviselõk szabad döntés-elõkészítését és a nyilvánosság nyomásától mentes munkát veszélyeztetné".