Az amerikai külügy éves Magyarország-jelentésébe Tiborcz István, Schadl György és L. Simon László is bekerült
Megjelent az amerikai külügyminisztérium demokráciai, emberi jogi és munkajogi hivatala által készített éves jelentés a 2023-as év magyarországi emberi jogi fejleményeiről: eszerint tavaly romlott a helyzet – írta meg a HVG.
Az összefoglaló szerint tavaly a hatóságok elkezdték a 2021-es „gyermekvédelmi” törvény végrehajtását, így korlátozták a hozzáférést az LMBT-könyvekhez, egy múzeumigazgatót pedig kirúgtak azért, mert nem korlátozta a belépést egy olyan kiállításra, amin egyetlen, a fenti kategóriába eső személyeket ábrázoló fénykép szerepelt. (A fideszes L. Simon Lászlót küldték el a Magyar Nemzeti Múzeumtól.)
A kormány a hírszerző szolgálatok és a kormánypárti média segítségével kezdett nyomozni a külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k és független médiumok ellen, az ország szuverenitását fenyegető potenciális veszélynek állítva be őket – áll az összefoglalásban. Ezzel alapozták meg a „szuverenitásvédelmi törvényjavaslat” decemberi bevezetését, ami a kormánynak további, széles körű jogköröket biztosítana az NGO-k és más, „a demokratikus vitát és a döntéshozatali folyamatot befolyásolónak” ítélt személyek elleni eljárásokra.
Azt írják, a kormány hitelesen lépett fel az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők beazonosítása és megbüntetése érdekében, bár a magas szintű, politikai kapcsolatokkal rendelkező korrupciós ügyek elleni fellépése elhanyagolható volt.
A jelentésnek az igazságszolgáltatásról szóló első fejezetében külön említik Schadl György és Völner Pál korrupciós ügyét.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon nincsenek politikai gyilkosságok és politikai foglyok, de még olyan sem történt, hogy egy-egy politikai szereplő útjában lévő személy eltűnt volna, ahogy arról sincs adat, hogy bárkit politikai okokból megkínoztak volna. Viszont írnak a magyar börtönök túlzsúfoltságáról. A jelentésben hosszan írnak az uniós nyomásra bevezetett igazságügyi reformról, megjegyzik, hogy jogállamisági megfigyelők szerint a reformok nem adtak választ az összes olyan aggályra, amely a Kúria függetlenségével kapcsolatban merült fel.
Arról is írnak, hogy az állami média és a magánkézben lévő sajtótermékek nagy része is a kormánypárt direkt befolyása alatt áll vagy utasítást kap onnan, illetve a piaci viszonyok is ezeknek a szereplőknek kedveznek a független sajtó kárára. Nem tapasztaltak fizikai erőszakot újságírókkal szemben, de a kormány és médiája rendszeresen támadja őket: ügynöknek nevezik őket, vagy álhírek terjesztésével vádolják a független sajtó képviselőit, sorosoznak/dollármédiáznak, a jelentés szerint az amerikai-magyar üzletember elleni lejáratókampány antiszemita húrokat is penget.
A menekültstátusz megszerzéséhez szükséges hosszú, bürokratikus folyamatban az állam nem ad szállást és jogi támogatást, az illegális bevándorlók visszatoloncolása Szerbiába pedig szembemegy az uniós szabályozással.
Hosszan írtak a 2022-es választásokon tapasztalt kormánypárti erőfölényről, ahogy a Rogán Antal minisztériumának felügyelete alá rendelt, szuper-titkosszolgálatként emlegetett Nemzeti Információs Központról is.
Arról is írtak, hogy a kormány „megkerüli a rendes jogalkotási folyamatokat”, és a rendkívüli állapothoz nem kapcsolódó témákban (például költségvetési kérdésekben) is rendeletekkel hoz döntéseket.
A kormány nem lép fel kellő mértékben a klientúrarendszer, a nepotizmus és a kivételezés ellen, nincsenek megfelelő felügyeleti mechanizmusok – részletezi az EB és a civilek panaszait, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc bizniszeit is felidézve.
A jelentés említi, hogy az NGO-kra rendszeresen rásütik az „ügynök” címkét, az Alapvető Jogok Biztosát, vagyis az ombudsmant 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (Global Alliance of National Human Rights Institutions, GANHRI) megfigyelői státuszra fokozta le, mivel nem tudott függetlenül fellépni az emberi jogokkal, a sajtóval és az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákkal szemben, illetve az Alkotmánybíróság elé vinni ezeket az ügyeket.
A jelentés szerint nincs kellő védelem az erőszakoskodókkal szemben sem, a sztrájkhoz való jogot pedig a gyakorlatban túlzó elvárások korlátozzák. (HVG)
